A német siker egyik titka
2013. március 03.
TL
Már ötven éve dolgozik a háttérben a német Szakértői Tanács. Az ötfős grémium hatékonyságát ugyan egyre gyakrabban vitatják, véleménye, prognózisai azonban megkerülhetetlenek a német gazdasági életben.
A német siker egyik titka

„Erhard, most tényleg bosszantani akar?”- kérdezte Konrad Adenauer, amikor ötven évvel ezelőtt, az akkori német gazdasági miniszter, Ludwig Erhard felvetette egy közgazdászokból álló tanácsadói kör létrehozásának ötletét. A terv mégis megvalósult. 1963 februárjában a német kormány életre hívta a Szakértői Tanácsot (Sachverständigenrat) amelynek törvénybe foglalt megbízatása, hogy véleményezze a gazdasági folyamatokat és tudományos tanácsadóként működjön. Feladata továbbá, hogy szakértőként megkönnyítse a gazdaságpolitikai döntéshozók munkáját és a közvéleményt is tájékoztassa.

Szakértők kontra kormány

Az öt főből álló tanács Németország legfelsőbb gazdaságpolitikai tanácsadó testülete, melynek tagjait a kormány javaslata alapján öt évre nevezi ki az államfő. A törvény szerint rá kell mutatniuk a hibás gazdaságpolitikai folyamatokra és azok elkerülésére megoldási javaslatokat tenni, de soha nem tehetnek konkrét politikai javaslatot. Talán éppen ezért nem jutott az elmúlt fél évszázadban még senkinek az eszébe, hogy a működésükről szóló törvényt módosítsa!

Az ’öt bölcs’ minden nyáron nekiül a körülbelül ötszáz oldalas éves szakvélemény megírásának. Novemberre elkészül egy vaskos kötet, vagyis az aktuális éves szakértői vélemény (Jahresgutachten), amit személyesen a kancellárnak adnak át, és ezzel egy időben azonnal közzé teszik az interneten is. A Szakértői Tanács útmutatásai és koncepciói mindig gazdaságpolitikai vitákat váltanak ki, de észrevehetően befolyásolják a politikai döntéshozatalt.

A Tanács megállapításai természetesen nem aratnak mindig osztatlan sikert. Franz Josef Strauß, a hatvanas évek egyik pénzügyminisztere egyenesen „terrorista befolyásolásnak” minősítette a professzorok működését egy vita alkalmával. Gerhard Schröder kancellár finomabban fejezte ki elégedetlenségét. A grémiummal kapcsolatban Heinrich Heinét idézte, „Kezdetben szinte elcsüggedtem aztán mégis elviseltem, csak ne kérdezzétek, hogyan". Ennek ellenére a 2002-ben elkészült szakértői vélemény alapozta meg Schröder szociális reformjait.

Angela Merkel kancellár az idei ötvenéves jubileumi ünnepségen azt mondta, hogy a Szakértői Tanács a politika lelkiismerete, hiszen egyre jobb teljesítményre ösztönöz.

Kiegyensúlyozatlan teljesítmény

A Szakértői Tanács manapság meglehetősen jól meghatározott elemzéseket és pontos tanácsokat ad, amelyek gyakran kényelmetlenek is az épp regnáló kormánynak. Az elmúlt ötven év meghatározó javaslata volt, hogy a béreknek a termelékenységhez kell igazodniuk. A hetvenes években a Tanács szakvéleménye alapján valósult meg a kínálatorientált gazdaságpolitikai fordulat. A németek a szakértőknek köszönhetik az Agenda 2010 alapelveit és az adósságféket, amelynek következtében Németország a gazdasági növekedés veszélyeztetése nélkül csökkenti az államháztartási hiányt.

Természetesen a professzoroknak is voltak tévedéseik. A gazdasági válságot ők sem látták előre, a 2009-es öt és fél százalékos gazdasági növekedés viszont őket is meglepte. Az adósságtörlesztési alap létrehozásának ötlete sem aratott osztatlan sikert a kormány tagjai között.

Ünnepi beszédében Merkel asszony kiemelte, hogy a német gazdaság mágikus négy sarokköve: az árszínvonal stabilitása, a magas foglalkoztatottsági szint, a külgazdasági egyensúly és az állandó gazdasági növekedés. Hangsúlyozta, hogy a Tanács ezen alapelveken belül a gazdasági rendezés kereteit adja meg.

A kancellár asszony még az emelkedett ünnepi hangulatban sem tudta megállni, hogy ne utaljon a nemek arányának eltolódására, hiszen a jelenlegi Tanácsban egyetlen nő ül a négy férfi között. „ Ha majd eljön a századik évforduló, akkor a nők arányának már kiegyensúlyozottabbnak kell lennie. Még akkor is, ha nem akarunk női kvótát bevezetni a grémiumban” tanácsolta Merkel asszony.

Tudomány vagy politika

Az egykori tanácstagok a mai napig figyelemmel kísérik a mindenkori Szakértői Tanács működését. Heiner Flassbeck közgazdász a hetvenes években tartozott az öt bölcs közé. Szerinte a tudomány csupán felvilágosíthatja a politikát, de a minisztériumokban nincs meg mindig az az intellektuális kapacitás, amivel a kapott információkat feldolgozhatnák és keresztülvihetnék, állapítja meg a Die Zeit című hetilapban. „Olyan világban élünk, amelyben mindenki csökkenteni akarja az adósságokat. Egyesek adóssága viszont mások megtakarítása.” Ehhez teszi hozzá a kilencvenes évek egyik tanácstagja, Michael Hüther, hogy bár Németországnak éppen elég adóssága van, nem lehet a gazdaság helyzetét csak az adósságokra egyszerűsíteni. „Vannak emberek, akik azt mondják, egyáltalán nem lenne szabad több adósságot csinálni. Ez természetesen esztelenség. Minden a helyes arányokon múlik.” Arra is felhívja a figyelmet, hogy a tudósoknak bár szem előtt kell tartaniuk a javaslatok politikai következményeit, de nem közelíthetnek a megoldásokhoz politikai szempontból. A politikai gondolkodás ugyanis a tudományos gondolkodás eltorzulásához vezet” - figyelmeztet Hüther.

Látható tehát, hogy Németországban a különböző közéleti szereplők sokféle szempontból kívánják a gazdaság erősödését elérni. Mégis jogosnak látszik az a német lapokban megfogalmazott kritika, hogy nem elég, ha a Szakértői Tanács évente egy ötszáz oldalas tanulmányt az asztalra dob. Hasznosabb volna, ha a ’bölcsek’ többször a nyilvánosság elé lépnének és közérthetően beszélnének a gazdasági folyamatokról. Így talán a gyerekcipőben járó gazdaságpolitikai vitakultúra is fejlődhetne.

A Szakértői Tanács jelenlegi tagjai:
Prof. Dr. Wolfgang Franz - elnök
Prof. Dr. Claudia M. Buch
Prof. Dr. Christoph M. Schmidt
Prof. Dr. Peter Bofinger
Prof. Dr. Lars P. Feld

Forrás: FN24

Adatkezelési tájékoztató