Gyilkos árnyak a foglalkoztatási számok mögött
2009. július 29.
Látszólag kedvező folyamatok indultak el a foglalkoztatásban, a fény az alagút végén azonban a kijárat helyett a mozdony fényének bizonyulhat.
<
2009 II. negyedévében már 9,6 százalékos a munkanélküliségi ráta – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. Bár ezt egyes médiumok a munkanélküliség mérséklődéseként jelenítik meg (tekintettel arra, hogy idén eddig magasabbak voltak a munkanélküliségi adatok, a márciusi – májusi adatok például 9,8 százalékos munkanélküliségről szóltak), óvatosságra int ugyanakkor, hogy a statisztikusok inkább az év/év összehasonlítást tekintik mérvadónak. Az adatok látszólagos javulása mögött ugyanis a szezonalitás is állhat (a tavaszi-nyári időszakban jellemzően több a foglalkoztatott).

Már csak azért is érdemes fenntartással kezelni az adatokat, s azokból mélyebb következtetéseket levonni, mert a KSH (uniós) módszertana szerint mindenki foglalkoztatott, aki azon héten, amelyre a kérdezőbiztos kérdése vonatkozik, legalább egy órát dolgozott. Így az adatból nem érzékelhető, hányan vannak, akik a heti 5 nap helyett már csak 4-et, esetleg csak felet dolgoznak.

<
További okot szolgáltatnak a fenntartásokra a gazdaságkutató intézetek „munkanélküliségi célszámai”: a GKI 10,5, az Ecostat 10,8 százalékos munkanélküliséget vár az év végére. Ezek a számok még csak nem is magasak ahhoz a gazdasági visszaeséshez képest (6,5 százalék), amelyet ugyanezen intézetek várnak erre az évre.

A Rimler Judit féle számítás szerint a ráta jóval a 11 százalékot is meghaladja majd az év átlagában 6,5 százalékos visszaesés mellett, Okun ökölszabálya alapján a 12 százalékot is.

Adatkezelési tájékoztató