Minimálbér – 100 ezer fölött lenne fair
2009. október 8.
Mint az elmúlt hetek híradásai is rávilágítottak, a jövedelmek felső határa a csillagos ég, az alsó határa azonban nagyon is földközeli. Olyannyira, hogy a legkisebb, törvényesen adható bérből nem lehet megélni – a Központi Statisztikai Hivatal szerint sem.
Magukért beszélnek a számok: a minimálbér nyomába sem ér a létminimumnak, s ezen az sem változtatott volna lényegesen, ha a munkaadók elfogadták volna a munkavállalók 80 ezer forintos ajánlatát az országos érdekegyeztetésen.
Forrás: MSZOSZ

A  létminimumösszegek a már ismert 2008-as létminimum várható inflációval továbbszámolt összegei. Forrás: MSZOSZ

meghatározások

„A létminimum olyan értékösszeg, amely biztosítja a folyamatos életvitellel
kapcsolatos szerény – konvencionálisan alapvetőnek minősülő – szükségletek
kielégítését” – szól a Központ Statisztikai Hivatal meghatározása. A minimálbér a legkisebb munkabér, amelyet egy teljes munkaidőben dolgozó munkavállalónak fizethetnek. Ez jelenleg bruttó 71500 forint, ami nettóban 57 815 forint. A létminimum 2008-ban 71736 forint volt.

A minimálbér és a létminimum fogalmából szervesen következne, hogy a minimálbér legalábbis elérje a létminimumot, ám ez a gyakorlatban mégsem történik így.

Sokan keresnek keveset

A minimálbér környékén keresők csaknem a munkavállalók egyharmadát teszik ki. A kormányzat által használt statisztikák szerint a versenyszférában a minimálbér és a 100 ezer forint közötti jövedelemsávban található a munkavállalók 30 százaléka.

Egyes politikusok időről időre arra utalnak nyilatkozataikban, hogy a minimálbér közelében keresők jelentős része „zsebbe kapja” a fizetését. Így könnyen az a benyomás keletkezhet, hogy a minimálbér környékén keresők tulajdonképpen adóelkerülők.

A valóság azonban más. Általában elmondható, hogy a nagyobb vállalatoknál a fizetések is magasabbak, de a mezőgazdaság, a könnyűipar, a kiskereskedelem olyan szektorok, ahol a legnagyobb, legtőkeerősebb vállalatoknál is meglehetősen alacsony a bérszínvonal. Az ezekben a szektorokban dolgozók közül sokan biztos hogy valóban a minimálbér környékén keresnek – tudtuk meg Adler Judittól, a GKI kutatójától.
Havi 90 fix az nem vicc - kevés a léthez

Havi 90 fix az nem vicc - kevés a léthez



Számos minimálbér környékén kereső van a kisebb cégeknél, ezek egy részénél valóban gyakorlat a „zsebbe fizetés”, de hogy mekkora részüknél, azt becsülni sem lehet – tette hozzá a kutató.

Nyomott a magyar bérszínvonal

<
Nemcsak a minimálbér alacsony, általában véve nyomott a magyar bérszínvonal – mondta Adler Judit. Sokan gondolják, hogy az alacsonyan tartott bérek versenyképességi előnyökkel járnak, s segítenek megőrizni a foglalkoztatottságot. Valójában azonban itt nincsenek szoros összefüggések, s ez a stratégia hosszabb távon visszaüt. A színvonalas, termelékeny munka nem fér össze tartósan az alacsony bérszínvonallal – vélte a kutató.

A vállalkozások érdekvédői gyakran érvelnek azzal a minimálbéremelés - sőt, általában a minimálbér - ellen,  hogy nem tudják kigazdálkodni a többletköltségeket. A másik gyakori érv - amelyet egyes, liberális elveket valló közgazdászok hangoztatnak -, hogy miért fizessen a vállalkozó többet annál, mint amit a munka ér. Ha a munka értéke nem éri el a minimálbér értékét, akkor miért kellene akár a minimálbért kifizetni - kérdezik e közgazdászok. (Többek között így vélekedik e kérdésről Simor András jegybankelnök is, akinek egyébként a fizetése több mint duplája az amerikai jegybankelnökének - bár ez elvi szempontból természetesen mellékes.)

<
Mindezek jogos fölvetések Adler Judit szerint is, de hozzáteszi, a vállalkozásoknak alapvetően olyan tevékenységeket kellene végezniük, amelyeknek van akkora jövedelemtermelő képességük, hogy a munkavállalóik a létüket fönn tudják tartani.

További sajátos dimenzióját adja a minimálbér kérdésének, hogy az állam többet vár el minimális járulékalapként, mint a minimálbér. A 2006-ban bevezetett dupla minimálbér - amelynek alkotmányosságáról az Alkotmánybíróság máig nem döntött - rendszere helyett jövőre lép életbe a „tevékenységre jellemző kereset”.

álomhatár a létminimum

„Az 1970-1989. években a létminimum és a bruttó minimálbér növekedése jól követte egymást, de a minimálbér az egész időszakban a létminimum alatt maradt, a
minimálbér sosem biztosította a legszerényebb mértékű megélhetést sem, igaz, időről időre közelített az ehhez szükséges összeghez. A tervutasításos gazdaság lebontásával párhuzamosan a minimálbért gazdasági
kategóriaként kezdték értelmezni, amely nem annyira a létminimum függvényében, mint a bér- és keresetszabályozási rendszer részeként alakulhat. 1991 elejére világossá vált, hogy a minimálbér és a létminimum között mesterségesen kialakított kapcsolat lehet ugyan logikus, de a gyakorlatban úgysem érvényesül” – írja Berki Erzsébet a Minimálbér 2001-2002 című tanulmányában.

A 2001-es, 2002-es drasztikus emelés sem volt elegendő ahhoz, hogy a nettó minimálbér elérje az egyszemélyes felnőtt háztartás létminimumát.



 

Adatkezelési tájékoztató