„A megkülönböztetés minden formája, különösen pedig a munkahelyi megkülönböztetés elleni küzdelem kiemelt fontoss ággal bír számomra és a Bizottság számára. Jogalkotó intézkedéseink eredményeképp EU-szerte csökkent a munkahelyeken tapasztalt megkülönböztetés”, jelentette ki Vladimír Špidla, az EU esélyegyenlőségért felelős biztosa.
A Lengyelországnak küldött indokolással ellátott véleményben a Bizottság a következőket emelte ki:
* A lengyel jogalkotás nem terjeszti ki a zaklatás megtiltását a gyakornokok minden kategóriájára;
* az egyes szakmákhoz való hozzáférést szabályozó rendeletek nem tartalmaznak a valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést tiltó, speciális rendelkezéseket;
* a munkaadók kötelezettsége arra nézve, hogy elfogadható szállást biztosítsanak a fogyatékos dolgozók számára, nem terjed ki az álláshelyekre pályázókra és a gyakornokokra;
* a szakképzés feltételeit szabályozó törvény nem tartalmaz meghatározásokat arra vonatkozóan, mit is jelent a közvetlen és közvetett diszkriminációra, valamint a diszkriminációra való felszólítás.
A Bizottság továbbá úgy döntött, hogy lezárja a Magyarország ellen indított jogsértési eljárást. Az egyenlő bánásmódról szóló magyar törvény 2006-os és 2009-es módosítása, valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségéről szóló jogi aktus 2007-es módosítása összhangot teremtett a magyar jogalkotás és az irányelv között.

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy indokolással ellátott véleményt bocsát ki a Magyar Köztársaság részére, mivel a magyar szabályozá s a más EGT-tagállamban letelepedett, de ideiglenesen Magyarországon tevékenykedni kívánó személy- és vagyonvédelmi szolgáltatóknak előírja a következő két kötelezettséget: egyfelől a magyar szakmai kamaránál történő nyilvántartásba vételt, másfelől a magyar hatóságok előzetes engedélyének megszerzését. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy e két kötelezettség a Szerződésben biztosított alapvető szolgáltatásnyújtási szabadság korlátját képezi (EUMSz. 56. cikk).
Magyarország az első felszólító levélre adott válaszában már elismerte, hogy a szóban forgó esetben megsértette az EUMSz. 56. cikkét, de még nem végezte el a szüks éges jogszabályi módosításokat.
A tagállamokat érintő jogsértési eljárások legfrissebb információi az alábbi internetcímen találhatók:
http://ec.europa.eu/community_law/index_hu.htm

A BEREC első ülése a versenyképesebb európai távközlési piac kialakításának irányába tett lépés. Várakozással tekintek az egységes európai távközlési piac további fejlődése elé, különös tekintettel az 500 millió európai polgár számára gyakorolt pozitív hatásra” – nyilatkozta Neelie Kroes, az EU versenypolitikáért felelős biztosa.
A BEREC, az új európai hírközlési testület fontos szakvéleményeke t fog kiadni az EU távközlési piacának működéséről. A BEREC a nemzeti hírközlési szabályozók függetlenül végzett tevékenységét is tanácsadással támogatja és egészíti ki, különösen a határokon átnyúló hatásokkal járó szabályozási döntésekben.
A BEREC testületét a 27 nemzeti távközlési szabályozó vezetője alkotja, a testület munkáját egy szakmai és adminisztratív szempontból támogató iroda segíti. A legtöbb határozathoz kétharmados többség szükséges, kivéve a nemzeti szabályozók által az Európai Bizottság számára bejelentett intézkedéseknek a Bizottság általi elemzéséhez a BEREC által adott véleményt, amelyet egyszerű többséggel fogadnak el.
A BEREC az „ európai szabályozók csoportja” elnevezésű korábbi testület helyébe lép, amely kizárólag konszenzus alapján működött, és nem képezte az EU szabályozási folyamatának szerves részét.

José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Az EU határozottan támogatja, hogy a koppenhágai megállapodás végrehajtása nagy ütemben haladjon annak érdekében, hogy előrelépést tegyünk a globális felmelegedés mértékének 2 Celsius-fok alatt tartásához szükséges egyezmény felé. A megállapodás alapul szolgál e jövőbeli egyezmény létrehozásához, ezért minden országot a megállapodáshoz való csatlakozásra biztatok, és hogy nagyszabású kibocsátáscsökkentési célok vagy intézkedések bejelentésével járuljanak hozzá, amint azt mi is tesszük.”
Stavros Dimas európai környezetvédelmi biztos elmondta: „Gyors intézkedésre van szükség a megállapodás kulcsfontosságú elemeinek működőképessé tételéhez. Ezek közé tartozik például a fejlődő országok gyorsfinanszírozása, az erdőirtás elleni küzdelem és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kifejlesztése és átadása.”

