A városi utak zsúfoltsága, a közúti balesetek, légszennyezés és energiafogyasztás negatív hatással vannak az európai gazdaságra és az európai polgárok jólétére. Az EU lakosságának több mint 70%-a városokban él, és az EU bruttó hazai termékének mintegy 85%-át városokban termelik meg. A közúti közlekedésből származó CO 2 -kibocsátás 40%-a és az egyéb szennyező anyagok kibocsátásának 70%-a a városi közlekedésből származik. Ezen túlmenően minden harmadik halálos közúti baleset városi területen történik.
E kihívások megoldása a városi polgárok problémáit is enyhíteni fogja. Tízből kilenc európai polgár úgy gondolja, hogy javítani kellene lakhelyének közlekedési helyzetét. Az EU éghajlatváltozás elleni küzdelemre, a gazdasági növekedés előmozdítására és fenntartható fejlődésre irányuló, átfogó stratégiájának sikerre vitele érdekében alapvetően fontos e kihívásokkal szembenézni.

A közlemény javaslatot tesz a latin-amerikai beruházási keret létrehozását, amely ösztönözné a pénzügyi intézmények által az energia-infrastruktúra – így az energiahatékonyság és a megújuló energiarendszerek, a közlekedés, a környezetvédelem és a társadalmi kohézió – területén folytatott projektek finanszírozásához nyújtott erőforrások mozgósítását.
Az uniós, valamint a latin-amerikai és karib-tengeri országok állam- és kormányfői az 1999-ben Rio de Janeiróban tartott találkozójukon stratégiai partnerséget hoztak létre a két régió között. Az elmúlt tíz év során gyűjtött tapasztalatokon alapuló mostani közlemény egy sor konkrét szakpolitikai ajánlást tesz az EU–Latin-Amerika–Karib-térség (EU–LAC) stratégiai partnerség keretében Latin-Amerikával fenntartott kapcsolataink megerősítése érdekében.
A közlemény a jövőre nézve négy fő szakpolitikai irányt tartalmaz:
1. A két térség közötti párbeszéd élénkítése és célzottabbá tétele
2. A regionális integráció és a kölcsönös összekapcsolódások megerősítése
3. A kétoldalú kapcsolatok megerősítése és a sokszínűség fokozottabb figyelembevétele
4. Az együttműködési programok egyedi igények szerinti alakítása és adaptálása

A pénzösszegeket azért kell visszajuttatni a közösségi költségvetésbe, mert azok felhasználása során nem tartották be az uniós előírásokat, vagy azért, mert a mezőgazdasági kiadások ellenőrzésére szolgáló eljárások nem voltak megfelelőek. A közös agrárpolitika (KAP) keretébe tartozó kifizetések folyósításáért és ellenőrzéséért a tagállamok felelősek, a Bizottság feladata pedig az, hogy meggyőződjön róla: a tagállamok szabályosan használták fel a támogatást.

A mostani határozat értelmében Ausztriának, Belgiumnak, a Cseh Köztársaságnak, Németországnak, Spanyolországnak, Finnországnak, Franciaországnak, Nagy-Britanniának, Görögországnak, Magyarországnak, Írországnak, Olaszországnak, Litvániának, Máltának, Hollandiának, Lengyelországnak, Portugáliának és Szlovéniának kell visszatérítenie támogatási összegeket. A legjelentősebb egyedi korrekciók a következők:

• Franciaországnak (a 2007. és a 2006. pénzügyi évre vonatkozóan) 48,1 és 22,9 millió EUR-t kell visszatérítenie a helyszíni ellenőrzéseket érintő hiányosságok és a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó szankciók helytelen alkalmazása miatt;
• Spanyolországnak 31,7 millió EUR-t kell visszatérítenie a kulcsfontosságú és a másodlagos ellenőrzéseket érintő hiányosságok, valamint az olívaolaj-termelési ágazatban kiszabható szankciók helytelen alkalmazása miatt;
• Holla ndiának 16,6 millió EUR-t kell visszatérítenie a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer hibái, az igazgatási és a helyszíni ellenőrzések hiányosságai, és a szankciók kiszabásának elmaradása miatt;
• Magyarországnak 12,0 millió EUR-t kell visszatérítenie a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer és a földterületek felszínét érintő egyéb ellenőrzések hiányosságai miatt;
• Lengyelországnak 10,0 millió EUR-t kell visszatérítenie amiatt, mert két vidékfejlesztési intézkedés esetében is a kapcsolódó ellenőrzések minősége gyenge, mennyisége pedig alacsony volt.

