Ütnék a hipermarketeket a pártok
2010. április 8.
B.I.L.
Meglepően összecsengenek a pártok agrárprogramjai. Többségük szerint a jó agrárpolitika csodaszer lehet: érdemben növelhetné a foglalkoztatottságot, egészséges élelmiszerrel láthatná el a magyarokat - feltéve, ha sikerülne korlátozni a hipermarketek piaci hatalmát. A többség már a szövetkezet szót is le meri írni, és különösen nagy az egyetértés a Jobbik és az LMP között.
Teljes az összhang a parlamentbe jutásra esélyes pártok között abban, hogy a külföldiek földvásárlási tilalmának 2011-ben lejáró moratóriumát meg kell hosszabbítani; a pártok úgy vélik, hogy a földnek magyar tulajdonban kel maradnia, és többségük aktív birtokpolitikával kísérletet tenne a számára ideálisnak tartott birtokrendszer létrehozására.
Tényleg kitörési pont Az agrárium fejlesztését az MDF kivételével valamennyi párt a magyar gazdaság lehetséges kitörési pontjaként nevesíti. A Fidesz szerint a képzetlen tömegeket elsősorban itt – és az építőiparban, valamint az idegenforgalomban – lehetne foglalkoztatni, míg az MSZP arról beszél, hogy a világ népességének növekedésével egye több élelmiszerre lesz szükség, így a mezőgazdaság fejlesztéséből hazánk hosszú távon profitálhat. A Fidesz, a Jobbik és az LMP is úgy véli, hogy a helyes agrárpolitika helyreállítaná a vidék népességmegtartó erejét, egészséges és magyar élelmiszerrel látná el a fogyasztókat, amelyből kivitelre is jutna. A Jobbik és az LMP programjában is szerepel a fenntarthatóság: a földek kizsákmányolása helyett megőriznék a termőterületeket a következő generációk számára. A súlypontokat máshová helyezik a pártok: míg a Fidesz szűkszavú programja a hazai gazdaság 11 fejlesztendő ágazatának egyikeként említi meg az élelmiszeripart, és az MSZP nem jelöl egyértelmű prioritási sorrendet, addig a Jobbik és az LMP a legfontosabb politikai feladatként szól a magyar vidék és a mezőgazdaság helyzetének javításáról. A sorból igencsak kilóg Bokros Lajos: az MDF hivatalos programjában az agráriummal nem foglalkozik. Visszaszorítanák a nagybirtokot A Fidesz, a Jobbik és az LMP elképzeléseinek közös pontja, hogy mindhárom párt csökkentené a nagybirtokok szerepét, és állami eszközökkel erősítené a kis- és közepes gazdaságokét. Az LMP programja szerint erre azért van szükség, mert „a volt termelőszövetkezetek átalakításakor részben eleve az erős politikai kapcsolatrendszerrel rendelkezők váltak nagygazdákká, így a támogatási rendszereket a lobbierejük segítségével a maguk gazdálkodási méretéhez tudják igazítani”. A Fidesz úgy véli, hogy a sokszínű birtokszerkezet képes sok munkahelyet teremteni. A Jobbik ágazatonként és tájegységenként optimális üzemméretet jelölne ki, ettől felfelé exponenciálisan csökkenő, lefelé ugyanígy növekvő támogatással biztosítaná a kis méretű gazdaságok életképességét; ezen túl földhasználatot biztosítanának a mélyszegénységben élőknek, és fejlesztenék a munkaerő-igényes, nagy hozzáadott értéket előállító ágazatokat, mint a zöldség- és gyógynövénytermesztés, az ökogazdálkodás, a bortermelés és az állattenyésztés. Itt is meglepő az LMP és a Jobbik programjának összecsengése: a városi zöldpártként ismert LMP az EU agrártámogatásait úgy alakítaná át, hogy azok ne ösztönözzék a birtokkoncentrációt, hanem ellenkezőleg: kompenzálják a nagyobb foglalkoztatási hatású kisebb birtokok versenyhátrányát, és ők is állattartást, és a zöldség- és gyümölcstermesztést fejlesztenék, támogatnák. Zöldpártként a legeltetéses állattartást ajánlják jó szívvel, mert az programjuk szerint nagy élőmunka igényű és a gyepek állapotának javulásához vezet. Az MSZP programjában nincs szó arról, hogy milyen volna az ideális birtokszerkezet. Mind multiellenes Hosszú és sok tulajdonos kezében van a vidéki terméklánc: a mezőgazdasági alapanyagokat előállító gazdák azért küzdenek napi megélhetési gondokkal, mert a nagyobb haszonkulcsú feldolgozás és a legnagyobb haszonkulcsú kereskedelem (ezt leginkább külföldi áruházláncok bonyolítják) profitjából hozzájuk nem jut vissza semmi. Az agrárprogrammal előálló pártok egyike szerint sincs ez rendjén, így mindegyiküket méltán nevezhetjük multiellenesnek. Meglepő módon a Fidesz a leginkább visszafogott, „a jelenleginél hatékonyabb agrármarketing, összehangolt piacpolitika fontos eszköz lehet a gazdák jövedelmének növelésében éppúgy, mint elvesztett külső és belső piacaink visszahódításában” - írják. Az MSZP egy fokkal karakteresebben azt írja, hogy a versenytörvény átalakításával segítenék a hazai kkv-k „alkuképességének erősítését” a multinacionális kereskedelmi láncok piacán. A Jobbik 80-20 százalékos arányt tartatna be a multikkal – persze a hazai eredetű élelmiszerek javára, míg az LMP a helyi piacok fejlesztése és az élelmiszerimport korlátozása mellett csak „közösségi tervezéssel” engedélyezné új hipermarketek építését, és bizonyos boltméret felett köteleznék az áruházakat a helyi termékek magas arányú szerepeltetésére a polcokon. (A politikai elit teljes egyetértésben 2009-ben tett már egy kísérletet a multik korlátozására, amely teljes kudarccal végződött. Részletek itt.) A nemzetközi cégek korlátozásán túl minden párt integrálná a hazai termelőket, feldolgozókat és kereskedőket, így a teljes vertikum profitja itthon maradhatna. A Fidesz szemérmesen társulásokról beszél a programjában, a többi párt viszont le meri írni a – nem csak a szocializmusból ismert – szövetkezet szót. |