A koppenhágai megállapodás
Az ENSZ 2009. december 7–19. között Koppenhágában megtartott éghajlatváltozási konferenciájának fő eredménye a koppenhágai megállapodás volt. A két és fél oldalas megállapodást a konferencia utolsó napján tárgyalta meg mintegy 28 fejlett és fejlődő ország vezetője, valamint az Európai Bizottság. Ezek az országok felelnek az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának több mint 80%-áért. A konferencia tudomásul vette a koppenhágai megállapodást.Az ENSZ éghajlatváltozásról szóló egyezményének titkársága felkérte a feleket, hogy január 31-ig nyilatkozzanak arról, hogy csatlakozni kívánnak-e a koppenhágai megállapodáshoz. A megállapodás ugyanazt a határidőt írja elő a fejlett országoknak kibocsátáscsökkentési célszámaik, a fejlődő országoknak pedig a kibocsátást csökkentő intézkedéseik előterjesztésére.

Az EU bejelentése
A Bizottság és a Tanács elnökségének levelében az Eu rópai Unió megerősíti azon stratégiai célkitűzés megvalósítására irányuló tárgyalási folyamat iránti elkötelezettségét, hogy a globális átlaghőmérséklet legfeljebb 2 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet. A koppenhágai megállapodás elismeri a tudományos álláspontot, mely szerint a globális felmelegedés mértéke nem haladhatja meg a 2 Celsius-fokot, ha el akarjuk kerülni, hogy az éghajlatváltozás veszélyes méreteket öltsön, azonban nem tartalmaz az e korlátozást tiszteletben tartó, globális kibocsátáscsökkentési célszámokat.
A levél megerősíti az EU álláspontját, mely szerint a 2 Celsius-fokot meg nem haladó felmelegedéshez az szükséges, hogy a globális kibocsátás mértéke legkésőbb 2020-ra elérje tetőpontját, továbbá, hogy a kibocsátást 2050-re az 1990-es szintnél legalább 50%-kal alacsonyabb szintre, majd a későbbiekben is folyamatosan csökkentsék. Ennek érdekében – az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testületének (IPCC) megállapításaival összhangban – a fejlett országok csoportjának 2020-ra 25–40%-kal az 1990-es szint alá kellene csökkentenie kibocsátását, a fejlődő országoknak pedig lényegesen – 2020-ig 15–30%-kal – el kell maradniuk a jelenleg előre jelzett kibocsátási növekedési ütemtől.
A levél hangsúlyozza az EU és a tagállamok teljes elkötelezettségét a tárgyalások folytatása iránt. Ezek célja az ENSZ keretein belül mielőbb jogilag kötelező érvényű nemzetközi egyezményt létrehozni, mely a Kiotói Jegyzőkönyv első kötelezettségvállalási időszakának lejárta utáni, 2013. január 1-jétől kezdődő időszakra szólna.

Az EU kibocsátási célszámai
A levél leszögezi, hogy az EU elkötelezett az önálló, minden gazdasági ágra kiterjedő, 2020-ra az 1990-es szinthez képest 20%-os kibocsátáscsökkentésre irányuló célkitűzés iránt, továbbá hogy ezt további 30%-ra lehetne növelni az Európai Tanács által meghatározott feltételek szerint. Ezek feltételek a 2012 utáni időszakra vonatkozó globális és átfogó megállapodás részeként a következők: más fejlett országok is kötelezettséget vállalnak a kibocsátás hasonló mértékű csökkentésére, és ahhoz a fejlődő országok is felelősségeik és képességeik szerint megfelelő mértékben hozzájárulnak.

A következő lépések
Az állam- és kormányfők az Európai Tanács február 11-i, nem hivatalos ülésén fogják értékelni a koppenhágai konferencia után kialakult helyzetet.
Az ENSZ-tárgyalások következő, két hetes fordulójára május-június folyamán fog sor kerülni.

