Így fizet majd több járulékot jövőre
2009. november 20.
Tamásné Szabó Zsuzsanna
Három módszerrel lehet meghatározni a tevékenységre jellemző keresetet. Legalább ennyi után kell jövőre a járulékokat megfizetni. Úgy tűnik, az új szabály se nem egyértelmű, se a kiskapuk bezárására nem alkalmas.
Elkészült a tevékenységre jellemző kereset fogalmának meghatározása, de nem a várt számszerűsített formában. A társas és az egyéni vállalkozói bér jövő évi meghatározásához ugyanis az egyéni vállalkozókról szóló törvény friss
módosításában található „szokásos piaci érték” lesz a kiindulópont. Az is újdonság, hogy a vállalkozónak le is kell írnia, hogyan, milyen körülmények figyelembevételével állapította meg saját bérét. A feljegyzést öt évig kell megőrizni.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete alelnöke, Ruszin Zsolt szerint a szokásos piaci értékben foglaltak nem alkalmasak arra, hogy az alapján meg lehessen határozni a tevékenységre jellemző keresetet.

Mennyi a szokásos piaci érték?

Háromféle módszert kínál a törvény a bérmeghatározásra. Az FN.hu felkérésére Oldal György adószakértő vállalkozott rá, hogy értelmezze a vállalkozói bérmegállapításra vonatkozó három módszert. Először nézzük, mit ír a törvény, aztán hogy hogyan értelmezi ezt a szakértő.

szokásos piaci érték I.

Személyes közreműködői, egyéni vállalkozói tevékenység esetében választható szokásos piaci érték:
- az az ellenérték, amely – a személyes közreműködő, az egyéni vállalkozó képzettségét, szakmai gyakorlatát, tevékenységének többféleségét, fő-, kiegészítő- vagy másodállás jellegét, a ráfordított vagy kieső időt (pl. betegség, hatósági intézkedés miatt) stb. figyelembe véve – a tevékenység folytatásának adott térségében, adott körülményei között, hasonló munkakörben az adott színvonalú, terjedelmű tevékenységet folytató munkavállalót megilleti vagy megilletné, vagy…



Oldal György szerint ennél a módszernél a személyre vonatkozó adatok konkrétak, a térségi adatok kevésbé megfoghatóak. Utóbbi meghatározását úgy tudja elképzelni, hogy a vállalkozó kérdezősködik a közelben hasonló tevékenységet végzőktől (ha vannak ilyenek), illetve utánanéz hivatalos statisztikákban (pl. ÁFSZ), hogy mennyit keresnek mások. Mindezekről készít egy feljegyzést. Gyakorlatilag ellenőrizhetetlen ez a fajta bérmeghatározás, mert szubjektív elemeket is tartalmaz – összegzett.

szokásos piaci érték II.

- a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, a szokásos vállalkozói haszon, valamint társas vállalkozás esetében a személyes közreműködőnek nem minősülő személyeket megillető részesedés levonásával meghatározott összeg és az első pontban említett körülmények figyelembevételével megállapított járandóság, vagy…

A gyakorlatban ezt úgy tudom elképzelni, hogy a vállalkozó az év elején megbecsüli, mennyi lesz a bevétele, költsége, haszna, és az alapján kiszámolja a bérét, és feljegyzi az adatokat. Majd év végén, amikor már ismeri a tényleges bevételt, költséget és hasznot, készít egy új feljegyzést arról. Ha kevesebb bért számolt ki magának, mint kellett volna, akkor pótlólag befizeti a bérterheket, a fölött pedig kiveheti az osztalékot. Ez a módszer a számok alapján ellenőrizhető. De ha valaki a bevételt és a költséget egyébként is manipulálja, akkor ez által a bérét is fogja – jelentette ki.

szokásos piaci érték III.

- a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, valamint társas vállalkozás esetében a személyes közreműködőnek nem minősülő személyeket megillető részesedés levonásával meghatározott összeg 80 százaléka, és az első pontban említett körülmények figyelembevételével megállapított járandóság.



A bérmegállapítás módszere hasonló az előzőhöz. Csak az a kérdés, hogy a 80 százalékot honnan vették. Ha valaki meg tudja becsülni a bevételét és a költségét, akkor miért ne tudná megbecsülni a hasznát? Ebben az esetben a haszon miért lenne pont 20 százalék? A 80 százaléknak nincs semmilyen számviteli előzménye, ezért ez a módszer nem tudom, mi célt szolgál – tette hozzá.

Mit is határozunk meg?

