Már nem divat a "túl sok" Európa
2013. szeptember 04.
Az európai adósságválság mélypontján, amikor úgy tűnt, hogy Görögországnak ki kell válnia az euróövezetből, és összeomolhat a közös fizetőeszköz, vezető politikusok úgy vélekedtek, hogy a válságra az egyetlen válasz a "több Európa", az integráció elmélyítésével válhat erősebbé a földrész, csak így élheti túl a jövendő válságokat.

Az ötlet leghangosabb támogatói között volt Angela Merkel német kancellár. Az ő nyilatkozata - "több Európára van szükségünk; több együttműködésre van szükségünk" - nyomán kezdtek politikusok terveket kovácsolni egy bankunió létrehozására, szorosabb pénzügyi kapcsolatok kialakítására, valamint - hosszabb távon - a tagállamok átfogóbb politikai integrációjára. Mára viszont megváltozott a helyzet - írta elemzésében a Reuters hírügynökség. Egy évvel Merkel szavai után a bankunió már csak önmaga árnyékaként bukdácsol a megvalósítás felé. A fiskális unióról alig esik szó, azok a lépések, amelyek megvalósulása után jöttek volna, rég feledésbe merültek.

Több Európát? Dehogy!

A "több Európa" helyett manapság egyre gyakrabban hangzik el Brüsszelben a "könnyű EU" kifejezés. Az egyre szorosabb unió szakadatlan logikája helyett, egyes tagállamok hozzáállására inkább illik már a "csak annyi Európát, amennyi tényleg szükséges" kifejezés. Nem meglepő, hogy a könnyű EU legelszántabb szószólója Nagy-Britannia. Cameron kormányfő már meg is ígérte, hogy 2017-ig népszavazásra bocsátja a szigetország EU-tagságát. Ezzel kellően világossá tette, hogy négy évtizednyi "klubtagság" után London lazább kapcsolatokat akar Brüsszellel.

Az "uniós hatáskörök mérlegét" megvonva az eddigi tanulmányok arra jutottak, hogy az EU ugyan nem olyan rossz, mint azt sokan gondolják, de akad olyan terület, ahol Brüsszel befolyása túl fojtogató. London olyan uniót szeretne, amelynek fő erőssége a kereskedelmi tömbként játszott szerepe, egységes piacot képez 500 millió fizetőképes fogyasztónak, de nem szabja meg a heti munkaórák számát vagy a bébitápszerek összetételét, inkább csak a nemzetközi kereskedelemmel, beruházásokkal és biztonságpolitikával foglakozik.

Fotó: AFP/DPA / Frederik Von Erichsen

Mint a dominó?

Amikor London az év elején először hozta szóba az EU-hoz fűződő kapcsolatainak újratárgyalását, a fölvetéssel magára maradt. Ellenlábasai, köztük Franciaország és az Európai Bizottság, azzal érveltek, senkinek sem szabad megengedni, hogy maga válogassa meg EU-tagság feltételeit. Csakhogy Hollandia - az EU egyik alapító tagja - szintén elvégezte az unióhoz fűződő viszonyának átvizsgálását, és úgy látja, hogy van lehetőség annak javítására. A hollandok - akárcsak a britek - azt akarják, hogy Brüsszel kevesebbet törődjön a részletekkel, és inkább a nagy távlatokra összpontosítson.

"Túl vagyunk azon az időn, amikor minden lehetséges kérdésben egyre szorosabb uniót szorgalmaztunk" - írta júniusban Frans Timmermans külügyminiszter a holland parlamentnek. Mark Rutte miniszterelnök még szabatosabban fogalmazott, kijelentve: Európának "kisebbé, karcsúbbá és átlagosabbá" kell válnia.

Merkel is hajlik

Merkel áprilisban magánjellegű találkozón fogadta Cameront, majd megbeszélésük után kijelentette: egyetért vendége számos, az unió reformját célzó elképzelésével. Egy júliusi rádióinterjúban pedig elmondta: amennyiben szeptember 22-én pártja győz a parlamenti választásokon, meg fogja vizsgálni, vajon nem kellene-e átruházni bizonyos hatásköröket az Európai Uniótól a tagállamokra. Szavait Cameronnak nyújtott támogatásként értékelte a brit sajtó. Ez tápot adott annak a várakozásnak, hogy talán már 2015-ben megállapodásra juthatnak a tagállamok az EU szerződéseinek módosításáról. Ebben az esetben minden ország lehetőséget kapna arra, hogy új egyezségre jusson Brüsszellel. Ami nem lesz kis falat. Ha egyáltalán valóra válik, akkor röviddel a 2014 májusában esedékes EP-választások után kerülhetne rá sor.

Mint a jenga

A probléma természetesen abban áll, hogy az egyik ország elképzelését egy jobb, kevésbé fárasztó EU-ról nem feltétlenül osztják a többiek. "Olyan ez, mint a Jenga játék" - mondta a Centre for European Reform elemzője, arra a társasjátékra célozva, amelyben fakockákat kell óvatosan eltávolítani egy toronyból anélkül, hogy az leomlana. Hugo Brady szerint ugyan elillant az "Európa nevű országról" szóló föderalista álom, ám az európai projekt tovább él, és a lendület tovább sodorja a mélyebb integráció felé. A közös európai fizetőeszközt - az egység legerősebb jelképét - használó országok száma egyre bővül. Azt, hogy végül a "több Európát" vagy a "könnyű EU" kerekedik felül, a gazdasági válság fogja eldönteni.

Az Európát három éve rettegésben tartó gazdasági és pénzügyi káosz pillanatnyilag függőben van, ami jelentősen visszafogja a szorosabb integrációt sürgető közvetlen nyomást.  Ám ha kiújul az adósságválság - márpedig Görögországban, Cipruson, Spanyolországban és Portugáliában változatlanul súlyos problémák vannak, amelyek bármikor robbanást idézhetnek elő -, akkor újból felhangozhat a "több Európát" és "szorosabb uniót" mantra, akár tetszik ez Nagy-Britanniának, akár nem.

Forrás: MTI

Adatkezelési tájékoztató