„Az uniós jogszabályok személyes adataink védelmében születtek. Az Európai Bizottság eddig elkötelezetten megtett mindent annak érdekében, hogy ezeket a jogszabályokat mind a 27 tagállamban kivétel nélkül betartsák. Napjaink társadalmában kiemelt szerepe van az innovációnak, de nem szabad, hogy az az emberek magánélethez való alapvető jogának rovására menjen. Arról kell most gondoskodnunk, hogy az általános adatvédelmi törvények igazodjanak a technológiai fejlesztésekhez és a Lisszaboni Szerződésben támasztott követelményeknek megfelelően kellőképpen átfogóak legyenek – mondta Viviane Reding, az információs társadalomért és médiaügyekért felelős uniós biztos. – Olyan uniós jogszabályokra van szükség, amelyek megadják a lehetőséget a polgároknak arra, hogy az élet bármely területén – akár repülőgépre szállnak, akár bankszámlát nyitnak vagy az interneten böngésznek – tudjanak róla, ha személyes adataik jogszerű feldolgozására kerül sor, és ha úgy tartják jónak, azt visszautasíthassák.”
Az Európai Bizottság a ma negyedik alkalommal megrendezett adatvédelmi napon kijelentette, hogy a személyes adatok és a magánélet védelmében az európai gazdaságok és társadalmak egészére ki kell terjeszteni az internetes technológiában már alkalmazott lépéseket.
Reding biztos ennek kapcsán bejelentette, hogy – az 1995 óta hatályos általános jogszabályokra ( adatvédelmi irányelv ), valamint a specifikusabb hírközlési és internetes jogszabályokra ( elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv ) építve – a magánélet védelmét érintő uniós szabályozás korszerűsítésére tesz javaslatot.
Az átdolgozott jogszabályokat azután az összes szakpolitikai területen és nemzetközi megállapodásban szigorúan érvényre kell juttatni, érintsék akár az új technológiákat, a fogyasztói jogokat vagy a közbiztonságot.

2009-ben a Bizottság számos kezdeményezést indított útjára annak érdekében, hogy az adatvédelmi szempontok ne szoruljanak háttérbe a technológiai újításoknál :
* Ajánlás született a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID-címkék) alkalmazásáról több termék, például a buszbérletek esetében, melynek értelmében az értékesítés helyén automatikusan hatástalanítani kell ezeket a címkéket, hacsak a fogyasztó kifejezetten a címke aktiválását nem kéri ( IP/09/740 ).
* 2009 februárjában a Bizottság közbenjárásával 18 (június óta 20) főbb internetes szolgáltató megállapodott arról, hogy közösségépítő weboldalaikon (pl. a Facebook-on) javítják az adatvédelmet és növelik a kiskorúak online biztonságát ( IP/09/232 ). E téren elért eredményeikről a Bizottság 2010-ben a biztonságosabb internet napján ad majd tájékoztatást, így például arról, hány szolgáltató tudja garantálni, hogy a 18 évesnél fiatalabbként regisztrált felhasználók összes online adata alapértelmezésben ne legyen publikus és kereshető.
* Bizottsági javaslatra új uniós hírközlési jogszabályok születtek, amelyek értelmében a hírközlési, például internetes szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások kötelesek értesíteni az illetékes hatóságokat, ha biztonsági előírások megsértése nyomán személyes adatok veszhettek el vagy azokkal visszaélhettek ( MEMO/09/513 ) . A Bizottság azzal a kívánalommal is a fogyasztói jogokat szándékozik erősíteni, hogy a felhasználókat tájékoztatni kell arról, ha számítógépes eszközeikre egy alkalmazás internetes cookie-kat ment vagy azokhoz hozzá kíván férni.
* A Bizottság 2009. április 14-én jogsértési eljárást indított az Egyesült Királysággal szemben ( IP/09/570 ), válaszul az egyes internetszolgáltatók által tesztelt, a felhasználói szokásokat feltérképező viselkedésalapú reklámozás (PHORM) felett érzett állampolgári aggodalmakra. A Bizottság figyelmeztette az Egyesült Királyságot, hogy nemzeti rendelkezései a hírközlés különböző területein nincsenek összhangban a titkosságra vonatkozó uniós szabályozással, így többek között az adatgyűjtést érintő felhasználói hozzájárulás, a jogosulatlan adatszerzés vagy az adatszerző tevékenységek felügyelete terén. Az eljárás 2009. november 3-án második szakaszába lépett ( IP/09/1626 ). Amennyiben az Egyesült Királyság nem kezeli érdemben a kifogásolt területeket, a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé terjesztheti.
Háttér
A magánélet és a személyes adatok védelme az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkében rögzített alapvető emberi jog.
Az Európai Unió 1995. évi adatvédelmi irányelve általános alapelvként rögzíti a nemzeti rendelkezések összehangolását például a személyes adatok jogszerű feldolgozásának feltételei és az érintett személyek jogai tekintetében. Az irányelv értelmében az minősül az adatok felhasználásához való hozzájárulásnak, ha az érintett személy a helyzet ismeretében, önként és kifejezetten kinyilvánítja ilyen irányú akaratát.
Az Európai Unió adatvédelemmel kapcsolatos weboldala: http://ec.europa.eu/justice_home/fsj/privacy/
A 2002. évi elektronikus hírközlési és adatvédelmi irányelv a hírközlési ágazat számára határoz meg alapelveket. Védi az információcsere titkosságát és előírja az uniós tagállamoknak, hogy tiltsák meg a felhasználók tudta és beleegyezése (5. cikk (1) bekezdése) vagy engedélye nélküli, jogosulatlan adatszerzést és megfigyelést.

