Nem érdekel senkit a tévés digitalizáció
2009. április 29.
Még a leginkább érintett réteg sem ismeri pontosan a digitalizáció előnyeit, sőt, nem is igazán érdeklődik az új technológiai lehetőségek iránt, főleg ha azokért fizetni is kell – derül ki a KPMG a tévézés jövőjéről készített hazai felméréséből.
A digitális szolgáltatások elterjedésének fő akadálya alapvetően nem a fizetőképes kereslet hiánya, hanem az érdektelenség, mivel a hazai nézők az audiovizuális tartalmak fogyasztásával töltött rengeteg órát főként passzívan tervezik eltölteni. A KPMG a digitalizáció hatásainak felmérésére közel 300, a technológiai újításokra leginkább fogékony, 20-50 év közötti diplomás, Budapesten és környékén élő fogyasztót kérdezett meg médiahasználati szokásaikról. Az eredmények igazolták azt a várakozást, hogy nagyon kicsi az a tudatos nézői bázis, aki él majd a technológia adta lehetőségekkel.

A reklám befolyásol, nem a technika

Mi micsoda

Time shifting: a time shifting funkció biztosítja a nézett műsor megállításának és visszapörgetésének lehetőségét

VoD: a Video on Demand rendszerekkel a felhasználók kívánság szerint kiválaszt-hatnak és megnézhetnek  vagy meghallgathatnak egy videó vagy audió tartalmat. A rendszerek vagy tartal- mat sugároznak át a set-top boxon, amiket valós időben lehet megnézni, vagy letöltik azt egy számítógépre, digitális videó felvevőre, vagy hordozható média lejátszóra, és így bármikor megnézhetők.

Lineáris adás: a programstruktúra szerinti televízióadást jelenti, ez a hagyományos televíziózás jellemzője.

„A megkérdezettek több mint 30 százalékának még arról sem volt fogalma, hogy analóg, vagy HD-vételre alkalmas készüléke van-e otthon. Az tehát, hogy egyre többen vesznek nagy képernyős, plazma és LCD tévéket, sokkal inkább a készülékgyártók és forgalmazók marketingakcióinak köszönhetőek, semmint a nagy felbontású tartalmak iránti vágynak” – mondta Nestor Andrea, a KPMG üzleti tanácsadásának szenior menedzsere.

A felmérés alapján a digitalizáció által megcélzott réteg kevesebbet tévézik az átlagnál, maximum néhány műsort követ rendszeresen, és azokat sem veszi fel előre. A digitális csomaggal rendelkezők sem néznek több televíziót, és egyáltalán nem jellemző, hogy nagyobb igényük lenne az interaktivitásra.

A digitális technológia legnyilvánvalóbb előnye a műsorelosztási kapacitások növekedése. A több csatorna lehetőségét a fókuszcsoport negyede tartotta fontosnak, ugyanakkor a felmérés szerint csak 2-5 csatornát követ rendszeresen. Ennél nagyobb arányban tartották jó dolognak a megkérdezettek azt a lehetőséget, hogy csak az általuk választott csatornákért fizessenek. Ha ez a lehetőség viszont csak felárért elérhető, akkor már jelentősen kevesebbeket érdekel.

Passzívan tévézünk

Nestor Andrea rámutatott, hogy a „time shifting” funkció (időeltolásos felvételi lehetőség) széles körű használatához is sokkal tudatosabb és aktívabb tévénézői körre lenne szükség. A jelenlegi preferenciák vizsgálata azt bizonyítja, hogy a magyarok alapvetően „hátradőlő” tévézők, akik az éppen aktuális csatornakínálaton lineárisan vetített adások között szörfölve választanak, vagy a kedvenc csatornájukat nézik, bármilyen műsor is legyen azon. A reklámok „áttekerésére” sem valószínű, hogy tömegesen használni fogják a „time-shiftinget”, mivel a magyar tévénézők sokkal kevésbé reklámkerülők, mint nyugat-európai társaik.

A Video on Demand (vagy Videotéka) viszont népszerűbb funkció lehet a jövőben, bár erről sem mondható el, hogy radikálisan megváltoztatná a fogyasztási szokásokat, hiszen az átlagos tévénéző havi néhány filmnél többet biztosan nem fog letölteni, és azokért sem akar sokat fizetni. A KPMG szerint a hazai audiovizuális tartalomfogyasztásnak csak maximum 10 százaléka lehet hosszabb távon nem lineáris.

Lassú változás

A KPMG szakértői nem számítanak arra, hogy a digitalizáció hatására a néző és a televízió kapcsolata alapvetően megváltozik, annak ellenére, hogy a néző elméletben rendelkezik azzal az erővel, amely a műsorszolgáltatókat és műsorterjesztőket befolyásolni tudná, de ezzel az erejükkel a nézők – a műsorszolgáltatók programigazgatóinak nagy örömére – még nagyon hosszú ideig nem fognak élni.

A tévézés jövőjével kapcsolatosan Nestor Andrea úgy véli: „El lehet tenni a fegyvereket, mert távolról sem fenyeget médiaforradalom, nagyon kicsi az a tudatos nézői bázis, aki él majd a technológia adta lehetőségekkel, és ez a szolgáltatók üzleti modelljével kapcsolatosan mindenképpen elgondolkodtató”.

Adatkezelési tájékoztató