Gazdasági hírek

Mit tesz velünk a gyengülő dollár?
2009. december 4.
Brückner Gergely
Hosszú idő óta folyamatosan gyengül a dollár. A már-már megállíthatatlan folyamatot gyakorlatilag semelyik nagy gazdasági övezet nem szereti, de mi magyarok inkább nyertesei vagyunk a folyamatnak. A dollárban csalódó befektetők egy része aranyat vesz, ezért a klasszikus menekülő befektetés ára régóta szárnyal.
A dollár gyenge és szinte egyöntetű elemzői vélemény szerint továbbra is inkább veszíteni fog értékéből az euró ellenében. A konszenzusosnak tekinthető prognózisok szerint miközben ma 1,5 dollárt kell adni egy euróért, addig egy éven belül már 1,6-1,65 dollárt is érhet az euró.

Mi magyarok a dollár trendszerűnek mondott gyengülését a legjobban úgy érzékeljük, ha megnézzük a dollár és az euró viselkedését a forinttal szemben. Az elmúlt évtizedben nagyjából stabilan 260-270 forintot kellett adnunk az euróért, miközben a dollárért egykoron 300 forintnál is többet fizettünk, jelenleg 180 forintot (nem véletlen, hogy az Egyesült Államok szinte minden termékében érdemben olcsóbb már, mint Magyarország, a szolgáltatásokra ugyanez nem igaz).

Miért?

A dollárgyengülés okai között vannak hosszú évek óta ható folyamatok és vannak a válsághoz kapcsolódó aktuális elemek. Az Egyesült Államok és különösen a dollár világgazdasági szerepe egyre kevésbé meghatározó. A hatalmas devizatartalékokkal bíró Kína, Japán, illetve az öböl menti arab országok egyre inkább feladják korábbi nagyon erős dollárkitettségüket, és jobban bíznak az euróban is.

Ez magyaráz egyfajta nemzetközi eurókeresletet, ráadásul a mai világgazdaságban ezen országok magatartása egyre fontosabb. Nemcsak a devizatartalékokban, de az árupiaci jegyzésekben, a világkereskedelemben is folyamatos az euró térnyerése a dollár rovására. Amíg korábban rengeteg kisebb európai pénznem volt, addig mindenkinek jó fogódzót jelentett egy olyan világdeviza, mint a dollár, és szívesen kötöttek üzletet dollárban. Amióta az európai országok saját devizája az euró is világszerte általánosan elfogadott elszámolási pénznem, sok üzletet váltanak át dollárelszámolásúról, euróelszámolásúvá.

Nulla kamat

A másik fontos okot a dollárnak a válság kirobbanásában játszott fontos szerepe miatt is ismerhetjük. Arról az egyensúlytalanságról van szó, hogy a nyugati államok túlfogyasztanak, és ezt a keleti államok finanszírozzák. Vagyis az amerikai lakosság dollárral fizet a kínai cégnek, de fordított üzlet nincs elegendő, a kínai jüannal rendelkező kínai fogyasztóknak nem kell ugyanannyi amerikai árut is megvenni. Kissé leegyszerűsítve dollártúlkínálat van a rendszerben, dollárt nem kell venni az ellenirányú üzletek miatt.

Végül egy aktuális hatás: az Egyesült Államokban gyakorlatilag zéró az alapkamat (az elmúlt egy évben nem volt magasabb 0,25 százaléknál) és a FED folyamatosan jelzi, nincsen lehetősége kamatot emelni, mert a még mindig lanyha gazdaságot élénkíteni kell, vagyis maradjon csak nagyon alacsony a kamat. Oké, de akkor a befektetők joggal gondolják, hogy miért vegyenek dollárt, ha azzal csak ilyen gyenge hozamot lehet elérni, inkább vesznek a dollárjuk helyett más devizát, amivel azért valami értelmezhető, nullától különböző hozamot lehet generálni. Mindegyik hatás egy irányba mutat, a dollár eladása felé, vagyis továbbra is gyengülés várható.

Mindenki szomorú

A világ GDP-jének majdnem egynegyedét jelentő amerikai fogyasztás azonban az egész válságkezelés szempontjából most kulcsfontosságú. Márpedig, ha gyengébb a hazai pénznem, akkor kevesebbet tud az amerikai fogyasztó vásárolni. Ez már az amerikaiakat is zavarja, igaz, továbbra sem lépnek érdemben ellene.

De még sokkal jobban zavarja azokat az exportőröket, amelyek a fejlett Európában, Japánban és Kínában a hatalmas vásárlóerejű, és eddig lelkesen vásárló amerikai lakosság fogyasztására építenek. Ha ez a kereslet visszaesik, ráadásul az exportbevételek hazai devizában egyre kevesebbet érnek, akkor ez komoly gondot okoz ezeknek a gazdaságoknak.

Érdemes megnézni: a japán tőzsdeindex, a Nikkei 225 szinte teljesen együttmozog a jen/dollár árfolyammal. A parkett tele van nagy exportőrökkel (autógyártókkal, szórakoztatóelektronikai cégekkel), ha gyenge a dollár, ezeknek esik az árfolyama. Az ECB, az Európai Központi Bank is aggódik, igaz jellemzően csak a retorika szintjén, minden lehetséges árfolyamszintre elmondták már a vezetők, hogy amennyiben azt átlépi a kurzus, akkor intézkednek, de aztán sorra hagy el minden korábbi határpontot az ár. Kínában pedig egészen sajátos politikai szempontok vannak a jüan árfolyamával kapcsolatban, nem várható érdemi felértékelés.

Magyar szempontok

Mi magyarok alapvetően örülhetünk a dollár gyengülésének. Exportpiacaink elsősorban euróalapúak, ugyanakkor importunk erősebben dollárfüggő. Sok nyersanyag (például az olaj) jegyzése dolláralapú.

A magyar gazdaságban egy euróerősödés a dollár rovására azt jelenti leegyszerűsítve, hogy olcsóbbá válik bizonyos import és/vagy többet kapunk bizonyos exportunkért. Az eurógyengülés sokkal kedvezőtlenebb lenne a reálgazdaságnak. Nem is csak az exportbevételek forintértéke miatt, de például az európai uniós támogatások euróban fixált összegei is kevesebbet érnének.

Igaz, ha a gyenge dollár miatt a német ipari termelés visszaesik, akkor a csökkenő kereslet számunkra is kedvezőtlen.

Adatkezelési tájékoztató