Milliárdokat osztogatnak egymásnak
2013. március 22.
A tőzsdei cégek vezetői brutális összegeket keresnek, néha a részvényesek tudta nélkül.

Európa harcba indul a milliárdos cégvezetői fizetések ellen: az Európai Bizottság tervei alapján még idén elfogadhatják az Európai Unió mind a 27 tagországában érvényes szabályozást, amelynek értelmében az európai vállalatok részvényeseinek nagyobb beleszólása lenne a cégek vezetőinek javadalmazásába. Jelenleg van ugyan olyan ország, ahol a részvényesek dönthetnek a vezetők fizetéséről vagy akár a prémiumokról is, egységes szabályozás azonban egyelőre még nincsen.

Az elmúlt hónapokban komoly viták folytak arról, vajon indokolt-e a felsővezetők jelenleg igencsak magas bérezése – ismerteti az események hátterét a Portfolio.hu. A lap idézi a svájci gyógyszercég, a Novartis esetét, amely szerinte olaj volt a tűzre. A vállalat február közepén közölte, hogy távozó vezérigazgatójának 78 millió dollárt (mintegy 16 milliárd forint) adna azért, hogy megszerzett tudását és a birtokába jutott információkat ne ossza meg a versenytársakkal. A hír azonban olyan visszhangot váltott ki, hogy a vállalat hivatalosan is visszavonta ajánlatát.

Népszavazás Svájcban

Március elején Svájcban egyébként népszavazást is tartottak erről, ahol a voksolók 69,7 százaléka szerette volna, hogy a részvényeseknek több beleszólása legyen a vállaltvezetők javadalmazásába. Az új szabályozás értelmében minden tőzsdén jegyzett svájci cég esetében a részvényesek dönthetnek a cégvezetők fizetéséről, és ők választják a javadalmazási bizottságok tagjait is.

A magyar helyzet

A Portfolio.hu szerint nálunk viszonylag nagy nyilvánosságot ígér a szabályozás a tőzsdei cégeket vezetők fizetésével kapcsolatban, ám a szaklap tapasztalata szerint a gyakorlatban igencsak vegyes a kép.

Több vállalat felsővezetőinek javadalmazásával kapcsolatban csupán az általános elvekről kaphatnak információkat a részvényesek, az alapbérek a vezetők munkaszerződéseiben kerülnek meghatározásra, így azok nem hozzáférhetők, s a béren felüli juttatásokról is csupán általános elvek érhetők el. A közgyűléseken a részvényesek ugyan szavazhatnak az igazgatóság, a felügyelő bizottság vagy az audit bizottság tagjainak javadalmazásáról, a közgyűlésen jelenlévő nagytulajdonosok mellett azonban a kisrészvényesek nem tudják érdemben befolyásolni a döntéseket.

Így néz ki például az OTP Bank vezetői javadalmazása.

Forrás: Portfolio.hu

Adatkezelési tájékoztató