Gazdasági hírek

Bokros: ne lógassuk az orrunkat
2009. december 4.
FN.hu
Bokros Lajos szerint van okunk optimizmusra, Stumpf István attól tart, hogy az új kormány fölperzselt földdel találhatja magát szemben, Békesi szerint a hazai válság az elszabadult bérekkel függ össze, Oszkó Péter meg úgy véli, nem a jövő évi költségvetésből kell konszolidálni az állami vállalatokat - derült ki egy pénteki rendezvényen.
Ne lógassuk az orrunkat, van okunk óvatos optimizmusra, különösen Ukrajnához, és Litvániához képest, ahol a szörnyű a helyzet – mondta Bokros Lajos közgazdász, a Horn-kormány pénzügyminisztere, jelenleg MDF-es színekben tevékenykedő EP-képviselő pénteken Budapesten a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) által szervezett IX. pénzügyi csúcstalálkozón.

A Bajnai-kormány jó munkát végzett, elrántotta a csőd széléről Magyarországot – vélte a politikus. A büdzsé Bokros szerint ugyan megalapozott, de a kilábalásban nem segít. Ennek két fő oka, hogy túl nagy az államháztartás, s a kiadási-bevételi szerkezete sem megfelelő. Öt perc alatt el lehet rontani mindazt, amit a Bajnai-kormány jól végzett el – tette hozzá.

Stumpf a felperzselt földről

A jelenlegi válságot paradigmaváltással kezelni – mondta a rendezvényen Stumpf István, az Orbán kormány kancelláriaminisztere, a Hazafias Népfront egyik utolsó alelnöke, politikai elemző. Részben, mert véges földi erőforrás áll rendelkezésre, részben – mint a Stiglitz-jelentés arra rámutatott – nem pusztán a GDP növekedése kell, hogy iránymutatóul szolgáljon, hanem a valós jólét a cél – fejtette ki. A paradigmaváltással meg kell teremteni a piac, a család, az állam új harmóniáját.

Stumpf szerint nagy kérdés a hatalomátadással kapcsolatban, hogy az új kormány továbbviheti az ügyeket, vagy a „fölperzselt földdel” találja szemben magát.

A korrektség jele, hogy nincs államcsőd, de a fölperzselt föld taktikájára utal, hogy kozmetikázott tételek vannak a költségvetésben – vélte.

Elszabadultak a bérek

A pénzügyminiszterek - Oszkó Péter, Békesi László, László Csaba, Veres János - panelbeszélgetésében Békesi kifejtette: több pozitívumot is lát. Ilyen, hogy a lakossági megtakarítások összege fedezi a költségvetési hiányt, ami 20 éve nem volt, illetve, hogy a monetáris politika együttműködik a fiskálissal, amire 8 éve nem volt példa.

Békesi szerint a hazai válság egyik oka, hogy a hogy a bérpolitika elszakadt a teljesítményektől, elszabadultak a bérek, túlfogyasztás következett be. Ezt kellett a válságban visszavenni. „Aki ezt tagadja, nem tudja, miről beszél” – mondta Békesi László. A volt politikus megjegyezte: az alacsonyan képzettek foglalkoztatását az agrárium javíthatná.

Nem tudni még a tényleges hiányt

László Csaba - saját tapasztalatok alapján - úgy vélte, az államháztartási hiányt még december is közepén is csak 0,3-0,4 százalékpontnyi pontossággal lehet "belőni". Az ex-pénzügyminiszter leginkább a társasági adó, s fogyasztási adó bevételekben látta az idei hiánycél teljesülésének kockázatait.

Veres János optimista hangot ütött meg: az elmúlt időszak eredményei közé sorolta, hogy mintegy 100 ezer fővel kevesebben dolgoznak a közszférában, s csökkentek az ártámogatásokra fordított összegek. Akik 7 százalék fölötti államháztartási hiányt emlegetnek jövőre, azok valójában nem akarják kampányígéreteiket betartani - fejtette ki Veres, konkrét pártalakulat említése nélkül.

Mindenki úgy tesz, mintha a jövő évi költségvetésből konszolidálni kellene a MÁV-ot, és a BKV-t, pedig nem kell - mondta Oszkó Péter. Ha az adófizetők pénzéből kisegítik az állami cégeket, akkor az nem motiválja a vállalatvezetőket arra, hogy megfelelő módon átalakítsák, hatékonyabbá tegyék az általuk irányított vállalatot - érvelt a Bajnai-kormány pénzügyminisztere.

Adatkezelési tájékoztató