A jelentés a statisztikai áttekintés mellett bemutatja a hatályos ellenőrzési rendszereket és ismerteti a legjelentősebb intézkedéseket, amelyeket a tagállamok és a Bizottság 2007-ben a csalás megelőzése és az ellene való küzdelem érdekében tettek.
Fontos különbséget tennünk a csalás és a szabálytalanság között. A csalás nem más, mint szándékosan elkövetett szabályszegés, amely jogszabálysértésnek minősül és amelyet csak bíróság minősíthet annak. A csalások tényleges pénzügyi hatását csak a jogi eljárás végén lehet mérni. A szabálytalanság ezzel szemben enyhébb fogalom. A bejelentett szabálytalanságok vizsgálata jelenleg is folyik, nyomonkövetésükre külön-külön kerül sor.
Noha a tagállamok kötelesek bejelenteni a szabálytalanságokat, ennek eltérő mértékben tesznek eleget. Elvileg szintén a tagállamok feladata azonosítani azokat a bejelentett szabálytalanságokat, amelyeknél szerintük csalás gyanúja merült fel. A Bizottság a tagállamoktól származó információra támaszkodik, amikor egy adott esetet véglegesen csalásnak nyilvánít, így a hatékony együttműködés elengedhetetlen.
Noha a legtöbb szabálytalanságot előírt határidőn belül jelentik a Bizottságnak, mégis további erőfeszítésekre van szükség, hiszen például a mezőgazdaság területén átlagosan 1,2 évet vesznek igénybe a bejelentések. Egyes tagállamok nagyon gyakran jelentős késedelemmel tesznek bejelentést, holott a hatékony kivizsgálás érdekében elengedhetetlen lenne, hogy erre a lehető leghamarabb sor kerüljön.
Egyre növekszik azon tagállamok aránya, amelyek elektronikus úton – és azon belül is a Bizottság által a mezőgazdaság és a strukturális alapok tekintetében ajánlott elektronikus modulok alkalmazásával – tesznek bejelentést. E modulok alkalmazása egyszerűbbé teszi az adatkezelést, valamint javítja az adatok minőségét és összehasonlíthatóságát, ami eredményesebb kivizsgálást tesz lehetővé és megkönnyíti az adatok stratégiai elemzését. A jelentésről, illetve az ahhoz mellékelt statisztikai táblázatokról a következő honlapról lehet bővebben tájékozódni: http://ec.europa.eu/anti_fraud/reports/index_en.html
A készenléti üzemmód rendelet a háztartásokban és irodákban használatos összes elektromos készülékre – televízióra, számítógépre, mikrohullámú sütőre stb. – vonatkozik, és a termék rendeltetésétől függően 2010-re 1 illetve 2 watt legmagasabb megengedett energiafogyasztást ír elő készenléti üzemmódban. 2013-tól az energiafogyasztás megengedett szintje 0,5 illetve 1 wattra csökken, ami már megközelíti a jelenlegi legjobb technológiával elérhető szintet. A rendelet hatására a készenléti üzemmódban mért uniós villamosenergia-fogyasztás jelenlegi – megközelítőleg 50 TWh éves – szintje 2020-ra 73%-kal fog csökkenni. Ez a megtakarítás megfelel Dánia éves áramfogyasztásának, és évente körülbelül 14 millió tonnával kevesebb CO2-kibocsátást jelent. A rendelet szakaszos végrehajtást ír elő, így a gyártók időben alkalmazni tudják termékeikre az új előírásokat. A rendelet annak a készenléti üzemmód műszaki, gazdasági és környezeti hatásairól szóló részletes elemzésnek az eredményeire támaszkodik, amelynek az elkészítésében érdekelt felek és szakértők vettek részt a világ minden tájáról. A javasolt rendeletet most az Európai Parlament vizsgálja, a Bizottság általi hivatalos elfogadására pedig előreláthatólag 2008-ban kerül sor. (Forrás: Rapid)
