Simor nem fél a válságtól
2008. szeptember 19.
FigyelőNet, MTI
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a nemzetközi válságnak nem lesz közvetlen és jelentős hatása, de az várható, hogy a bankok minden kockázatot magasabb felárral hiteleznek csak - derült ki a MR1 műsorából. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szerint sem jelentős magyar bankrendszer érintettsége.
„A napokban Londonban azt mondtam, és most is azt mondom, hogy a nemzetközi pénzügyi válságnak közvetlen, jelentős hatása nem lesz Magyarországra" - jelentette ki a jegybank elnöke az MR1 műsorában. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy a válságnak nem lesz hatása, hiszen egy globális pénzpiac minden szereplőjére hat az a válság, ami a világ legnagyobb gazdaságából, az amerikaiból indult ki - tette hozzá.

A magyarországi hatás legfontosabb eleme, hogy a „befektetők számára minden kockázat jelenleg felértékelődik, és minden kockázatot magasabb felárral hajlandók hitelezni" - magyarázta Simor. Véleménye szerint Magyarország akkor képes mérsékelni ezt a kockázatot, ha csökkenti az államháztartási hiányt, ahogy azt az elmúlt két évben tette.

A napokban folytatott londoni tárgyalásokon a befektetők jelezték, hogy az elmúlt két évben Magyarország által megtett költségvetési lépések helyesek, kockázati szempontból Magyarország javult, de nem biztosak abban, hogy a folyamat tartós marad - idézte fel a londoni konzultációkon elhangzottakat az MNB elnöke.

Az államháztartás javuló egyensúlya akkor tehető tartóssá, ha a politikusok döntenének arról a közpénzügyi törvényjavaslatról, amely már a parlament asztalán van - mondta Simor András. Ez a törvényjavaslat hosszú távú költségvetési szabályokat írna elő, s elfogadása esetén garanciát nyújtana a befektetőknek arra, hogy a korábban folytatott felelőtlen költségvetési politika nem ismétlődhet meg - fűzte hozzá.

Simor András a politikusok figyelmébe ajánlotta a napokban felvetődő javaslatot, amely a költségvetési kiadásoknak plafont szabna, ez ugyancsak a befektetők biztonságérzetét növelhetné. Megjegyezte azt is, hogy a gazdasági növekedés lassulását a foglalkoztatás bővülésével, illetve a vállalkozásokat terhelő adók mérséklésével lehet ellensúlyozni, aminek előfeltétele a költségvetési kiadások és a költségvetési újraelosztás csökkentése.

A jegybanki alapkamat elsősorban nem a gazdasági növekedés serkentésére, hanem az infláció karbantartására szolgál - szögezte le a jegybank elnöke. „Az MNB akkor tud kamatot csökkenteni, ha az infláció a megfelelő irányban halad lefelé, és az infláció emelkedésével kapcsolatos kockázatok kiszűrhetők" - jelezte Simor András.

A PSZÁF sem aggódik

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összesített adatai szerint a magyar bankrendszer 2007. évi saját tőkéjének mintegy 1,3 százalékára rúg a válság kapcsán érintett nemzetközi szereplőkkel szembeni banki kockázati kitettség aránya, ezen belül a valóban kockázatos állomány mindössze 1,5 ezrelék.

A PSZÁF közölte: összegzése alapján a magyarországi pénzügyi szolgáltatók esetében az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság csekély hatást gyakorolt, azok stabilan, kiszámíthatóan működnek. A felügyelet a továbbiakban is folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci fejlemények esetleges magyarországi hatásait.

A PSZÁF közleménye szerint a felügyelet az elmúlt két napban az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság újabb hullámának indulását követően teljes körű felmérést végzett az általa felügyelt intézményeknél a krízis esetleges hatásáról. Ennek eredményeiről a hatóság pénteken tájékoztatta az Európai Unió keretén belül működő európai bank, értékpapír, biztosítási és pénztárfelügyeleti bizottságokat - CEBS, CESR, illetve CEIOPS -, amelyekkel folyamatos kapcsolatban van az ügyben.

Az áttekintés során a felügyelet valamennyi szektor - a pénz-, tőke-, biztosítási és pénztári piac - összes intézményétől azonnali hatállyal adatokat kért be arról, hogy az érintetteknek van-e bármilyen jelenlegi vagy a továbbiakban felmerülő lehetséges üzleti kötődésük, esetleges jövőbeni veszteségük a problémák miatt megrendült külföldi intézmények kapcsán.

A PSZÁF megállapította azt is, hogy a befektetési vállalkozások által kezelt teljes ügyfélvagyonhoz viszonyítva 1 ezreléknyi a hazai alapkezelők által kezelt, pénztári, biztosítói és befektetési alapokban és egyéb ügyfélportfóliókban, illetve a befektetési vállalkozások ügyfelei tulajdonában lévő, a válságban érintett eszközök részaránya.

A magyar biztosítók saját tőkéjének 4 ezrelékére rúg a krízis kapcsán érintett nemzetközi cégcsoportokban való befektetői részvénykitettség, jellemzően a befektetési egységekhez kötött - unit-linked - életbiztosítások eszközalapjai révén.

Adatkezelési tájékoztató