Viviane Reding adatvédelemmel kapcsolatos videoüzenete:
http://ec.europa.eu/commission_barroso/reding/video/20090414/index_en.htm
Az uniós intézmények és szervek által történő adatfeldolgozással kapcsolatban a 45/2001/EK adatvédelmi rendelet az irányadó. Az Európai Unióban a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés általános kereteit a 2008/977/IB kerethatározat rögzíti.
Az Európa Tanács 2007-ben bevezette az adatvédelem napját annak érdekében, hogy mindenki megismerhesse, milyen jellegű adatok gyűjthetők és milyen célból, valamint hogy milyen adatvédelmi jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezünk.
Az adatvédelem napjáról lásd: http://dpd.eun.org/web/guest/home

„ Az EU távközlési szabályozó testületének létrehozása fontos mérföldkő Európa távközlési piacán – mondta Vivane Reding, az EU távközlésért felelős biztosa, aki a testület létrehozását még 2007-ben javasolta. A Parlament, a Tanács és a Bizottság egyaránt egyetértettek abban, hogy az európai egységes távközlési piacnak szüksége van a BEREC-re. Az új testület támogatni fogja a nemzeti hírközlési szabályozókat és az Európai Bizottságot abban, hogy következetes szabályokat és versenyképes feltételeket alakítsanak ki Európa-szerte. Ez serkenteni fogja az európai távközlési szolgáltatásokat az olyan gyorsan fejlődő területeken, mint például a mobil internet, és jelentősen hozzájárul majd az európai gazdasági fellendüléshez.”
„A BEREC első ülése a versenyképesebb európai távközlési piac kialakításának irányába tett lépés. Várakozással tekintek az egységes európai távközlési piac további fejlődése elé, különös tekintettel az 500 millió európai polgár számára gyakorolt pozitív hatásra” – nyilatkozta Neelie Kroes, az EU versenypolitikáért felelős biztosa.
A BEREC, az új európai hírközlési testület fontos szakvéleményeke t fog kiadni az EU távközlési piacának működéséről. A BEREC a nemzeti hírközlési szabályozók függetlenül végzett tevékenységét is tanácsadással támogatja és egészíti ki, különösen a határokon átnyúló hatásokkal járó szabályozási döntésekben.
A BEREC testületét a 27 nemzeti távközlési szabályozó vezetője alkotja, a testület munkáját egy szakmai és adminisztratív szempontból támogató iroda segíti. A legtöbb határozathoz kétharmados többség szükséges, kivéve a nemzeti szabályozók által az Európai Bizottság számára bejelentett intézkedéseknek a Bizottság általi elemzéséhez a BEREC által adott véleményt, amelyet egyszerű többséggel fogadnak el.
A BEREC az „ európai szabályozók csoportja” elnevezésű korábbi testület helyébe lép, amely kizárólag konszenzus alapján működött, és nem képezte az EU szabályozási folyamatának szerves részét.
Következő lépések:
A BEREC irodájának végleges helyszínéről még nem született döntés, mivel ehhez mind a 27 tagállam kormányának egyetértése szükséges. A megállapodás megszületéséig a BEREC ideiglenes szélhelye Brüsszelben lesz.
Előzmények:
Az EU távközlési reformjának ( MEMO/09/568 ) eredményeképpen 500 millió európai polgár élvezheti az abból fakadó előnyöket, hogy az európai távközlési piacon fokozódó verseny következtében a fogyasztóknak több választási lehetőség áll a rendelkezésére, szerte Európában javul a gyors, szélessávú internetkapcsolattal való lefedettség, valamint a távközlési szolgáltatásokra vonatkozóan megerősödik a magánéletük tiszteletben tartásához való joguk. Míg a BEREC, az új hírközlési szabályozó testület már ma megkezdi működését, a teljes távközlési reformcsomagot a 27 tagállamnak 2007 júniusáig kell átültetniük nemzeti jogrendjükbe.

