Lassú növekedéssel számolnak az uniós pénzügyminiszterek
2008. szeptember 13.
FigyelőNet, MTI
Az Európai Unió pénzügyminiszterei nem hivatalos nizzai találkozójukon hasonlóan ítélték meg a gazdasági helyzetet, mint az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB), amelyek a korábbinál lassúbb növekedéssel számolnak, ugyanakkor az inflációs nyomás csökkenését prognosztizálják - mondta Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára.
A francia EU-elnökség által szervezett két napig tartó megbeszéléseket követően a szakállamtitkár úgy vélte: ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy a tagállamok jellegüket tekintve hasonló válaszokat adjanak.

Kovács Álmos tájékoztatása szerint a pénzügyminiszterek között egyetértés alakult ki abban, hogy valamennyi európai ország gazdaságpolitikájának a fenntartható növekedést kell szolgálnia.

Folytatni kell a reformokat

Figyelembe véve a növekedéslassítást okozó nemzetközi eredetű problémákat, megfogalmazódott az a vélemény, hogy folytatni kell azokat a szerkezeti reformokat, amelyek segítik a gazdaságok adaptációs készségének javulását és rugalmasságának fokozását, valamint a növekedés lehetőségeinek bővülését. Ide tartozik például a munkaerőpiac rugalmasságának a fokozása - hangsúlyozta az államtitkár. "Vagyis a nemzeti reformprogramokat tovább kell folytatni" - tette hozzá.

A béralakulás tekintetében fontos szempont a pénzügyminiszterek számára a foglalkoztatás bővülése és a versenyképesség megőrzése, valamint a költségvetési fegyelem, különös tekintettel a népesség elöregedésére. Azaz nem szabad növekvő terheket róni a későbbi generációkra - fogalmazott Kovács.

Stabilitási és Növekedési Egyezmény

A miniszterek között egyetértés alakult ki abban is, hogy a költségvetési politikának összhangban kell lennie a Stabilitási és Növekedési Egyezménnyel. Ebből következően azok az országok, ahol többlet alakult ki és azok, ahol komoly visszaesés látszik, élhetnek a paktumból adódó automatikus stabilizátor lehetőségével, a hangsúly azonban a költségvetési fegyelem betartásán kell, hogy legyen - hívta fel a figyelmet a szakállamtitkár.

Kiemelte: nagyon fontos a pénzügyi piacok bizalmának helyreállítása, valamint annak a helyzetnek az elkerülése, hogy hitelszűke alakuljon ki, különösen a kisvállalatok számára. Ebből a szempontból fontos véleménye szerint az a kezdeményezés, amelyet a miniszterek jóváhagyásával az unió bankja, az Európai Beruházási Bank (EBB) tett: felével, két év alatt összesen 15 milliárd eurónyira kívánja növelnie az uniós kkv-knak nyújtott - máskülönben kedvezményes - hitelek összegét, elősegítve ezzel is a gazdasági növekedés élénkülését. Az EBB tavaly 5,2 milliárd eurót folyósított a kkv-knek, ez növekedne 7,5 milliárdra a javaslat szerint.

Adatkezelési tájékoztató