Mielőtt a VÉSZ elkészítette beadványát, összehasonlították, hogy milyen törvények vonatkoznak nálunk a kkv-kra, és milyenek a többi EU-s országban. Azt találták, hogy Magyarországon sokkal kevésbé védettek a kkv-k, és sokkal kevesebb állami segítséget kapnak a válságból való kilábaláshoz, mint a többi országban - mondták el a szervezet vezetői egy szerdai sajtóbeszélgetésen.
A VÉSZ szerint ez a helyzet igazságtalan, és mivel a minisztériumokhoz eddig hiába fordultak a kisvállalkozások konszolidációját összefoglaló követeléseikkel, most az uniónál próbálnak változást kikényszeríteni. Lehetne csak a befolyt jövedelmek után adózni Nálunk elfogadott a lánctartozás, míg máshol ez kevéssé jellemző. Számos országban az a szabály, hogy csak a befolyt, ténylegesen realizált jövedelmekre kell adót fizetni, míg nálunk a leszámlázott tételekre, függetlenül attól, hogy megérkeztek-e. A VÉSZ szerint egyáltalán nem EU-s elvárás, hogy a leszámlázott összegek után kelljen adót fizetni. Ezzel a témával korábban az FN.hu is foglalkozott. Éliás Ádám elnök azt is elmondta, a közelmúltban Magyarországon járt az OECD vizsgálóbizottsága, és beszélgetésük során megerősítést kaptak róla, hogy lehet csak a befolyt jövedelmek után adózni. A magyar kormány tehát véleményük szerint nem takarózhat ebben a kérdésben az EU-val – állapította meg. Kkv válságkezelés Annak is utánanéztek, milyen intézkedéseket hoztak a válságban az egyes kormányok a kkv-k helyzetének javítására. Egy uniós kimutatásban azt találták, hogy szinte csak Magyarországon nem történt semmi érdemi intézkedés. A VÉSZ megállapította, nem hozta meg a kormány azokat a döntéseket, amelyek garantálnák, hogy 2-3 hónap múlva több munkájuk lenne a vállalkozásoknak. Az építőiparra szűkítve a kérdést, nálunk nem indult be a bérlakás-, illetve a szociálislakás-építési program, mint a többi országban - példálóztak. A petíció kiinduló gondolata, hogy az unióban csak közös feltételekkel, közös stabilitással és közös fejlődéssel lehet előre haladni. Ezért a VÉSZ azt mondja, amit nem lehet megtenni egy ír, portugál, francia, stb. vállalkozással, azt magyar vállalkozással se lehessen megtenni, mert ellenkező esetben az uniós alapelvek sérülnek. Véleményük szerint most ez a helyzet. a petíció főbb megállapításai
1. Magyarországon egyes kiváltságos vállalkozói csoportok háborítatlanul gazdagodhatnak azáltal, hogy az érdemi munkát elvégző cégek járandóságát részben, vagy egyáltalán nem fizetik ki. Ehhez a demoralizáló folyamathoz a magyar hatóságok némán asszisztálnak. A VÉSZ a petíciót eljuttatta a magyar minisztériumokba és a kormányszervekhez is. Mindkét politikai oldal jelezte már nekik, hogy figyelemmel kíséri a beadvány sorsát. Gyors eredményre nem számít a VÉSZ, de bíznak benne, hogy az uniós Petíciós Bizottságnál kezdeményezett vizsgálat kényszerítheti a kormányt arra, hogy jogszabályok megváltoztatásával szüntesse meg a magyar kkv-k hátrányos megkülönböztetését. |