Búcsút vettünk a kék könyvtől
2010. április 1.
FN.hu-összeállítás
Április 1-jétől megváltoztak az alkalmi foglalkoztatás szabályai: megszűnt a papíralapú adminisztráció, és az alkalmi munkavállalói könyv is. Ám a régi „kék könyvet” nem szabad a sutba vágni, visszamenőleg ugyanis ezzel lehet igazolni, mennyit dolgozott valaki.
Az alkalmi munkavállalói könyv (AM-könyv vagy „kék könyv”) 2010. március 31-étől már nem használható, ám a megszűnése csak formai: az alkalmi munkavállalás egyszerűsített foglalkoztatás néven él tovább. A korábbi adminisztrációt az egyszerűsített munkaszerződés váltja fel (a formanyomtatvány innen letölthető), illetve a munkáltatónak az adóhivatal felé elektronikusan kell bejelenteni a foglalkoztatást.

Fontos változás, hogy szerződést csak akkor kell írásban kötni, ha a munka időtartama eléri az egybefüggő öt napot, egyébként elegendő a szóbeli megállapodás és az elektronikus bejelentés, illetve egy jelenléti ív vezetése. Ez két példányban készül, és a dolgozó a munkavégzés kezdetekor és befejezésekor is aláírja. Magánszemély háztartásában végzett munka esetén viszont a jelenléti ívet sem kell kitölteni.

Szűkült a kör

Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozik a háztartási munka, az idénymunka (mezőgazdaság és idegenforgalom), valamint a kiemelten közhasznú szervezetnél végzett munka és az alkalmi munka is. A takarítók alkalomszerű munkája, a házvezetőnő határozatlan idejű munkaviszonya, bébiszitter alkalmazása is legális az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül. Ha viszont egy magánszemély a háza felújítására alkalmazna embereket (például kőművest, burkolót), az már nem sorolható ebbe a kategóriába.

A döntéshozók az új jogszabálytól azt remélik, hogy csökken a feketemunka és erősödik a munkavállalók jogbiztonsága. Az egyszerűsített foglalkoztatásra akkor van lehetőség, ha a munka alkalmi jellegű – azaz legfeljebb öt egymást követő napig, egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 napig, és egy naptári éven belül legfeljebb 90 napig tart. A szabály csak a munkaadót korlátozza, a munkavállaló azonban akár több különböző helyen is végezhet valamilyen munkát.

Főszabályként a nettó munkabér 40 százalékát kell befizetni járulékként: megszűnik az alkalmi munkavállalás automatikus kedvezménye. Néhány esetben azonban még mindig jobban jár a munkaadó, ha így alkalmaz valakit. Például a természetes személy háztartásában végzett munka egyes eseteinél és az idénymunkások foglalkoztatásakor a kedvezményes közteher egységesen 30 százalék, amelyet a nettó – a munkavállalónak ténylegesen kifizetett – munkabért alapnak tekintve kell meghatározni.

Sikertörténetté vált

Az alkalmi munkavállalói könyvet eredetileg azért találták ki, hogy a magánszemélyeknél dolgozó emberek, például a bejárónők alkalmazását legálissá tegyék. A cél az esetenként munkát vállalók jogbiztonságának megteremtése volt. A munkáltató a ledolgozott munkanapért egy-egy közteherjegyet ragasztott be a könyvecskébe, amellyel megfizette az alkalmazottja járulékait. A bevezetéskor – több mint egy évtizede – még alig érdekelt valakit a lehetőség, aztán amikor kibővítették az alkalmazhatósági kört (azaz szinte mindenféle tevékenységet végezhettünk AM-könyvvel, és a versenyszférában munkát vállalók is kiválthatták), elkezdett „futni a szekér”.


A feketemunka melegágya volt

Gedeon András, az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség (OMMF) szóvivője az fn.hu-nak korábban elmondta: az AM-könyves visszaélések voltak a feketefoglalkoztatás leggyakoribb megvalósulási formái. Arról azonban nincsenek pontos adataik, hogy a szabálytalan munkaadók mekkora hányada próbált ennek segítségével kibújni a járulékfizetés alól. Az OMMF becslése szerint a feketemunkásokat foglalkoztatók mintegy 70-80 százaléka valamilyen AM-könyves szabálytalanság révén bukott le.

A Fidesz szerint nagy terhet ró a munkavállalókra az új, egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény. Szerintük a bevezetésével nem járulnak hozzá a feketegazdaság visszaszorításához és alig lesz munkaadó, aki szerződést köt majd az alkalmi munkásokkal. A megnövelt munkaterhek, adminisztráció megnehezíti szerintük a cégek munkáját.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) felszólította a kormányt és az APEH-et, hogy a vállalkozóknak biztosítson moratóriumot az alkalmi munkavállalók bejelentésére vonatkozó szabályok alkalmazásánál, mert szerintük az APEH elmulasztotta közzétenni a szükséges adatlapokat. A nyomtatványokat az adóhivatalnak a benyújtás határideje előtt 30 nappal közzé kellett volna már tennie – jelezték az MTI-nek. A kamara úgy látja, a helyzet azzal járhat, hogy az APEH a saját mulasztása által előidézett vállalkozói mulasztásokat fogja bírságolni. A BKIK ezért moratóriumot követel a kormánytól és az APEH-tól.

A kamara véleménye szerint sürgősen újra kell tárgyalni az alkalmi munkavállalók helyzetével foglalkozó törvényt, mert a most életbe lépett rendelkezés nem eredményezi sem a vállalkozók terheinek csökkenését, sem a foglalkoztatás növekedését és a könnyebb munkavállalást. A szervezet egy koncepció, egy új szabályrendszer kidolgozásán fáradozik.

A bejelentés nélküli foglalkoztatás a jövőben enyhébb elbírálás alá eshet: egy friss törvénymódosítás alapján már nem minden esetben, hanem csak akkor eredményezi a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértését – és emiatt az állami támogatásokból való automatikus kizárást –, ha a járulékfizetési kötelezettségnek sem tesz eleget a munkaadó. Így például enyhébb elbírálásban részesülnek azok a cégek, amelyek alkalmi munkavállalókat foglalkoztatnak, és elmulasztották a bejelentési kötelezettségüket, ám az adót kifizetik utánuk.

Adatkezelési tájékoztató