A magas mezőgazdasági árak az Európai Unió költségvetésében a piaci kiadások mérséklődését, valamint a pénzügyi keret 2. fejezetén belül a 2009-es költségvetési becslések csökkentését eredményezték. Ezzel a rendkívüli finanszírozási alappal különleges lehetőség nyílna egy olyan átmeneti eszköz létrehozására, amellyel ösztönözni lehet a fejlődő országok mezőgazdaságát. Az alap keretében 2008 és 2009 során összesen 1 milliárd euró állna rendelkezésre. Az alap a működő fejlesztési alapok mellett működne, és az Európai Unió mezőgazdasági költségvetésének fel nem használt forrásait hasznosítaná. A kedvezményezettek körét azok a leginkább rászoruló fejlődő országok alkotnák, amelyeket objektív kritériumok alapján választanának ki. Az országok kiválasztásakor figyelembe vett főbb kritériumok között szerepelne az élelmiszerbehozataltól való függőség, az élelmiszerárak inflációja, valamint a társadalmi és pénzügyi kiszolgáltatottság. A támogatás odaítélésekor elsőbbséget élveznének a mezőgazdasági alapanyagokhoz, például a műtrágyához és a vetőmaghoz való jobb hozzáférést elősegítő kínálati oldali intézkedések. A támogatás kifizetése nemzetközi szervezetek – beleértve a regionális szervezeteket is – közreműködésével történne. A Tanácsnak és a Bizottságnak még idén novemberig meg kell egyeznie, hogy elkerüljék azt a hibát, melynek következtében 2008 során egyes pénzeszközök felhasználatlanul maradnának és kárba vesznének. Ha az együttdöntési eljárás novemberig lezárul, akkor a forrásokat még 2008-ban le lehetne kötni és 2009-ben fel lehetne használni. A Bizottság a segítségnyújtás pozitív eredményeként többek között számít a kedvezményezett országok mezőgazdasági termelésének növekedésére és élelmiszerbiztonságuk javulására, jobb alultápláltsági mutatókra, valamint az élelmiszerárak visszafogottabb inflációjára.
Az éghajlatváltozás illetve az energiaügy olyan társadalmi kihívást jelentenek, amely az egyes európai uniós országok határain átnyúló probléma. Az európai közfinanszírozású kutatásból ma 85%-kal részesedő nemzeti szintű kutatás nagyobb hatást fejthetne ki, ha a tagállamok együtt hasznosítanák erőforrásaikat és jobban összehangolnák tevékenységüket. Az Európai Bizottság ezért azt javasolta a tagállamoknak, hogy egy új koncepció, az úgynevezett „közös programozás” elvei szerint járjanak el, melynek célja az európai kutatás hatékonyságát csökkentő szétforgácsoltság megszüntetése, de legalábbis csökkentése. A Bizottság által július 15-én kiadott „Útban a közös kutatásprogramozás felé: Összefogással a mindenkit érintő kihívások hatékonyabb megválaszolásáért” című közlemény azt javasolja, hogy a tagállamok első lépésben azonosítsák a fontosabb kihívást jelentő területeket amelyekre erőfeszítéseiket összpontosítani szeretnék, és csak ezután próbáljanak meg egyetértésre jutni egy közös jövőképet illetően. Miután megszületett az egyetértés stratégiai kutatási menetrendeket kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk a kérdéses területeken. A közlemény hangsúlyozza, hogy a közös programozásban való részvétel önkéntes, és nem kell minden tagállamnak minden kezdeményezésben részt vennie. A közös programozás jelentheti akár a meglévő nemzeti programok koordinálását, akár teljesen újak létrehozását, együttműködésben megvalósuló erőforrás-felhasználást vagy az előrehaladás együttes figyelemmel kísérését és ellenőrzését. Ha az európai uniós Miniszterek Tanácsa egyetért a javaslattal, az első „közös programozású” kezdeményezések már 2010-ben útjukra indulhatnak. További információk: http://ec.europa.eu/research/press/2008/pdf/com_2008_468_en.pdf
