Gazdasági hírek

Most vásároljunk be a részvényekből?
2009. december 29.
Brückner Gergely
Klasszikus befektetői hiba a rosszul időzített beszállás. Akkor rettenünk meg a forinttól, amikor már eleget gyengült, vagy akkor szánjuk rá magunkat a tőzsdei részvények megvételére, amikor már rengeteget emelkedett a piac. 2010-ben is lehetnek időzítési veszélyek.
Díjat kapott a magyar kisbefektető. A Budapesti Értéktőzsde azért jutalmazta jelképes díjjal „A magánbefektetőt”, mert 2009-ben jobban tőzsdézett, mint a nagyok. A befektetési alapok óvatosak voltak, de a lakosság csak vett és vett (elsősorban OTP-részvényeket), így bátorságával a nagy hossz idején megverte az óvatosabb, a többféle eszköz között balanszírozó nagy vagyonkezelőket.

Igaz, ehhez a sikerhez Magyarországon speciális elemek is párosultak. Ugyanis a Budapesti Értéktőzsde részvénykínálatában az OTP-nek, vagyis egy banknak van kitüntetett szerepe, és a bankok, így az OTP is sokat drágultak. Vagyis mivel a bankrészvények még a nagy 2009-es áremelkedésen belül is kimagaslóan szerepeltek, így azok a kisbefektetők, akik a korábban 10 ezer forint felett jegyzett részvényt 4000, majd 3000, majd 2000, majd 1500 forinton is óriási beszállási lehetőségnek tekintették, év végéig sokat kaszálhattak.

Rosszabb beszállások

Korántsem csak sikerei voltak azonban a magyar kisbefektetőknek 2009-ben. A forint árfolyammozgásán például már sok veszteség is keletkezett. Miközben sokáig a forintban kalkuláló és a magas forinthozamokat kedvelő magánbefektetők egyáltalán nem diverzifikáltak különböző devizanemek között, addig éppen az év elején, 310 forintos eurónál sokan rettentek meg a forint teljes összeomlásának eshetőségétől. A banki értékesítők, a privátbankárok elmesélése alapján akkora volt a riadalom, hogy az egyik legkeresettebb szolgáltatás a magyar forint eurókészpénzre váltása volt. A befektetők ezt vagy hazavitték, vagy készpénzben bízták a bankra, azaz a trezorbérlés volt a megoldás! Utólag könnyű okosnak lenni, mindenesetre ez a fajta kockázatkezelés nagy veszteséget jelentett, mert a trezorban még az alacsony devizakamatok sem jártak, és amikor jött a forint erősödése, azok a befektetők, akik a forint további gyengülésétől féltek, sokat buktak.

Klasszikus hiba

A múltbéli hozamok félreértelmezése a magánbefektetők körében minden pénzügyi edukáció ellenére is ismert tapasztalat a megtakarítási piacon dolgozók körében. Vannak egészen extrém példák, amikor a múltbeli hozamok értékelése konkrétan hülyeség.

Leginkább a kötvényalapok értékesítésénél lehet ezt tapasztalni. Érdemes megnézni a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) adatsorait. Azt látni, hogy amikor a hátrahagyott fél évben rosszul hoztak a kötvényalapok (értsd hozamemelkedés volt a piacon), akkor a kötvényalapokat kiszórják a befektetők a portfóliójukból, hiszen csalódtak bennük. Ha azonban szépen hoztak, mert a piacon éppen hozamesés volt, akkor egyre többen veszik őket, hiszen milyen jó befektetési forma, milyen jól teljesítettek.

A lelkiismeretes pénzügyi közvetítő pedig képtelen elmagyarázni, hogy a múltbeli esés éppen magasabb megtérülést kódolt, a múltbeli jó teljesítmény pedig előre kifizetett bizonyos hozamokat, ezért éppen kevésbé várható jó teljesítmény. A lelkiismeretlen tanácsadók még rá is játszanak erre.

Úgy adják el a kínai unit linked alapot, hogy mutogatják a korábbi évek 60-70 százalékos teljesítményét és elhallgatják, hogy a múltbeli hozam semmit nem jelent a jövőre nézve, sőt a nagy hossz már túlértékeltté tett bizonyos papírokat.

Buborékfújás

Aktuálisan is vannak arra utaló jelek, hogy a múltbeli teljesítmények félreértelmezése tömegesen vezethet rossz időzítésű befektetésekhez. Jelenleg, mintha globális játék lenne a múltbeli (értsd 2009-es) hozamok kivetítése 2010-re is.
Miközben felelős szakemberek nem értik, hogy a nagy világégés után miként korrigálhattak már annyit a tőzsdék, mintha mi sem történt volna 2007 és 2009 között a világgazdaságban, addig sokan (nagyon komoly befektetési házak is) sorra adják ki a drágulás fenntarthatóságáról értekező elemzéseiket.

Határozottan persze nem lehet előre kijelenteni, hogy nem lesz igazuk, annyi meglepő dolgot láttunk már a tőkepiacokon, de mégis felelőtlen és tudatos lufifújásnak tűnnek ezek a vélemények. Abban persze igazuk van az optimistáknak, hogy rengeteg pénz keres magának helyet még jelenleg is a tőkepiacokon, ami felhajthatja az árakat, de a nagy likviditásra való hivatkozás és a másik fő optimista érv, a globálisan javuló makrogazdasági mutatók is nagyon veszélyesek.

Mindenkinek, aki most határozza el, hogy a kockázatosabb eszközök felé nyit, tudnia kell, hogy a jelenlegi helyzetnél már nehezebb kedvezőbb nemzetközi monetáris környezetet elképzelni, már nem lesznek alacsonyabbak a meghatározó, amerikai, európai, japán kamatok, ennél már nem jöhet be sokkal több állami pénz a piacokra.

Miért veszélyes mindez? Sokan éppen az év végén, illetve az új év elején csoportosítják át befektetéseiket. Egyrészt az év végén elgondolkodnak a befektetők, másrészt az ünnepek környékén letisztulnak az anyagi lehetőségek, mindenki számot vet azzal, hogy mit tud befektetni, mit érdemes átcsoportosítani. Magyarországon ráadásul új jogszabályok, új adószabályok is meghatározzák a mozgásokat. Aki ilyenkor a visszatekintő hozamokat, illetve a befektetési házak optimista elemzéseit olvassa, könnyen érezheti úgy, hogy most kell nyílt sisakkal a részvénypiacokra szaladnia.

Aki egy hosszabb elköteleződés mellett dönt, vesz egy unit linked biztosítást, tartós befektetési számlán 3-5 évre tervez, vállalja, hogy jó ideig nem használja, hanem befekteti a pénzét. Optimista a hangulat, szépek a múltbeli hozamok, mindenhol azt hallja, hogy 3-5-10 éves befektetésnél már részvényekben érdemes gondolkodni. Lehet, de sok a veszély is, mindenképpen érdemes óvatosan közeledni, nehogy 2010-ben aztán „A magánbefektető” már csak a tőzsde citromdíjára legyen jogosult.

Adatkezelési tájékoztató