„ Nagyra értékelem a magyar hatóságok és a magyar lakosság globális válság közepette annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy csökkentsék a költségvetési hiányt, fokozzák a pénzügyi fenntarthatóságot és megőrizzék a makrogazdasági stabilitást. A globális pénzügyi válság következtében tapasztalt súlyos gazdasági visszaesés közepette Magyarországnak sikerült elérnie, hogy a költségvetési hiány ne lépje túl a GDP 3,9%-át, ami – összhangban a megállapodás szerinti célkitűzéssel – a költségvetési megtakarításokra irányuló intézkedéseknek és az Országgyűlés által elfogadott 2010. évi költségvetésnek köszönhető. E lépések e redményképpen Magyarország megfelel a Tanács legutóbb közzétett, 2009. júliusi ajánlásainak. Az Európai Unió egyetértésével rendelkezésre bocsátott 6,5 milliárd eurós kölcsönt is tartalmazó támogatáscsomag a pénzügyek terén tapasztalt feszültség és a külső finanszírozási nyomás enyhítése révén hozzájárult a magyarországi gazdasági helyzet és a kilátások javulásához. A nemrégiben bekövetkezett kedvező fordulatra azonban nem kerülhetett volna sor az intézkedések hiányában, illetve ha azokat a magyar társadalom nem fogadja el. Örömömre szolgál, hogy a magyarországi helyzet jelentősen javult, melynek következtében a magyar hatóságok jelenleg nem tartanak igényt a kölcsön 1 milliárd eurónyi utolsó részletére. Az idei év várhatóan javulást hoz az EU és Magyarország gazdasági helyzetében, azonban továbbra is folyamatos erőfeszítésekre van szükségünk különösen a költségvetési hiány tekintetében. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a jövőben a deficitcélokat teljesítsük, és erősebb és fenntarthatóbb gazdasági tevékenységet végezzünk. \" nyilatkozta Joaquín Almunia, az európai gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos.

Magyarország jövedékiadó-mentességet biztosít, illetve adóvisszatérítést tesz lehetővé a belvízi hajózásban felhasznált üzemanyagra, és adómentességet biztosít a vasúti szállításban felhasznált üzemanyagra vonatkozóan. Az intézkedések összhangban állnak az energia adóztatásáról szóló irányelv rendelkezéseivel. A szóban forgó jóváhagyás a 2017. április 30-ig terjedő időszakra vonatkozik.

A vasúti és a belvízi szállítás a közúti szállításnál sokka l kevesebb externális költséget okoz mind a balesetek, mind az éghajlatváltozás és a légszennyezés szempontjából. Jelentős tartalékkapacitásuk révén ezek a szállítási módok szerepet játszhatnak a közúthálózat túlzsúfolt részeinek forgalmi tehermentesítésében is.

Mivel a közúti áruszállításra nem terhelődnek rá az általa okozott externális költségek, helyénvaló csökkenteni a költségbeli különbséget a kombinált szállítási műveletek és a közúti szállítás között, és ezáltal egyenlő feltételeket biztosítani a tisztább szállítási módok számára. Magyarország jövedékiadó-mentesség és -visszatérítés alkalmazása mellett döntött.

A Magyarország által a tisztább szállítási módok előmozdítása érdekében bevezetett intézkedések szükségességének és arányosságának vizsgálata során a Bizottság annak ellenőrzésére összpontosított, hogy a közúti szállítás helyett tisztább közlekedési módot választva tonnakilométereként valóban több externális költség takarítható-e meg, mint amennyi a támogatás tonnakilométerenkénti összege.

A belső piaccal foglalkozó európai parlamenti bizottság tagjai által feltett kérdésekre válaszolva Barnier biztosjelölt megerősítette, hogy szerinte a szolgáltatási ágazat jelenti az európai gazdasági növekedés motorját. A Régiók Bizottsága is hasonlóan vélekedik a kérdésről. Az Európai Bizottság idén felül fogja vizsgálni a szolgáltatásokról szóló uniós irányelvet, az RB pedig – új konzultációs jogával élve – tüzetesen megvizsgál majd minden olyan módosítási javaslatot, melyet Barnier biztosjelölt indítványoz” – közölte Luc Van den Brande.