A kezdeményezésben megfogalmazott stratégia célja nem más, mint annak biztosítása, hogy a közlekedés ára jobban tükrözze a társadalmat terhelő valós költségeket, és ily módon fokozatosan csökkenthetőek legyenek a környezetet érő károk és az utak túlterheltsége. A startégia fő célkitűzése a közlekedés javítása és a gazdaság egészének hatékonyabbá tétele. Az intézkedéscsomagnak ugyancsak eleme egy javaslat, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok az említett célok elérése érdekében hatékonyabb, a környezeti hatásokat jobban figyelembe vevő úthasználati díjakat szabjanak ki a tehergépjárművekre. Az így befolyt összegeket tehát a közlekedés okozta környezeti hatások csökkentésére és az utak túlterheltségének mérséklésére fordíthatnák. Az intézkedéscsomag harmadik eleme a vasúti zaj csökkentéséről szóló közlemény. A csomag ugyancsak kitér a környezetbarátabb közlekedést szolgáló jelenlegi intézkedésekre, valamint azokról a további intézkedésekről is beszél, amelyeket a Bizottság még 2009 vége előtt meg kíván tenni. A stratégia kulcsfontosságú részét képezi az „euromatrica-irányelv” (a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról) módosítását célzó javaslat, melynek célja nem más, mint hogy lehetővé tegye a tagállamok számára az úthasználati díjak a közlekedésből származó levegő- és zajszennyezés, valamint a csúcsforgalmi időszakokban tapasztalható torlódások mértéke alapján való meghatározását és eszerint való differenciálását. Ily módon a teherfuvarozási ágazat szereplőit arra ösztönöznék, hogy járműállományukat tisztább járművekkel váltsák fel, illetve körültekintőbben hozzák meg logisztikai döntéseiket és válasszák meg járműveik útvonalát. A díjak beszedéséhez elektronikus rendszereket kell használni, és a keletkező bevételeket például a tisztább és jobb energiahatékonyságú járművekkel kapcsolatos kutatási-fejlesztési tevékenységekre kell fordítani. A közlekedés külső költségeinek kiszámítása egy közös módszer alapján történne, hiszen így biztosítható, hogy a folyamat átlátható, arányos és a közös piaccal összeegyeztethető legyen. Az euromatrica-irányelv módosítását jelenleg az Európai Parlament és a Tanács tárgyalja. Korábban mind a Parlament, mind pedig a Tanács kérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő ilyen irányú javaslatot, ezért valószínű, hogy az intézkedések elfogadása rövidesen megtörténik és azok még 2011 előtt hatályba léphetnek. (Forrás :RAPID)
A rendelet a kkv-knak, valamint a kutatáshoz, innovációhoz, regionális fejlődéshez, képzéshez, foglalkoztatáshoz és kockázati tőkéhez nyújtott támogatásokat hagyja jóvá. A rendelet emellett jóváhagyja a környezetvédelmi támogatásokat, a vállalkozói szellemet ösztönző támogatási intézkedéseket (mint például a fiatal innovatív vállalkozásoknak vagy a támogatott régiókban újonnan alapított kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás), valamint az olyan problémákra megoldást nyújtó intézkedéseket, amelyekkel a női vállalkozók kerülnek szembe, például a finanszírozáshoz való hozzáférés nehézségei. Azon túl, hogy a tagállamokat arra ösztönzi, hogy állami forrásaikat a munkahelyteremtés és Európa versenyképessége szempontjából valóban hasznos támogatásokra összpontosítsák, a rendelet egyaránt csökkenti a közigazgatás, a kedvezményezettek és a Bizottság adminisztratív terheit.
Ez az új általános csoportmentességi rendelet egyetlen szövegben egyesíti és összehangolja a korábban öt különálló rendeletben rögzített szabályokat és kiszélesíti a mentesítés alá eső állami támogatási kategóriák körét. A rendelet 20 nappal a Hivatalos Lapban való közzétételt követően lép hatályba, lehetővé téve a tagállamok számára a célzottabb támogatások azonnali nyújtását.
