Gazdasági hírek

A 6 legrosszabb gazdasági esemény 2009-ből
2009. december 29.
B.I.L.
Rekordgyenge forint, áfaemelés, a 13.havi juttatások eltörlése, súlyosan növekvő munkanélküliség, és így tovább – az fn.hu a magyar gazdaság elmúlt kudarcos évének legszomorúbb jelenségeit gyűjtötte össze.
Rekordgyenge volt a forint

Március 6-án egy euróért 317,45 forintot adtak a bankközi devizapiacon; ilyen keveset soha nem ért még a pénzünk. A forint rapid gyengülése az államcsőd rémével fenyegetett, amely valutaválsággal kezdődik, vagyis avval, hogy a hazai fizetőeszköz értéke gyorsan a töredékére csökken.

Az államcsőd ízét a devizahitelesek megérezhették: a törlesztőrészletek forintértéke gyorsan, sok esetben több tíz százalékkal emelkedett. A dráguló törlesztés állásvesztéssel párosítva sok családot hozott kilátástalan helyzetbe.

Az olcsó forint a kivitelt nem serkentette, mert a magyar iparcikkekre sem volt kereslet Nyugat-Európában, a behozatalt viszont látványosan drágította, emelve némileg a hazai árszínvonalat.


Áfaemelés: mindenkinek rossz?

A jelentősen zsugorodó magyar gazdaságból kevesebb adóbevételhez jutott az állam, a hiány megugrása viszont nem megengedhető: a dilemmát a kormány többek között a könnyen beszedhető adónemként számon tartott áfa felső kulcsának emelésével kívánta orvosolni (néhány élelmiszer áfája viszont két százalékponttal csökkent).

Az áfakulcs öt százalékpontos emelésének (20 helyett 25 az érvényes kulcs július elsejétől) több mint négyszázalékos drágulást kellett volna jelentenie. A lanyha kereslet miatt az árakat nem emelték: júliusban mindössze 1,3 százalékos volt az átlagos drágulás júniushoz képest. A kereskedők félelme szerint mindenki rosszul járt: a lakosság kevesebbet fogyasztott (júliusban 2,3 százalékkal júniushoz képest), nekik is kevesebb maradt, és a büdzsé is kevesebb bevételhez jutott, mint áfaemelés nélkül tette volna. Félelmeiket igazolják vagy cáfolják a 2010 elején nyilvánosságra kerülő államháztartásai adatok.

A 13. havi juttatások eltörlése

A zuhanó bevételek kiegyensúlyozása szándékával szüntették meg a 13.havi nyugdíjat, és a 13. havi fizetést a közszférában; előzővel 80, utóbbival több mint 180 milliárd forint kiadástól mentesült a költségvetés.

A döntés érdemben hozzájárult a magánfogyasztás várhatóan csaknem 8 százalékos idei zuhanásához, ami sokakból a lefelé menő gazdasági spirál rémképét váltotta ki.

Példátlan instabilitás

A magyar politika egyik legborzalmasabb hetének nevezte Tölgyessy Péter március utolsó hét napját, amikor a kormányzó párt az ország miniszterelnökét kereste – gyakorlatilag minden bokorban.

A komédiát a befektetők vélhetően lélegzet- visszafojtva figyelték. Bajnai Gordon kormányfővé választása és cselekvőképessége minden jel szerint megnyugtatta őket.

Lopakodó munkanélküliség

Tíz százalék fölé kúszott az év végére az állástalanok aránya a hivatalos adatok szerint, bár többen úgy vélik, hogy csak a KSH módszertanának változása festi ilyen szépre a valóságot.

A Suzuki 1200 munkását küldte el, a Flextronics összesen 1700 dolgozójától vált meg, a General Electric pedig a következő két évben 2570 munkását teszi utcára – ezek voltak a krízis jelentős, csoportos leépítései.

Az állásukat vesztők többségét a hazai kis- és közepes cégek bocsátották el, vagy a nagyobb vállalatok kisebb csoportban, nehogy a munkaügyi központnak jelenteniük kelljen a csoportos leépítést. Az augusztustól október végéig tartó negyedévben 440 ezer magyart tartottak nyilván regisztrált munkanélküliként.

A kkv-k sorvadása

A magánfogyasztás fentebb taglalt visszaesésén túl a kis- és közepes cégeket a hitelszűke is keményen büntette. Sokuk azért ment tönkre vagy került csődközeli helyzetbe, mert a tevékenységét finanszírozó bank hirtelen kiugrott az üzletből.

Az év során a bankok által érzékelt hitelkereslet – főként a készlet- és követelésállomány-finanszírozási igény – folyamatosan nőtt, míg a bankok ugyanilyen ütemben szigorították hitelezésüket – olvasható ki abból az MNB-vizsgálatból, mely a bankok hitelezési gyakorlatát elemezte vezetőik megkérdezése segítségével.

A bankárok válaszaiból kiderült: különösen a kkv-k számára szigorították a hitelnyújtás felvételeit, miután az általuk kihelyezni kívánt hitelmennyiség a harmadik negyedévben 20 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál – pedig már akkor is válság volt.

Adatkezelési tájékoztató