Miért nem érdekel minket az EU?
2009. június 2.
Az EP-választásokon való részvétel aránya minden ciklusban folyamatosan csökken. Az előrejelzések alapján júniusban az uniós polgárok alig harmada megy el szavazni, ők is inkább belpolitikai kérdésekben akarnak véleményt nyilvánítani. A választásra való ösztönzés érdekében az EU több közvélemény-kutatást is folytatott, hogy feltárják a polgárok passzivitásának okát.
Az európai választások történetében a legutóbb 2004-ben járultak a legkevesebben az urnákhoz. A 46 százalékos arányhoz nagyban hozzájárult a frissen csatlakozott közép- és kelet-európai tagállamok polgárainak passzivitása. Szlovákiában mindössze a szavazók 17 százaléka élt szavazati jogával: ez volt az EU történetében az eddigi legalacsonyabb részvétel.
Az idén az EU 18 millió eurós kampányával igyekszik népszerűsíteni a választásokat. Az Eurobarometer, a Bizottság 1973 óta működő közvélemény-kutató szolgálata, több kutatásában is megkísérelte feltárni az uniós polgárok érdektelenségének okait.

A legtöbben azt sem tudják, hogy uniós állampolgárok

Egy a 27 tagállam állampolgárai körében végzett felmérésből  kiderült, hogy, a megkérdezettek csupán kevesebb, mint fele (41 százalék) ismeri az uniós polgárság kifejezését, és tudja, mit jelent. A felmérésben részt vevők 37 százaléka hallott már az uniós polgárság intézményéről, de nem tudta, hogy ez mit takar. A válaszadók 22 százaléka azonban még nem is hallott arról, hogy ő uniós polgár lenne.

Arra a kérdésre, hogy jól informáltnak érzik-e magukat az ebből a státuszból fakadó jogaikról, a válaszadóknak csupán 28 százaléka válaszolt igennel. A megkérdezettek kétharmada úgy érzi, hogy nem rendelkezik elegendő információval európai uniós jogait illetően.

Számít a véleményünk?

A csökkenő érdeklődés oka lehet az is, hogy a választásra jogosultak nem érzik, hogy a véleményüknek súlya van az EU-ban. Az Eurobarometer 2008 tavaszán készített felmérésében azt kérdezték az emberektől, hogy szerintük számít-e a véleményük az Európai Unióban, illetve a saját tagállamukban.

A közvélemény-kutatás alapján az uniós tagállamok állampolgárai közül a dánok a legpozitívabbak, náluk a megkérdezettek fele gondolja úgy, hogy számít a véleménye az Európai Unióban. Alig maradt el Dániától Belgium (49 százalék), Ciprus (48 százalék), Málta és Spanyolország (45 százalék). A véleményük súlyát illetően a legpesszimistábbak a litvánok: csupán 12 százalékuk gondolja úgy, hogy a véleményüknek van súlya az EU-ban. De hasonlóan alacsonyak az értékek Bulgáriában, Csehországban és Olaszországban is. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, az állampolgárok 28 százaléka véli úgy, hogy számít a véleménye.

Nincs ránk hatással az EU

Az Európai Unió 2008 decemberében arról kérdezte a tagállamok polgárait, hogy előnyét látták-e az uniós csatlakozásnak. Hazánk polgárainak több mint fele nem érezte, hogy számára bármilyen előnnyel is járt volna az uniós tagság.
Azt is kutatták, hogy az uniós polgárok szerint melyik szint gyakorolja a legnagyobb hatást az életükre: az európai uniós, a nemzeti vagy a helyi. A tagállamokban az emberek 43 százaléka a nemzeti szintet jelölte meg legmeghatározóbbnak, 38 százalékuk a helyi szintet, és csupán 9 százalékuk véli úgy, hogy az EU-nak van a legnagyobb hatása.

Talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy az Eurobarométer felmérése szerint az európaiak 44 százaléka érdeklődik az európai választások iránt, de csupán 34 százalék nyilatkozott úgy, hogy biztosan elmegy szavazni.

