Magyarországon kettős válság alakult ki: egyszerre jelentkeztek a globális pénzügyi krízis, és az ország finanszírozási válságtünetei, ezért nem lehetett ugyanazokat a recepteket alkalmazni, mint más országokban – mondta Simor András jegybankelnök a jegybank pénteki konferenciáján.

Simor a magyar válság elsődleges okaként Magyarország eladósodottságát jelölte meg. A magyar állam adóssága 2001-ben a GDP 55 százaléka volt, ma 80 százalék – mondta. Simor szerint 2001-től a külföldi források már nem a termelésbe befektetett működő tőke, hanem sokkal inkább a fogyasztást és az államháztartás hiányát finanszírozó adósság formájában jelentkeztek.

Túlzott volt a jólét?

Az elszaladó jövedelemvárakozások, a növekvő állami juttatások, az euró gyors bevezetéséhez fűzött csalóka remények fűtötték a lakossági eladósodást. A jóléti transzferek kiterjedt rendszere pedig tönkreteszi a munkavállalási kedvet és nem ösztönöz a tanulásra – tette hozzá.

A termelést és foglalkoztatást sújtó adók eltántorítják a befektetőket, és létre sem jönnek azok a munkahelyek, amelyek alternatívát kínálnának az inaktívak széles tömegeinek – fogalmazott.

Mi az oka devizahitelek elterjedésének?

Simor szerint a devizahitelezés elterjedésének makroszempontból az volt az oka, hogy a belső megtakarításokat felszívta az állam nagy finanszírozási igénye, ezért a bankok devizában tudtak csak forráshoz jutni, aminek az árfolyamkockázatát érthető módon nem akarták vállalni. Ugyanakkor oka volt a magas forintkamat is.

Simor András kifejtette: a túlköltekező költségvetés, s az emelkedő nyersanyagárak jelentette inflációs nyomás miatt kellett hosszú időn át a jegybanknak magasan tartani a kamatokat. A jegybank nem tehette meg, hogy a lovak közé dobja a gyeplőt, s hagyja elszaladni az inflációt, mert az tovább súlyosbította volna a magyar gazdaság helyzetét - érvelt Simor. Még akkor sem, ha a magas kamat a lakosságot a kamatkülönbség miatt a devizaalapú hitelek felé terelte, s az árfolyam előnytelen volt egy bizonyos vállalati körnek - tette hozzá.

Kamatpolitika és szabályozás

A kamatcsökkentések sebessége a kockázati étvágy alakulásának függvénye - mondta Simor az MNB kamatpolitikájáról. Bár az eddigi eredmények még törékenyek, és a piacok minden rossz hírre nagyon hevesen reagálnak, a hosszú távú makrogazdasági pálya kiszámíthatóságának növelésével tovább tudjuk erősíteni a befektetők bizalmát - fogalmazott Simor. Ezért a jegybankelnök a költségvetési fegyelem megőrzésének fontosságát hangsúlyozta.

A következő, hasonló mélységű krízis megakadályozására képes intézményrendszer alapjait most, a kritikus elemzések időszakában kell lerakni - vélte Simor. Az intézkedések egyik típusa a bankok és a gazdasági szereplők túlzott kockázatvállalását igyekszik megakadályozni. Ilyen a felelős lakossági hitelezésre irányuló szabályozási javaslatunk, amely egyszerre próbálja meg kezelni a túlzott kockázatvállalást, és a devizahitelek terjedésében rejlő piaci kudarcot - fogalmazott a konferencián Simor.