A pénzösszegeket azért kell visszajuttatni a közösségi költségvetésbe, mert azok felhasználása során nem tartották be az uniós előírásokat, vagy azért, mert a mezőgazdasági kiadások ellenőrzésére szolgáló eljárások nem voltak megfelelőek. A közös agrárpolitika (KAP) keretébe tartozó kifizetések folyósításáért és ellenőrzéséért a tagállamok felelősek, a Bizottság feladata pedig az, hogy meggyőződjön róla: a tagállamok szabályosan használták fel a támogatást.
A mostani határozat értelmében Ausztriának, Belgiumnak, a Cseh Köztársaságnak, Németországnak, Spanyolországnak, Finnországnak, Franciaországnak, Nagy-Britanniának, Görögországnak, Magyarországnak, Írországnak, Olaszországnak, Litvániának, Máltának, Hollandiának, Lengyelországnak, Portugáliának és Szlovéniának kell visszatérítenie támogatási összegeket. A legjelentősebb egyedi korrekciók a következők:
• Franciaországnak (a 2007. és a 2006. pénzügyi évre vonatkozóan) 48,1 és 22,9 millió EUR-t kell visszatérítenie a helyszíni ellenőrzéseket érintő hiányosságok és a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó szankciók helytelen alkalmazása miatt;
• Spanyolországnak 31,7 millió EUR-t kell visszatérítenie a kulcsfontosságú és a másodlagos ellenőrzéseket érintő hiányosságok, valamint az olívaolaj-termelési ágazatban kiszabható szankciók helytelen alkalmazása miatt;
• Holla ndiának 16,6 millió EUR-t kell visszatérítenie a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer hibái, az igazgatási és a helyszíni ellenőrzések hiányosságai, és a szankciók kiszabásának elmaradása miatt;
• Magyarországnak 12,0 millió EUR-t kell visszatérítenie a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer és a földterületek felszínét érintő egyéb ellenőrzések hiányosságai miatt;
• Lengyelországnak 10,0 millió EUR-t kell visszatérítenie amiatt, mert két vidékfejlesztési intézkedés esetében is a kapcsolódó ellenőrzések minősége gyenge, mennyisége pedig alacsony volt.

Az eseményen Arthur J. Higgins, a Bayer HealthCare vezérigazgatója és az EFPIA elnöke a sajtónak nyilatkozva az ágazat és a Bizottság közötti együttműködést dicsérte. „Az IMI egyértelmű jelzés arra, hogy Európa vezető szerepre tör a biogyógyszerészeti innovációban. A K+F folyamatok felgyorsításával és optimalizálásával megpróbáljuk megszüntetni a gyógyszerfejlesztési folyamat szűk keresztmetszeteit. Ennek megvalósítására már eddig is 246 millió eurót ruháztunk be sikeres javaslatokba, amelyből 136 millió eurónyi összeget az ágazat finanszírozott. A kezdeményezés legnagyobb sikere az volt, hogy korábban példa nélküli módon, a piacon egymás versenytársainak minősülő gyógyszercégek és felsőoktatási intézmények között alakított ki együttműködést az innovatív gyógyszerek felfedezésének felgyorsítása érdekében.”
Az IMI igazgatótanácsa a különböző érdekeltekkel, köztük az IMI tudományos bizottságával, a tagállamok képviselőivel, az Európai Bizottsággal és az EFPIA-tag gyógyszerészeti vállalatokkal folytatott kiterjedt konzultáció után új kutatási témaköröket hagyott jóvá. Az érdekelt felek mindegyike elkötelezett az állami- és magánszervezetekkel történő együttműködés mellett az említett kérdések minél hatékonyabb megoldása érdekében.
Az IMI 2009. október 30-án teszi közzé második ajánlattételi felhívását. (http://imi.europa.eu, http://www.imi-europe.org)

