Gazdasági hírek

Mi lesz a nyugdíjkorhatárral?
2009. december 14.
Kis Miklós
A Gaskó István vezette Liga szakszervezetek a népszavazási kezdeményezésével „bedobta” a köztudatba, hogy nem kellene emelni a nyugdíjkorhatárt. Ám olvasóink jelentős része, s maga Gaskó is úgy érzi, ezzel még nem oldódnának meg a nyugdíjrendszer gondjai. Az inaktívak jelentős része időskorú, leépült állapotú. Aki egészséges, de 50 fölötti, annak gyakorlatilag lehetetlen elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
Legyen-e 65 év a nyugdíjkorhatár? – kérdeztük meg az FN olvasóit. A „Ne, elegendő a 62” válasz került relatív többségbe vasárnap este az FN.hu nem reprezentatív, de támpontként azért használható internetes szavazásán, ám jelentős, több mint 40 százalékos támogatottságot ért el a „Nincs egyértelmű válasz, mert az egész nyugdíjrendszert kell megváltoztatni, nem elég egy paramétert” válasz is (a legnépszerűtlenebb 11,5 százalékkal az „Igen” válasz volt).

Internetes szavazásunk apropója, hogy e héten szándékozik a Liga szakszervezetek hitelesíttetni az Országos Választási Irodánál azt a népszavazási kezdeményezést, amelynek célja, hogy ne léphessen életbe a törvényileg már elfogadott nyugdíjkorhatár-emelés. Ha a kezdeményezésből végül népszavazás lesz, akkor az íven már nem lehet – mint az FN.hu internetes szavazásán olvasóink igen nagy arányban tették – a „nincs egyértelmű válasz” mellé X-et húzni.

Ugyanakkor Gaskó István, a Liga vezetője sem gondolja, hogy a nyugdíjrendszer problémáit meg lehet oldani pusztán azzal, hogy a korhatárt nem emelik föl 65 évre – derült ki Gaskó István FN.hu-nak adott válaszaiból. A szakszervezeti vezető szerint szükség lenne a teljes nyugdíjrendszer átalakítására, rugalmas rendszerre lenne szükség, amelyben a munkában eltöltött idő hossza fontos tényezője lenne a nyugdíjazás időpontjának, s szerepet kapna az egyéni döntés is.

Lehetne 62 évnél is alacsonyabb

Gaskó István hangsúlyozta, hogy a népszavazási kérdés arról faggatja majd az állampolgárt, hogy akarja-e, hogy ne legyen magasabb a nyugdíjkorhatár 62 évnél – tehát nem lesz annak akadálya, hogy a korhatár bizonyos esetekben alacsonyabb legyen, mint 62 év. Gaskó fölvetette a magánnyugdíjpénztárak megszüntetésének lehetőségét is (ezen gondolat mellett egyébként Kun János közgazdász érvelt hosszasan az idei közgazdász vándorgyűlésen)

Gaskó fölvetéseihez több szempontból hasonló gondolatokat fejtett ki egy másik szakszervezeti konföderáció, az MSZOSZ elnöke, Pataky Péter az FN.hu kérdéseire. Bár az MSZOSZ elnöke szerint nem értelmezhető egyetlen paraméter – a korhatár – módosítása, ugyanakkor szerinte is a munkában eltöltött idő hossza, s az egyén döntése szerepet kellene, hogy kapjon a nyugdíjba vonulás időpontját illetően. Pataky szerint helytelen az egységes nyugdíjkorhatár. Bár az MSZOSZ elnöke nem vetette föl konkrétan a magánnyugdíjpénztárak megszüntetését, ugyanakkor szerinte is alapos felülvizsgálatra szorulna a rendszer.

"Gerinctelenség"

Lehet 65 éves korig dolgozni, de nem szerencsés – mondta az FN.hu kérdésére Jáhny Ákos személyügyi szakember, az Aralco Kft. ügyvezetője. Akadnak olyan „fehérgalléros” – például tanácsadói – állások, ahol a magas életkor, a sok tapasztalat kifejezetten előnyt jelent a munkavállalónak, de a munkakörök többségében sajnos inkább hátrány a magas életkor. Nem annyira jó az általános egészségi állapot sem, 50 év felett sokaknál már előkerülnek azok a krónikus betegségek, amelyek a munkavégzést megnehezítik - mondta Jáhny Ákos.

Akadnak ugyan idősebb munkavállalók, akik a fiatalokat megszégyenítő lendülettel dolgoznak, de nem ez a jellemző. Gerinctelenség a munkavállalókkal szemben pusztán költségvetési okokból nyugdíjkorhatárt emelni – adott hangot személyes véleményének a szakember.

Átok sújtotta nemzedék

ki, mikor mehet nyugdíjba?

- 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
- 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
- 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
- 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
Forrás: 1997. évi LXXXI. törvény
a társadalombiztosítási nyugellátásról.

A siker titka: jókor, jó helyen kell születni – vagy ha nem sikerül jó helyen, hát legalább jókor – tehetnénk hozzá az ötvenes évek első felében születettek sorsát látva, akiknek ez nem igazán sikerült. A korhatár emelése elsőként ugyanis őket érinti.

A Ratkó-gyerekek – különösen a nők – úgy élhetik meg az újabb és újabb nyugdíjreformokat, hogy szinte mindig ugyanannyira messze vannak a nyugdíjtól. 1996-ban még úgy vélhették, 55 évesen nyugdíjba vonulhatnak, ám ez a határ jelen pillanatban 65 évnek tűnik (s még hol a vége?). Kicsit úgy vannak ők a nyugdíjjal, mint Magyarország az eurócsatlakozással – bármennyit idő is teljen el, pár év valahogy mindig hiányzik.

A jelenlegi „paraméterreform” úgy érinti őket – s persze az utánuk jövő generációkat is – hogy később vonulhatnak nyugdíjba, ugyanakkor kevesebb pénzért, mint a korábban születettek.

Másrészről viszont nagyon is érthető, hogy éppen a Ratkó-korszak gyermekeit érinti elsőként a korhatáremelés: minthogy sokan vannak, nyugdíjba vonulásuk más korcsoportokénál jobban terheli a nyugdíjrendszert, s nagyobb járulékbevétel-kiesést is okoz.

Hirtelen távozásuk a munkaerőpiacról az állami költségvetés állapotán túl a potenciális gazdasági növekedésre is negatív hatással lehet – hirtelen sokkal kevesebb munkaerő áll a gazdaság rendelkezésére. A gyakorlatban azonban a gazdaság nem is igényli minden határon túl a munkaerejüket.

50 felett nem lehet munkát kapni

50 év fölött ugyanis – mint az kiderül a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásából - gyakorlatilag nem lehet munkát találni. Az 50 feletti álláskeresőkön persze az sem segítene sokat, ha a korhatár maradna 62 év – egy úszni nem tudónak sem számít sokat, hogy 62 vagy 65 méter mély víz örvénylik alatta.

A kutatás arra is fölhívja a figyelmet, hogy a munkavállalási korú inaktívak és a tartós munkanélküliek nagyobb része az idősebb korosztályokhoz tartozik, s gyakran mentálisan és egészségileg leépült.

A GKI kutatása viszont azt is megállapítja, hogy ha a munkavállalók fiatalabb koruktól a vállalatnál dolgoztak, akkor viszont szívesen megtartják őket akkor is, ha átlépték az érett kor határát – nyilván ezzel is összefügg, hogy – mint a kutatás adataiból is kiderül – az idősebb munkavállalók elkötelezettebbek a vállalatuk iránt.

Adatkezelési tájékoztató