
A mesterséges intelligenciák előretörése jelentősen átalakíthatja a munkaerőpiacot.

Akár 60-80 százalékkal csökkentheti a költségeket a gépi tanuláson és látáson alapuló rendszer.

A kedd esti Magyar Közlönyben jelent meg az erről szóló rendelet.

Tavaly hosszú idő után először a bérek emelkedése elmaradt az infláció mögött.

Tovább bővül a gazdasági védvonal, jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Beismerte a kormányzat, hogy rendeleti büdzsét alkotott, de annyi engedményt mégiscsak tett, hogy benyújtotta a parlamentnek az új, módosított 2023-as költségvetési törvényjavaslatot. A költségvetési bizottság ülésén kiderült: eddig példátlan módon csak a február végén kezdődő ülésszakon fognak tárgyalni egy már hatályba lépett büdzséről, amelyet a törvény erejével várhatóan csak áprilisban fogadnak el.

Az összes jelentős ingatlanközvetítő csökkenést regisztrált.

Néhány éve még csak disztópikus filmekben találkozhattunk működő mesterséges intelligenciákkal, napjainkra viszont elértünk oda, hogy zene, szöveg és kép alkotására is képesek bizonyos gépi tanulással edzett szoftverek. Amennyire elismerésre méltó azonban a fejlesztők eredménye, legalább annyi veszélyt is rejt a terület.

Bár a hitelminősítő negatívra módosította az államadós-osztályzat kilátását, a Pénzügyminisztérium szerint az a fontos, hogy még befektetésre ajánlja Magyarországot.

Ha a kormány áfaterveit vizsgáljuk, az körvonalazódik, hogy 2023-ban nem számolnak a magas infláció és ezen keresztül a megélhetési válság enyhülésével, sőt a tavalyinál is nagyobb a lakossági tehertételt várnak azáltal, hogy a mindennapi fogyasztásra kivetett adóbevételek előirányzatát 900 milliárddal felhúzták. Akár az MNB által vártnál is nagyobb pénzromlás, valamint újabb forintleértékelődési hullám is érkezhet, amennyiben a 2023-as költségvetés számait vesszük alapul. Vajon megkockáztathat a kabinet egy újabb áfaemelést?

Az első és az utolsó között 175 ezer forint a különbség.

A Népszava szerint a 2023-as költségvetés harmadik verziója alapján drágább lehet az állam, több jut sportra.

Néhány szakmáknál továbbra is fennáll a munkaerőhiány.

A jegybank és a GVH együtt harcol az infláció ellen.

Ez is rekord Európában.

Éppen az energiaválság kellős közepén nem jut pénzhez Magyarország a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből, miközben a régiós országokban a juttatások már támaszt adnak a gazdaságnak és segítik a megélhetést. Hogyan jutottunk el idáig?

A jegybank még kivár a kamatcsökkentéssel, figyelmen kívül hagyva, hogy a kormányzatból egyre hangosabban sürgetik a kamatvágás elindítását. Aminek érdekében éppenséggel Orbánék tehették volna a legtöbbet az elmúlt hetekben, ha tisztességesen megállapodnak az unióval. Ha szép szóval nem megy, mi következhet? A recept 12 éve adott.

Aki még nem kapott értesítést, az is számíthat rá.

Ez lehet majd az új fegyver.
Bizakodóak az euróövezetben élő fogyasztók.

Sinkó Ottó élesen bírálta az ország vezetését, amit szerinte jelenleg a legnagyobb oroszpárti EU-tagként tartanak számon.

Precedens nélküli, hiányos és szinte átláthatatlan a rezsivédelem jegyében módosított 2023-as költségvetés, ezt még jobboldali kötődésű közgazdászok is elismerik. Vajon átlépi-e a kormány a Rubicont, és a parlament megkerülésével felvállalja, hogy rendeleti büdzsét alkotott?

A magyar állam részvétele jóval nagyobbnak látszik a Vodafone megvásárlásában, mint ami a hozzá kerülő 49 százalékos tulajdonrészből következne. A vételár erősen prémiumkategóriás, de olyat is ritkán látunk, hogy annyira eladósodott cég, mint a 4iG, ekkora terhet vállal magára.

Csupa jó jelet lát az iparkamara elnöke.

Előbb a Költségvetési Tanács mond véleményt a javaslatról, de nem kell nagy meglepetésre számítani.

Egy felkészítő anyagot ismertetett a gazdasági bizottság december eleji ülésén a jegybank elnöke, kozmetikázás nélkül, hogy világossá tegye, nem ő felel a magyar gazdaság válságközeli állapotáért. Az viszont már Matolcsy György döntésének a következménye, hogy megszűnt az MNB bankbiztonsági igazgatósága.

Orbán Viktor egy tollvonással elintézte, hogy nemzetstratégiai jelentőségű legyen a művelet.

A szénsavas üdítők nagyjából 26 százalékkal kerülnek többe, mint egy éve, és még nem ez a vége.

Sem a minimálbérnél, sem az átlagkeresetnél nem látszik, hogy behoznánk a lemaradásunkat.
Az átlagkereset emelkedéshez többek között a minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés járult hozzá.

Szokatlanul élesen beszél a magyar ellenzékről Csizmadia Ervin, aki szerint a kormányt kritizáló politikusok alapvető kérdéseket nem tesznek fel maguknak, és miközben folyton diktatúrát kiáltanak, nem értik a nagy korkérdéseket, elmagyarázni pedig végképp nem képesek azokat a választóiknak, mert nem tudják üzeneteiket aprópénzre váltani. Legalább két meghatározó témában utcahosszal vezet a Fidesz az ellenzék előtt, a kormánypártot pedig leginkább az tartja hatalomban, hogy csak róla hiszik el a választók: képes irányítani az országot. A politológussal készült interjúban nemcsak 2022-ről volt szó, hanem arról is, mi hozhat váratlanságot 2023-ban.

A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzése terén feltárt hiányosságok miatt.