Az IMI második ajánlattételi felhívása 9 témakörének felsorolása :
• 1 Képalkotó biomarkerek rákellenes gyógyszerek fejlesztéséhez.
• Gyógyszerek hatékonyságának validálására alkalmas új módszerek (onkológia).
• Molekuláris biomarkerek: rákterápiás fejlesztés felgyorsítása és a beteggondozás javítása.
• 4 Az ellátás helyén alkalmazható bakteriológiai gyorstesztek meghatározása és kifejlesztése, melyekkel segíthetik a klinikai vizsgálatokat és a klinikai gyakorlatot.
• Szokásostól eltérő adaptív immunmechanizmusok megértése.
• Transzlációs kutatás erősítése a krónikus immunmediált betegségek területén: az állat- és a humán kísérletek közötti távolság áthidalása.
• Gyógyszer- és betegségmodellezés: könyvtár és keretrendszer.
• Az eredmények megosztására szolgáló nyitott farmakológiai tér.
• Elektronikus egészségügyi nyilvántartás (EHR).

Biztató jel, hogy a nyár során – részben az erős szakpolitikai beavatkozás eredményeként – megindult a globális gazdaság stabilizálódása. A javuló finanszírozási feltételek segítségével az EU GDP-jének csökkenése a második félévben jelentősen kisebb volt (-0,2% a 2009 első negyedévében mért 2,4%-os eséshez képest). Figyelembe véve a jelenleg fordulóponton álló készletezési ciklust és a közel minden ágazatban és országban javuló bizalmat, a rövid távú kilátások kedvezőek.
E tendenciák alapján az év második felére vonatkozó növekedési kilátásokat a Bizottság előrejelzése enyhén felfelé korrigálta. A 2008-ra és 2009 első negyedévére vonatkozó korábbi becslések lefelé történő korrekciója miatt a 2009 egészére becsült GDP-csökkenés változatlanul 4% mind az EU-ban, mind pedig az euróövezetben.
Egyre kedvezőtlenebb külső körülmények
A világgazdaság szabadesése befejeződött. A legfrissebb kereskedelmi és termelési adatok, csakúgy mint az üzleti és fogyasztói bizalom, optimizmusra adnak okot. Úgy tűnik, a fellendülést Ázsia fejlődő piacai vezetik, Kína növekedése továbbra is erőteljes, míg az Egyesült Államok gazdaságának szűkülése is alábbhagyott. Az ösztönző csomag és a nettó export várhatóan a harmadik negyedévtől kezdve lehetővé teszi az USA számára a növekedési pályára állást. A világ GDP-jének várható visszaesése a jelenlegi aktualizált erőjelezés szerint a korábban becsült mértéknek a felét teszi ki (-0,7% a tavaszi előrejelzésben szereplő -1,4%-kal szemben). A globális fellendülés fenntarthatóságát és annak formáját azonban még mindig nagyfokú bizonytalanság övezi.
Mélyponton az infláció
A fogyasztóiár-infláció mértéke 2009 első felében csökkent, 0,2%-os (az euróövezetben –0,7%-os) mélypontját júliusban érte el az Unióban, ami legfőképpen az energia- és élelmiszerárak korábbi csúcspontjai által okozott hatás megfordulásának tudható be. Az év vége felé azonban, ahogy ez a hatás elhalványul, és a nyersanyagárak tovább emelkednek, az infláció is várhatóan emelkedni fog. Nincs azonban belföldi inflációs nyomás, mivel a gazdaság növekedése továbbra is lanyha marad, valamint a bérek növekedésének üteme is várhatóan csökkenni fog. Mindent összevetve, az inflációs előrejelzés nem változott a tavaszi előrejelzéshez képest, továbbra is 0,9% 2009-ben az EU-ra (és 0,4% az euróövezetre) vonatkozóan.
Kockázatértékelés
A 2009-re vonatkozó növekedési kilátásokkal kapcsolatos kockázatok összességében kiegyensúlyozottnak tűnnek. A lefelé mutató kockázatok között nem lehet kizárni a lassan fellendülő reálgazdasági ágazat és a továbbra is sérülékeny pénzügyi ágazat közötti további negatív visszacsatolási spirál kialakulását. A felfelé mutató kockázatokat tekintve a kereslet szintjének fenntartását célzó szakpolitikai beavatkozások a vártnál hatékonyabbnak bizonyulhatnak, ami hangulatjavító hatással járhat, és visszaállíthatja a pénzügyi ágazat stabilitását.