E rendelet jelentős és azonnali hatályú hozzájárulást jelent a Bizottság által 2008 júniusában elfogadott kisvállalkozói intézkedéscsomaghoz. Lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a kis- és középvállalkozásokat fejlődésük különböző szakaszaiban támogassák. A rendelet által lefedett 26 támogatási kategória mindegyike nyújtható kkv-knak. Amennyiben az adott támogatás nagyvállalkozások számára is nyújtható, a kkv-k erőteljesebb támogatását speciális kiegészítő összeg biztosítja.
Az általános csoportmentesítési rendelet – a szabályozás javítására vonatkozó bizottsági ütemtervvel összhangban – a lehető legnagyobb mértékben harmonizálja a különböző érintett támogatási területekre vonatkozó valamennyi horizontális aspektust. Az általános csoportmentesítési rendeletbe ezért beépítették a Bizottság által 2001 óta elfogadott létező állami támogatási eszközök hosszú sorának tartalmát: kkv-knak nyújtott támogatás, a kkv-knak kutatás-fejlesztéshez nyújtott támogatás, foglalkoztatási, képzési és regionális támogatás. Ezenfelül a rendeletet kiterjesztették öt olyan támogatási kategóriára, amelyek eddig nem tartoztak a csoportmentesítés hatálya alá: környezetvédelmi támogatás, innovációs támogatás, nagyvállalatoknak nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás, kockázati tőke formájában nyújtott támogatás, valamint a női vállalkozók által újonnan létrehozott vállalkozásokhoz nyújtott támogatás.
Az általános csoportmentességi rendelet a következő honlapon érhető el:
http://ec.europa.eu/comm/competition/state_aid/reform/reform.cfm
(Forrás: RAPID)
A Szeged és Wels közötti gördülő országúton vonaton szállítják majd a nehéz tehergépjárműveket és vezetőiket. A fuvarozás ezen, a közútinál kevésbé környezetszennyező típusának használatát állami támogatással kell ösztönözni.
A Bizottság megítélése szerint a program célja összhangban van a Közösség érdekeivel, összege pedig a szükséges minimumra (30%) korlátozódik. Ezenfelül a támogatás olyan infrastrukturális kiadásokra vonatkozik, amelyeket nem finanszíroznak a közúti közlekedésből származó bevételekből. A támogatást hátrányos megkülönböztetést nem eredményező feltételekkel, átlátható módon nyújtják. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a támogatási program nem jelenti a verseny közérdekkel ellentétes torzítását sem.
(Forrás: RAPID)
2007-ben a Bizottság kétségkívül minden eddiginél több eredményt ért el a kartellek elleni küzdelemben. Hatékony fegyverként alkalmazta az engedékenységi politikát, amellyel arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy önként vallják be kartellező gyakorlataikat.
A Bizottság további erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy versenykultúráját az Unió határain túl is kiterjessze. Ez felöleli a vezető szerep vállalását olyan fórumokon, mint például az Európai Versenyhatóságok Hálózata, valamint az egyéb versenyhatóságokkal való kétoldalú megállapodások és az Unió fő kereskedelmi partnereivel kötött szabadkereskedelmi megállapodások.
A pénzügyi szolgáltatások, távközlési vállalatok, gáz- és áramszolgáltatók továbbra is a versenypolitika valamennyi vonatkozásának fő célterületei maradnak. E piacok és egyéb hálózatos ágazatok megfelelő működésének biztosítása nem csak a fogyasztói vásárlóerő vonatkozásában jelentős, hanem az EU átfogó versenyképessége tekintetében is.
Most kezd eredményessé válni az állami támogatási szabályok reformja, amely az állami támogatási cselekvési terv keretében indult 2005-ben. A 2007. őszi adatok azt mutatják, hogy a tagállamok az Európai Tanács által megfogalmazott célkitűzés irányába haladnak, mely szerint olyan célirányosabb támogatásokra van szükség, amelyek a közös érdekeket – mint például a regionális fejlődést, a K+F-et, a kkv-kat és a környezetvédelmet – is figyelembe veszik.
(Forrás: RAPID)