Felkerült a kormany.hu-ra, hogy 2004 óta hány cég, milyen összegben és hány munkahely létrehozásához kapott egyedi kormánydöntésen (EKD) alapuló készpénztámogatást. Korábbi cikkünkben a 2010 és 2016 ősze közötti időszakot dolgoztuk fel a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján – akkor az derült ki, hogy 66 beruházás kapott meg összesen szűk 139 milliárd forint támogatást, és hogy ebből 21 814 munkahelyet létesítettek, vagyis átlagosan 6,36 millió forintba került egy munkahely. A mostani, 2004-2017 tavasza közötti időszakot felölelő adatokból az derül ki, hogy összesen 319,2 milliárd forinttal támogatták a kormányok a nagyvállalatokat, 159 esetben.Van olyan cég, amely többször is kapott támogatást, így összességében kevesebb támogatott vállalatról van szó. Ebből az összegből 57 542 munkahely létrehozását vállalták a cégek, így átlagban 5,547 millió forintból jöhetett létre egy-egy új álláshely. Íme, mely cégek voltak a kormányok számára a legkedvesebbek. A legtöbb támogatást kapták egy-egy alkalommal:
Az ötök közül az Apollo Tyres az egyetlen, amelynek be kellett érnie egy EKD-vel. A Hankook egy másik kft.-je viszont 2013-ban is bezsebelt 7,679 milliárd forintot, így összesen 23,56 milliárd kormányzati forinthoz jutottak. Nála többször csak a Robert Bosch különböző érdekeltségei részesülhettek a kormányzati támogatásban, összesen 12 alkalommal, ami 15,86 milliárd forintot jelentett. De a Mercedes még így is vezet, az összesen kicsit több, mint 35 milliárd forintos támogatottságával. A legkevesebb támogatást egy új-zélandi cég nyerte el, 2008-ban. Az Ahi Roofing Kft. acél tetőfedő gyártásával foglalkozik, és 88,541 millió forintot kapott 50 munkahely létesítéséhez. Kettejük támogatása között 395-szörös eltérés van. Ennyibe került egy munkahelyEgy EKD-val a legtöbb munkahelyet (2500-at) a Mercedes 2008-as beruházásánál támogatta a kormány, a legkevesebbet pedig a Linde Gáznál, ahol 10 munkahelyre jutott 300 millió forint 2006-ban. Ha megnézzük, mennyiért létesültek munkahelyek a legtöbb és legkevesebb EKD-támogatással, akkor pedig majdnem 95-szörös eltérést kapunk. Íme a legdrágább és legolcsóbb támogatott munkahelyek:
Magyar kontra külföldiAz összesen 159 EKD-ból mindössze 19-et kapott echte magyar cég, 41,575 milliárd forint értékben, ami a teljes készpénztámogatás 13 százalékát jelenti. Ebből az összegből 3855 munkahely létesítéséhez járult hozzá a kormány – ez az összes támogatott létszám kevesebb mint 7 százaléka.Ezeken a számokon tehát nemigen látszik, hogy a kormány nagyon multiellenes lenne. A magyar cégek közül a legtöbbet, 9,253 milliárd forintot a Tisza-Tk Projekt Kft.-nek biztosította a kormány, izocukor és keményítő gyártására. És mint említettük, a Richternél került a legtöbbe egy munkahely létesítése. Kormányváltás előtt és utánMegnéztük azt is, hogy a 2010-es kormányváltás előtt (szocialisták) és után (Fidesz-KDNP) hogyan alakultak a támogatások. Ami a támogatások számát illeti, kevesebb (73 darab) volt 2010 előtt, mint utána (86 darab), és összegszerűen is vékonyabb volt az EKD a korábbi időszakban (130 milliárd forint, szemben a 189 milliárd forinttal). Viszont mégis több mint a fele munkahely (kereken 30 ezer darab) mégis 2010 előtt jött létre kormánytámogatásból, átlagosan 4,34 millió forintból. A Fidesz-KDNP alatt 27 542 munkahely létrehozásához adtak támogatást, átlagosan 6,862 millió forintból. Megérte?Amikor korábbi cikkünk készült, megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, készült-e arról vizsgálat, hogy megérte-e a kormánynak pénzzel támogatni a vállalatokat. A minisztériumtól azt a választ kaptuk, hogy minden egyes EKD-projektnél a Nemzeti Befektetési Ügynökség Vagyis a kormány szerint megéri tömni a nagyvállalatok zsebét. Azt viszont továbbra is titkolják, hogy mennyi adókedvezményt kaptak a nagyvállalatok.
|