Gazdasági hírek

Opálos üvegzsebek - trükkök az átláthatóság ellen
2009. december 30.
Vadász Pál
Trükkökkel érik el az érintettek, hogy a közérdekű adatok kötelező internetes közzététele ne eredményezzen átláthatóságot - fejti ki korrupcióval foglalkozó cikksorozatunk második darabjában Vadász Pál, a Montana Tudásmenedzsment Kft. ügyvezetője.
Rengeteg szó esik mostanság a korrupcióról. Komoly esetek kerülnek a felszínre. Ezek hatásait olykor nevetséges gyanúsítgatásokkal próbálják elterelni. Törvény készült a korrupció elhárítására. Újabb hivatal, hosszú évekre kinevezendő közszolgákkal, csillagászati költségkeret grandiózus rendszerek bevezetésére.

Magam azt gondolom, szükségtelen 2,5 milliárd forintot fordítani a korrupció leküzdésére a költségvetésből. A spiclirendszer bevezetésében pedig több veszélyt látok, mint lehetőséget.

Közhely, hogy a korrupció egyik leghatékonyabb és legolcsóbb ellenszere az átláthatóság. Ki merne aránytalanul magas árat fizetni valamiért, ha azt mindenki látja és szóvá is teheti? Hogyan lehetne előnytelen szerződést kötni, ha azt bárki olvashatná egy elektronikus honlapon?

Pedig a tét nem kicsi! Induljunk ki abból, hogy a közbeszerzés volumene kb. 2000 milliárd forint, amelyhez hozzászámolhatjuk a nem nyilvántartott tételeket, valamint az úgynevezett „143-as törvény” szerinti titkos beszerzéseket! Tételezzük fel továbbá, hogy a vételár 20 százaléka „pörög vissza”! Így nem járunk messze az évi 400-450 milliárd forintra rúgó hiánytól. Ez nagyságrendre egyezik más, 1000 milliárdos becsléstől, amely számol a vagyonvesztéssel, privatizációval stb. Ha feltételezzük, hogy ennek a fele külföldi számlákon landol, máris megtaláljuk az éves fizetési mérleg hiányának 20 százalékát. (A becslések 2007-es adatokra épülnek.)

A Közbeszerzési Tanács 2008-as jelentése szerint az összes beszerzés 61 százaléka tárgyalásos eljárás. Ezen belül a nagy értékű pályázatok aránya 72,79 százalék. Magyarán, a közel 2000 milliárd forint fele igazi verseny nélkül kerül a szállítókhoz.
Átolvastam az Állami Számvevőszék (ÁSZ), a Közbeszerzések Tanácsa (KBT), a holland ÁSZ és az OECD 2007-es jelentését a korrupcióról. Ez utóbbiak abból a feltételezésből indulnak ki, hogy a vizsgált államban többnyire minden törvényesen működik, csak egyes helyeken bukkan fel a korrupció, mint bűncselekmény.

Képzést, ellenőrzési módszereket javasolnak a különböző állami szerveknek a megvesztegetések visszaszorítására. Mindez nyilván kevésbé használható olyan államokban – nem szeretnék itt felsorolásba bonyolódni nyilvánvaló okokból –, ahol a korrupció többé-kevésbé része az állam működésének, ahol a hierarchia legmagasabb szintjeiről is szervezik, várják el és követelik meg a pénzek melléáramoltatását. Itt az állami apparátus nemcsak toleráns, hanem állását féltve kooperatív módon végrehajtó és eltussoló szerepet kénytelen vállalni. A nem együttműködő elemek a rendszerből kikerülnek, de leginkább be sem kerülnek.

törvény-örvény

Magyarországon több törvény és rendelet is gondoskodni szándékozik a transzparenciáról. A teljesség igénye nélkül:
- a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.)
- az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény
- az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 15.§
- a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény („Üvegzseb törvény”)
- a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény
- 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról



A probléma lényege, hogy hiába írja elő több törvény a közérdekű döntések internetes közzétételét, a valódi átláthatóságot több trükkel kerülhetik és kerülik is olykor meg az érdekeltek. A jogalkotók nem tanácskoztak informatikusokkal a kiskapuk kivédése végett, talán nem is akartak.

Nézzünk néhány példát! Konkrét internetes helyeket érthető okoknál fogva nem adok, de némi kereséssel mindenki találni fog.

- Csak személyi azonosítóval lehet a honlapba belépni. Szigorúan ellenkezik az EU idevonatkozó és Magyarországra is kötelező rendelkezéseivel.
- Csak egyes tételek kérdezhetőek le, de azok nem összegezhetőek, listázhatóak.
- Bizonyos tételek csak előre ismert kulcsokra kereshetőek, de általában nem lekérdezhetőek.
- Spamgátló ákombákomot kell begépelni kézzel a robotos keresés megakadályozására.
- „Zanzásítják” a PDF file-okat. Azaz láthatatlanul belekevernek jeleket, hogy azok a robotot megbolondítsák.
- A szöveganyagot elektronikusan jelenítik meg, de képi és nem szövegformátumban, ugyancsak a gépi olvasás, intelligens keresés megakadályozása érdekében.
- Vagy egyszerűen óriási késéssel teszik ki az eredményeket, amikorra már azok érdektelenek.
- Vagy ha ki is teszik, de olyan mélyen a könyvtári hierarchiában, hogy ember legyen a talpán, aki azokat felleli.
Vajon miért ez a szégyenlősség? Két okot látok én:
- A közérdekű információt monopolizálják, és csak kontrollált csatornán keresztül engedik elérni.
- Valójában az érintettek nem akarnak valódi transzparenciát.

A Montana Tudásmenedzsment Kft. keresőrendszere, az Infovadász remek idősorokat állított össze! Nem ez a fő területünk, csak a magunk számára csináltuk piacelemzés céljából. Nemcsak az látszik, egy előre meghatározott intervallumban

- hol nyert ki, mit és mennyiért, hanem az is, éspedig éveken át, hogy
- hol nyert ki, mikor, mivel, mennyiért, vagy
- ki nyert hol, mivel és mennyiért.

Két-három évre visszatekintve érdekes korrelációk látszanak. Íme egy példa. Jól látható, hogy évek hosszú során át egy sokmilliárdos állami szervezet az informatikai beruházásainak több mint 80 százalékát 3-4 szállítóval oldja meg. Az adatok valódiak, az Infovadász nyilvánosan közzétett helyekről szedte össze és rendezte egybe őket.

Nagyon olcsón és hatékonyan megoldható az átláthatóság, ha az alábbiakat betartanák:

- A közbeszerzési adatok megjelenítése géppel olvasható, egységes formában legyen kötelező. Bárki robotja összegezhet és következtethet.
- Eljárások nyilvánossá tétele központi helyen, pl. a KBT honlapján is legyen kötelező.
- Szankció a nem publikáló szervezetekkel szemben. Ilyen ma nincs, a törvény végső megfogalmazásából ez kimaradt.
- Személyes felelősség a vezetők részéről. Ez sincs, kimaradt a finisben.

A fentiek megérdemelnek egy törvénymódosítást vagy legalább egy végrehajtási utasítást. Az unokáink jövőjét jelentheti.

szerzőnkről

Vadász Pál, a Montana Tudásmenedzsment Kft. ügyvezetője, a Join Venture Szövetség elnökségi tagja. Informatikus, eredetileg matematika-fizika szakon végzett.

A Közgazdasági Társaságban "kakukktojás tagként" (minthogy nem is közgazdász végzettségű) évente felkérik egy előadás megtartására a vándorgyűlésen.


Adatkezelési tájékoztató