Oldal György szerint a tevékenységre jellemző keresethez adott szokásos piaci érték meghatározása a teljes bérköltségre vonatkozik (a 100 százalékra, nem a 127 százalékos szuperbruttóra).
Kezdő vállalkozónál leginkább az első módszer jöhet szóba, illetve ha szakember segítségével megbecsüli várható bevételeit és költségét, akkor a második is – vélte.

Ruszin Zsolt szerint a megfogalmazott információ így nem elég. Ráadásul a második és harmadik módszernél használt adatok időben sem stimmelnek, hiszen a költség, bevétel, haszon számai csak utólag, az adóév lezárása után állnak rendelkezésre, nem pedig havonta, előre. Ő sem érti, a szerinte meghatározhatatlan lózungok mellett honnan a harmadik pontban szereplő bűvös nyolcvan százalék.

A másik probléma, hogy míg a bérmeghatározáskor a vállalkozó nem tudhatja elkövetkező évi jövedelmezőségi adatait, addig egy évekkel későbbi ellenőrzéskor az adóhivatal azok ismeretében kérdezhet rá, miért nem kalkulált megfelelően – jegyezte meg.
Az adószakértő szerint a szokásos piaci értékhez kötött tevékenységre jellemző keresetnek akkor lenne értelme, ha az egy utólag fizetendő különadó meghatározására vonatkozna.

Miért vezetik be?

A pénzügyminiszter szerint azért van szükség a tevékenységre jellemző keresetre, mert nem járja, hogy a vállalkozók az ellátást biztosító járulékfizetést a minimálbér vagy jobb esetben a dupla minimálbér alapján teljesítsék, és közben osztalékként vegyék fel személyes jövedelmüket. Indokolt másrész biztosítani, hogy ha a vállalkozás nem nyereséges, akkor adót csak a tényleges jövedelem után kelljen fizetni. Az önadózás elve alapján egyértelműen az adózónak kell meghoznia a döntést a saját fizetéséről – írta egy a témával foglalkozó válaszlevelében Oszkó Péter Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselőnek.

Ruszin Zsolt ezzel nem ért egyet. Emlékeztetett rá: piacgazdaságban élünk. Ami osztalék, az osztalék, ami tagi jövedelem, az pedig tagi jövedelem. A kettőt nem szokás összemixelni. Másrészt a vállalkozó döntése, hogy abban a formában vegye ki a jövedelmét, amely neki kedvezőbb – jelentette ki.

Beváltja-e a reményeket?

A tevékenységre jellemző kereset Oldal György szerint semmivel sem hoz majd jobb eredményt, mint az, hogy eddig elvileg kötelező volt dupla minimálbér után járulékot fizetni (gyakorlatilag nem, mert a havi járulékbevallással, mint bejelentési kötelezettséggel ki lehetett alóla bújni). Az a különbség, hogy aki a dupla minimálbér alá ment, az kilógott a rendszerből, és nagyobb eséllyel ellenőrizhette az adóhivatal, most pedig nem lesz ilyen támpontja az APEH-nek, mert nincs egy konkrét összeg meghatározva.

„Az új szabály bevezetésével véleményem szerint nem hogy magasabb bért vallanának be azok a vállalkozók, akik eddig is a minimumkötelezettségeket vallották csak be, hanem veszteségre és egyéb körülményekre hivatkozva még a minimálbér után sem fognak járulékot fizetni. Nem hiszem éppen ezért, hogy hosszú életű lesz a szabály” – összegzett Oldal György.

Az új szabály mindkét adószakértő szerint felesleges adminisztráció, különösen azoknak a vállalkozásvezetőknek, akik eddig is hajlandóak voltak jövedelmezőségük szerint bért fizetni maguknak.

A kivételek mit is erősítenek?

„Az adózásnál az lenne a legfontosabb elvárás, hogy arányos, egyértelmű legyen, és ne lehessen kibújni alóla” – emlékeztetett Ruszin Zsolt. Ezeket az elveket nem látja megvalósulni a tevékenységre jellemző keresetnél sem. Példaként utalt a kötelezettség alól felmentett egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) fizetőkre.

Egyrészről a vállalkozók adjanak maguknak dupla minimálbérnek vagy jövőre a tevékenységre jellemző keresetnek megfelelő bért, miközben ez az ekhósokra, vagyis néhány preferált szakma képviselőjére ez nem vonatkozik? Pedig Oszkó Péter pénzügyminiszter megígérte, hogy megszűnteti az ekhót, de mintha megfeledkezett volna erről az ígéretéről – jegyezte meg az adószakértő.

A tevékenységre jellemző kereset januári bevezetése még korántsem biztos, mivel – ahogy korábban az FN.hu hírt adott róla, – szakmai szervezetek az Alkotmánybíróság elé vitték. A taláros testület még nem hozott döntést ebben a kérdésben.

Adatkezelési tájékoztató