Az RB kiemelt figyelemmel kíséri majd az általános érdekű szociális szolgáltatások kérdését – tehát az olyanokét, mint például a lakhatás vagy az időseknek nyújtott támogatás. Az ilyen jellegű szolgáltatásokat nagyon gyakran helyi és regionális szinten nyújtják. Jean-Louis Destans (PES/FR) általános érdekű szociális szolgáltatásokról készült 2006. szeptemberi véleményében az RB leszögezi, hogy a szubszidiaritás elvét továbbra is alkalmazni kell ezeknek a szolgáltatásoknak a biztosításakor, valamint hogy a tagállamok, illetve azok helyi és regionális képviselői dönthetnek arról, hogy mi a legjobb módja az ilyen szolgáltatások biztosításának, finanszírozásának és megszervezésének.

Az RB ugyanakkor azt is elismeri, hogy jobban kellene tudni, hogy az általános érdekű szociális szolgáltatások biztosítása miként egyeztethető össze az uniós joggal, azon belül is a belső piac irányítására vonatkozó szabályokkal. „Az általános érdekű szociális szolgáltatások a hiányzó jogbiztonság miatt túlzott mértékben a verseny és a belső piac általános szabályai alá vannak rendelve, ami esetleg nem célszerű a helyi és regionális önkormányzatoktól kapott sajátos feladataik szempont jából” – állapítja meg a vélemény. „Ez a jogbizonytalanság egyértelműen megmutatkozott abban a vitában, amelyben az a kérdés merült fel, hogy be kell-e ezeket a szolgáltatásokat vonni a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvjavaslatba. Végül az irányelv hatályán kívül maradtak.”

Neelie Kroes versenypolitikai biztos a következőket nyilatkozta: „A Bizottság következetesen nagy hangsúlyt helyezett az antitröszt-eljárások tisztességes voltára és megfelelő kezelésére. E három dokumentum nagyobb fokú bizonyosságot és átláthatóságot biztosít a vállalkozások számára az antitröszt-eljárás kapcsán a Bizottsággal fennálló kapcsolatukat illetően. Tiszt elettel felkérek minden érdekelt felet, juttassák el hozzánk észrevételeiket, hogyan tökéletesíthetnénk tovább gyakorlatunkat.”

Az antitröszt-eljárások bevált módszerei A-tól Z-ig végigvezeti az olvasót az antitröszt-eljárásokon, attól kezdve, hogy hogyan határoz a Bizottság arról, kiemelten kezeljen-e egy ügyet, egészen a határozat esetleges elfogadásáig.

A bevált gyakorlatok gyűjteményének célja az eljárások további tökéletesítése átláthatóságuk fokozása révén, valamint ezzel egyidejűleg a Bizottság vizsgálatai hatékonyságának biztosítása.

A meghallgató tisztviselők a versenyjogi eljárásokban érintett vállalkozások védelemhez való és egyéb eljárási jogainak független őrei. Az útmutató célja a meghallgató tisztviselők szerepének átláthatóbbá tétele. A dokumentum nemcsak a meghallgató tisztviselők különböző, megbízatásukban rögzített feladatait mutatja be, hanem azok szokásos végrehajtási módját is leírja.Emellett azt is bemutatja, hogyan aknázhatják ki legjobban a vállalkozások a szóbeli meghallgatás intézményét.

Tekintettel a gazdaság összetett ügyekben betöltött növekvő jelentőségére, a Bizottság versenypolitikai részlege vizsgálatai során gyakran kér be lényeges (például ökonometriai elemzések során használt) gazdasági adatokat. gazdasági bizonyítékok benyújtásának ésszerűsítése érdekében a gazdasági bizonyítékok benyújtásának bevált módszereiről szóló dokumentum rögzíti azokat a kritériumokat, amelyeknek teljesülniük kell a bizonyítékok benyújtása során. Emellett bemutatja a versenypolitikai részleg munkacsoportjai és a vezető közgazdász által a gazdasági bizonyítékot benyújtó felekkel való kapcsolattartás során követett gyakorlatot.

A konzultációs dokumentumok az alábbi internet-címen érhetők el:
http://ec.europa.eu/competition/consultations/2010_best_practices/index.html