Hátrányban a magyar vállalkozások?
2009. november 12.
Tamásné Szabó Zsuzsanna
Az Európai Unió Petíciós Bizottságához küldött beadványt a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ), mivel úgy érzik, a magyar szerveknél hiába kérik, hogy számolják fel a kkv-k hátrányos megkülönböztetését.
Mielőtt a VÉSZ elkészítette beadványát, összehasonlították, hogy milyen törvények vonatkoznak nálunk a kkv-kra, és milyenek a többi EU-s országban. Azt találták, hogy Magyarországon sokkal kevésbé védettek a kkv-k, és sokkal kevesebb állami segítséget kapnak a válságból való kilábaláshoz, mint a többi országban - mondták el a szervezet vezetői egy szerdai sajtóbeszélgetésen.

A VÉSZ szerint ez a helyzet igazságtalan, és mivel a minisztériumokhoz eddig hiába fordultak a kisvállalkozások konszolidációját összefoglaló követeléseikkel, most az uniónál próbálnak változást kikényszeríteni.

Lehetne csak a befolyt jövedelmek után adózni

Nálunk elfogadott a lánctartozás, míg máshol ez kevéssé jellemző. Számos országban az a szabály, hogy csak a befolyt, ténylegesen realizált jövedelmekre kell adót fizetni, míg nálunk a leszámlázott tételekre, függetlenül attól, hogy megérkeztek-e. A VÉSZ szerint egyáltalán nem EU-s elvárás, hogy a leszámlázott összegek után kelljen adót fizetni. Ezzel a témával korábban az FN.hu is foglalkozott.

Éliás Ádám elnök azt is elmondta, a közelmúltban Magyarországon járt az OECD vizsgálóbizottsága, és beszélgetésük során megerősítést kaptak róla, hogy lehet csak a befolyt jövedelmek után adózni. A magyar kormány tehát véleményük szerint nem takarózhat ebben a kérdésben az EU-val – állapította meg.

Kkv válságkezelés

Annak is utánanéztek, milyen intézkedéseket hoztak a válságban az egyes kormányok a kkv-k helyzetének javítására. Egy uniós kimutatásban azt találták, hogy szinte csak Magyarországon nem történt semmi érdemi intézkedés.

A VÉSZ megállapította, nem hozta meg a kormány azokat a döntéseket, amelyek garantálnák, hogy 2-3 hónap múlva több munkájuk lenne a vállalkozásoknak. Az építőiparra szűkítve a kérdést, nálunk nem indult be a bérlakás-, illetve a szociálislakás-építési program, mint a többi országban - példálóztak.

A petíció kiinduló gondolata, hogy az unióban csak közös feltételekkel, közös stabilitással és közös fejlődéssel lehet előre haladni. Ezért a VÉSZ azt mondja, amit nem lehet megtenni egy ír, portugál, francia, stb. vállalkozással, azt magyar vállalkozással se lehessen megtenni, mert ellenkező esetben az uniós alapelvek sérülnek. Véleményük szerint most ez a helyzet.

a petíció főbb megállapításai

1. Magyarországon egyes kiváltságos vállalkozói csoportok háborítatlanul gazdagodhatnak azáltal, hogy az érdemi munkát elvégző cégek járandóságát részben, vagy egyáltalán nem fizetik ki. Ehhez a demoralizáló folyamathoz a magyar hatóságok némán asszisztálnak.
2. A magyar állam jelentős vissza nem térítendő támogatással segíti a multinacionális vállalkozásokat úgy, hogy szemet huny inkorrekt, a hazai vállalkozásokat csődbe juttató, erőfölénnyel visszaélő magatartásuk fölött.
3. A közbeszerzési eljárásokban olyan magyarországi bejegyzésű, de külföldi tulajdonú vállalatok is részt vehetnek, melyekről egyértelműen bizonyítható a tisztességtelen piaci magatartás (tönkretettek hazai cégeket).
4. A számviteli törvény 153§-154§ rendelkezik az éves beszámoló letétbe helyezéséről. Ezt egyes cégek éveken keresztül figyelmen kívül hagyhatják, míg másokkal szemben a törvény teljes szigorával járnak el mulasztás esetén.
5. A külföldi bankok leánybankjai inkorrekt vállalkozói hitelezést, szolgáltatást folytatnak, a kamatfelár felett olyan költségeket is érvényesítenek, melyeket a fejlettebb tagállamokban nem mernének megtenni. Egyoldalúan módosítják a szerződéseket, illetve mondják fel a finanszírozási és folyószámlahiteleket. Az indokolatlan forrásmegvonással beavatkoznak a magyar gazdasági folyamatokba, amikor egyik napról a másikra megrendítik addig jól teljesítő magyar vállalkozások helyzetét, munkavállalók százait döntve munkanélküliségbe. Ráadásul kartellként működve úgy szabályozták a szerződéskötési feltételeket, hogy az ügyfelek nem kaptak érdemi választási lehetőséget, vagyis megakadályozták, hogy a piaci verseny érvényesüljön.



A VÉSZ a petíciót eljuttatta a magyar minisztériumokba és a kormányszervekhez is. Mindkét politikai oldal jelezte már nekik, hogy figyelemmel kíséri a beadvány sorsát. Gyors eredményre nem számít a VÉSZ, de bíznak benne, hogy az uniós Petíciós Bizottságnál kezdeményezett vizsgálat kényszerítheti a kormányt arra, hogy jogszabályok megváltoztatásával szüntesse meg a magyar kkv-k hátrányos megkülönböztetését.

Adatkezelési tájékoztató