Érdektelen média

Az emberek érdektelenségének oka lehet az is, hogy a média általában nem foglalkozik uniós kérdésekkel. Az EU működése túl bonyolult, ezért a média álláspontja szerint eladhatatlan a nagyközönség számára. Az EU-s intézmények és az egyéb érdekképviseletek munkája, egyezkedése a nyilvánosság számára láthatatlanul zajlik, és a látványos konfliktusok is hiányoznak.

A parlamentben szakmai munka folyik, sok kérdésben az EP két legnagyobb ideológiai csoportja (az EPP-ED és a PES) együtt szavaz, ritka a politikai vita. Egy-egy döntésről nehéz érdekes cikket írni, pedig minden EU-ban hozott döntés érinti a magyar ügyeket is. A média és az emberek érdektelensége pedig egyre erősíti egymás hatását.

Az Eurobarometer ezzel kapcsolatban is folytatott közvélemény-kutatást. Ez azt bizonyította, hogy az európaiak 60 százaléka semmilyen médiaszerepléssel kapcsolatos emlékkel nem rendelkezik az Európai Parlamentről, míg a korábbi felmérésben ez az arány még csak 53 százalék volt.

Miért mennek el a magyarok szavazni?

Magyarországon a választási motivációkat a Magyar Gallup Intézet vizsgálta. Kutatása alapján a választás előtt egy hónappal a megkérdezettek 46 százaléka állította, hogy „egészen biztosan” részt vesz majd a júniusi európai parlamenti voksoláson, melyről a kérdezettek csaknem mindegyike (93 százalék) hallott már a vizsgálatot megelőzően.

A jelen eredmények alapján az várható, hogy a 2004-eshez hasonló vagy annál valamivel magasabb részvétel mellett választják majd a Magyarországról az Európai Parlamentbe delegált képviselőket.

A részvétel és a távolmaradás motivációi (a Gallup felmérése alapján)


Ennek az is az oka, hogy a választók motivációjában erőteljes szerepet játszik, hogy kifejezzék véleményüket a belpolitikai helyzettel kapcsolatban. A biztos szavazók 13 százaléka kifejezetten csak azért venne részt a választáson, hogy belpolitikai kérdésekben nyilvánítson véleményt, de még további 50 százalék számára fontosak a belpolitikai szempontok az EP-s képviselőjelölt személye mellett. Ez utóbbi szempont önmagában csupán a biztos szavazók 34 százalékát motiválja a részvételre.

A szavazástól távol maradók leggyakoribb érvei: nem érdekli őket a politika (43 százalék), nem látnak olyan pártot, amelyre szívesen adnák a szavazatukat (38 százalék), illetve nem tartják fontosnak az EP-választást.

Legtöbb helyen a belpolitika dominál

Európa szinte minden országában a belpolitika kap nagyobb szerepet az EP-választásokkal kapcsolatos kampányban. Nálunk a legtöbb párt egyáltalán nem titkolja, hogy az EP-választás nem az unióról szól, de a többi tagállamban sincs ez másként.

Csehországban és Németországban a két nagy párt egymást igyekszik lejáratni, Belgiumban pedig két exminiszterelnök csap össze a legnagyobb listák élén. Franciaországban a politikai pártok többsége Sarkozy-ellenes szavazást kíván rendezni az EP-voksoláson. Olaszországban az EP-kampány szorosan összefonódott az EP-szavazással egy időben megrendezendő milánói tartományi választással. Angliában is belpolitikai színezetet ad a voksolásnak a költségtérítésekkel kapcsolatban nemrég kirobbant botrány.

Csak kevés kivétel akad. Észtországban létezik egy politikai egyezmény, amely szerint programokról és ideákról kell kampányolni, nem lejáratásokkal és populista jelszavakkal. Írországban pedig szinte minden párt megpróbálja elmagyarázni a választóinak a részletes EP-programját és annak az emberekre gyakorolt jövőbeni hatását.

A legtöbb országban azonban a pártok továbbra is belpolitikai kérdéseket kívánnak az EP-választással eldönteni, amelyet lehetővé tesz az uniós polgárok többségének EU-val kapcsolatos közönye.

A szerző a Sanoma Médiaakadémia hallgatója.

Adatkezelési tájékoztató