A professzor szerint rendszerszemléletű és széles körű adatgyűjtésen alapuló globális pénzügyi riasztó rendszert kellene kiépíteni a pénzügyi válságok elkerülése érdekében. A hitelminősítők ugyanis ezt a szerepet nem tudják betölteni - írta a Project Syndicate blogján Nouriel Roubini, akit az MTI idéz. Szerinte a legutóbb tapasztalt piaci volatilitás, illetve a várható hozamok változékonysága - a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt - újra megmutatta, hogy a hitelminősítők és a befektetők valójában mennyire nem képesek felmérni egyes országok gazdasági és pénzügyi kockázatait. A hitelminősítők többnyire túl sokáig várnak egy-egy leminősítéssel, míg a befektetők csordába verődve követik egymást, és egészen addig figyelmen kívül hagyják az egyre sokasodó baljós jeleket, amíg irányváltásra nem kényszerülnek. Ezzel éppen ők maguk idézik elő a szélsőséges piaci mozgásokat. A zavarok természetére való tekintettel nem lenne egyszerű feladat korai riasztó rendszert kiépíteni "pénzügyi cunamik" jelzésére - a világnak azonban most nagyobb szüksége lenne egy ilyen rendszerre, mint valaha. MIért nem bűnbak egy hitelminősítő?Kevesen voltak, akik meglátták a nem elsőrendű adósságválság, az európai szuverén adósságválság és a mostani pénzügyi felfordulás előjeleit. Volt is bőven mutogatás politikusokra, bankokra és nemzetek feletti intézményekre egyaránt, de az adósok - közöttük szuverén adósok - törlesztési képességét hibásan felmérő hitelminősítők és szakértők kimaradtak a bűnbakok köréből - írta a New York Egyetem közgazdász professzora. A hitelminősítés elméletileg már bekövetkezett csődökből képzett statisztikai modelleken alapul. A gyakorlatban viszont - mivel meglehetősen kevés tényleges államcsőd volt a történelemben - a hitelminősítés nagyon is szubjektív alapokon nyugszik. A hitelminősítők országfelelősei figyelemmel kísérik az eseményeket, ha szükségét érzik, oda is utaznak, hogy első kézből tapasztalhassák meg a helyzetet. Ebből az következik, hogy a minősítés amellett, hogy visszatekintő alapú, túl későn kerül rá sor és általában olyankor, amikor az elemző felkeresi az érintett országot, nem pedig akkor, amikor a fundamentális tényezők változása már azt indokolttá tenné. Ugyanakkor a hitelminősítők nem rendelkeznek számos fontos szempont felméréséhez szükséges eszközzel sem, noha a hitelminősítésnek óriási jelentősége van. A befektetők többségénél a minősítésen múlik, mit hova fektetnek be. A minősítésen múlik még a bankok hitelezési hajlandósága és a hitelfelvevők törlesztési költsége is. A minősítési hiányosságok miatt a befektetők és a hatóságok is felismerték már egy újabb megközelítés alkalmazásának a szükségességét. Befektetői körökben volt is már néhány hamvába holt próbálkozás. Csődbe mehet egy stabilnak tűnő ország isAz olyan kockázati indikátorok, mint a CDS (credit default swap - csődbiztosítási ügyletekből képzett származékos befektetési eszköz) általában hirtelen és szélsőségesen reagálnak, mivel csak a piacon már tudatosult kockázatokat számszerűsítik, ahelyett, hogy valamiféle, a rejtett kockázatok felismerésére és krízishelyzetek elkerülésére alkalmas rendszerszintű mechanizmusra épülnének. A legfrissebb események is azt igazolják, hogy semmivel sem jelzik előre jobban a problémákat, mint maguk a hitelminősítők. Bajban Kína isNouriel Roubini cikkében rámutatott, hogy negyedéves gyakorisággal levett összesen kétszáz változó tényező figyelembe vételével 174 országot elemezve számos kockázatot és elmulasztott lehetőséget lehetett kimutatni. A rejtett kockázatok egyik ilyen ékes példájaként Kínát hozta fel a lakásépítők, az önkormányzatok és az állami vállalatok rendkívüli mértékű eladósodása miatt. Az ország rendelkezik ugyan a kimentésükhöz szükséges pénzekkel - jegyzi meg Roubini -, csak akkor a kormánynak is választania kell a reformok vagy a jelenleg folytatott gazdaságpolitika között. Ha a kormány az utóbbi mellett dönt, akkor az ország nem lesz képes elérni a kitűzött növekedési célt. Brazíliát már tavaly befektetési szint alá kellett volna visszaminősíteni - véli Roubini. A Petrobras korrupciós botránya talán már lépésre készteti a hitelminősítőket, de valószínűleg csak későn és túl kicsit is fognak vágni a besorolásból. Ahogy az euróövezetben már a kétezres évek végén észlelni lehetett, hogy valami baj van Görögországgal és más országokkal a periférián, most éppen ellenkezőleg, Spanyolország és Írország már megérdemelné a felminősítést. Görögország viszont egészen más eset. Nouriel Roubini szerint adósságát még a növekedési potenciált érdemben javító reformokkal sem lesz képes visszafizetni ezért a görög adósság jelentős részét el kellene engedni. A szuverén adósságkockázat rendszerszemléletű, adatokra támaszkodó elemzése tudná csak felfedni a jelenlegi változó világgazdasági környezetben leselkedő kockázatokat. És a világnak nagyon is szüksége lenne egy ilyen megközelítésre a hitelminősítők ötletszerű és lomha, valamint a piacok zajos és szélsőséges reakciói helyett - állapítja meg Nouriel Roubini közgazdász professzor, a New York Egyetem tanára, aki előre megjósolta a jelenlegi világgazdasági válságot is, a közvélemény ezért gyakran csak Doktor Balsors (Dr. Doom) néven emlegeti.
|