A székhelyszolgáltatók azzal hirdetik magukat, hogy a mozgásban lévő vállalkozóknak kínálnak egy állandó bázist, ahova bejegyeztethetik a céget, kirakhatják a cégtáblát, ahol átveszik, ahonnan továbbítják a leveleket, ahol őrzik a hivatalos és üzleti irataikat, és még a hatóságot is fogadják, ha ellenőrzésre kerül sor. Nem véletlenül vállalják pont ezeket a dolgokat alapszolgáltatásként, hiszen a cégtörvény meghatározása szerint ezek a székhely „kellékei”. A bibi annyi, hogy szintén a cégtörvény szerint ilyen tevékenységet csak ügyvéd végezhet. De ezt már nem veszik figyelembe.
Nem törvényes, mégis működik? A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) szerkesztőségünknek küldött válaszában külön kiemelte, hogy a cégtörvény szerint „székhelyszolgáltatás nyújtására kizárólag a cég létesítő okiratát ellenjegyző ügyvéd jogosult.” Mivel a piacon számos nem ügyvéd székhelyszolgáltatót találtunk, még egyszer rákérdeztünk az adóhatóságnál, biztos-e amit írtak. Megerősítették korábbi állításukat. Vagyis működik egy olyan szolgáltatás, amely az adóhivatal törvényértelmezése szerint nem működhetne. És vannak cégek, akik ezért fizetnek. mi a székhely?A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. Ide tartozik a hatóságok kényszerintézkedéseinek tűrése is. A cég székhelyét cégtáblával kell megjelölni. Az adóhivatal azt írta, hogy amint bejelentésre kerül a székhelyszolgáltatás igénybevétele, 15 napon belül értesítik a bejelentésben megjelölt ügyvédet, hogy az jelezhesse, ha nem kötött ilyen megállapodást, és ezzel kiszűrjék a fiktív bejelentéseket. A bejelentésből látnia kellene az adóhivatalnak, ha nem az ügyvéd székhelycímére szól a székhelyszolgáltatás. Kiderült, hogy a kulcsszó itt a bejelentés. A szekhely.com székhelyszolgáltató vezetője, Kuti István szerint (aki maga sem ügyvéd) ugyanis csak akkor kell bejelenti az adóhatóság felé a székhelyszolgáltatást, ha azt ügyvéddel kötötték. Szerinte téved az adóhivatal, amikor azt mondja, hogy székhelyszolgáltatást csak ügyvéd vagy ügyvédi iroda székhelyére lehet bejelenteni. Rajtuk ezt még senki nem kérte számon, az adóhivatal sem – tette hozzá. Más miatt is rizikós lehet Az adóhatóság válasza alapján tehát a székhelyszolgáltatók egy része nem is működhetne. Bár nem lehet, de egy kicsit tekintsünk most el ettől a ténytől, s csak azt nézzük, ha már szerződést kötött valaki, mi az, amire figyelnie kellett volna. Kuti István hívta fel a figyelmünket néhány részletre. Ilyen lehet például, hogy az ingatlan, ahova bejegyzik a céget, a szolgáltató tulajdonában van-e. Ha nincs, akkor a szolgáltató (és a megrendelő is) ki van szolgáltatva a tulajdonosnak, mert az felmondhatja a bérleti szerződést vagy akár el is adhatja az ingatlant, s ezzel kvázi megszüntetheti a székhelyet. Magánszemélyek is kínálnak székhelyszolgáltatást, pedig ők legfeljebb a bérleti díjról adhatnak számlát, a többi szolgáltatásról nem (ilyenkor felvetődhet a fekete foglalkoztatás kérdése is az adóhatóság részéről). Érdemes ezen kívül azt is megnézni, mikor alakult a cég, mióta végez székhelyszolgáltatást, s hogy vállal-e garanciákat, titoktartást, van-e felelősségbiztosítása. Belegondolva, milyen bajt okozhat, ha a hivatalos levél elkeveredik (vagy nem veszik át), esetleg illetéktelen kézbe kerül, akkor az a minimum, hogy ennek utána nézzünk. Akár meg is szüntethetik a céget Ha nem volt körültekintő a cég a kiválasztáskor (s ebbe, ha szigorúan vesszük, beletartozik az is, hogy az adóhatóság értelmezését figyelembe véve csak ügyvéddel kössön székhely-szolgáltatási szerződést) akkor más meglepetések is érhetik. Az is előfordul, hogy a szolgáltató leveszi a cégtáblákat, és egész egyszerűen eltűnik – tudtuk meg Kuti Istvántól. Ilyenkor a hivatalos leveleket nincs aki átvegye, ezért az adóhatóság a cégtulajdonos címére küld értesítést. Felfüggesztésre kerülhet az adószám, s ha a tulajdonos címén sem veszik át a leveleket, a vállalkozás törlését is elrendelhetik. Kik veszik igénybe a székhelyszolgáltatást? Sokan hirdetik azzal a szolgáltatást, hogy ha valaki nem akarja a saját lakásába bejegyeztetni a céget, mert nem akarja, hogy oda jöjjenek a levelek, a hatóság emberei, arra megoldás lehet a székhelyszolgáltatás. Külföldiek is vannak az ügyfelek között, akik itt akarnak letelepedni, vállalkozni, de például albérletben laknak, és a főbérlőjük nem egyezik bele abba, hogy az ő címén legyen a vállalkozás székhelye. Teljesen más a motiváció, amikor vidékre teszi át egy cég a székhelyét. E mögött többnyire az áll, hogy a falucska elengedi az iparűzési adót. A gépjárműadóból (súlyadó) viszont jókora bevételre tehet szert (esetleg ebből is adhat kedvezményt). Ha egy vállalkozás pályázni is akar, akkor az is bevett trükk, hogy hátrányos térségbe teszi át a székhelyét, hogy több vissza nem térítendő támogatást kapjon. Persze rizikó azért van ezekben a kitelepülésekben, főleg ha csak papíron valósulnak meg. |