A katari földgázvagyon sokak szemét csípi a Közel-Keleten
2017. június 06.
Változnak az erőviszonyok a Közel-Keleten, de egy biztos: a katari földgázból még a lengyelek is vásárolnak.

A szakértők nem igazán értik, mit vár Szaúd-Arábia a katari akciójától – írta a Bloomberg. Bárhogyan is alakul a diplomáciai csörte, az ország továbbra is a világ első számú folyékony gázexportőre marad, írta a lap elemző cikkében, amelyben bemutatják, hogy mi lehet a gazdasági háttere annak, hogy néhány ország megszakította diplomáciai kapcsolatait Katarral.

Mesés gazdagság

Katar az utóbbi évtizedekben jelentősen fejlesztette földgáz iparát, különösen a folyékony földgáz (LNG) előállítását és tengeri úton történő szállítását, eladását. Ennek köszönhetően mára Katar a világ egyik leggazdagabb országává vált.

Az egy főre jutó GDP tekintetében Katar a leggazdagabb országok között van a világon. Itt található a világ harmadik legnagyobb földgáz készlete, olaj készlete pedig meghaladja a 25 milliárd hordó mennyiséget. Az offshore északi mezőn Katar Iránnal osztozik.

A földgázból befolyó vagyonokból az országban jelentős erőfeszítések történnek a jóléti állam kiépítésére, melynek része az egészségügyi és az oktatási rendszer erőteljes fejlesztése.

Az egy főre jutó egészségügyi kiadások Katarban a legmagasabbak a Perzsa-öböl országai közül, az ország világszínvonalú és ingyenes orvosi ellátást biztosít 1,8 millió állampolgárnak.

A katari gáz túlnyomó része továbbra is ázsiai és európai exportpiacokra kerül. Európai befektetéseivel (különösen a válság éveiben) az uniós eliteket is érdekeltté tette a saját sikerességében. Katar befektetőként az egész világon finanszírozza lng kikötők építését, például Olaszországban, USA-ban.

Még a lengyelek is vásárolnak Katartól

Katar többek között Lengyelországnak is szállít folyékony földgázt a tengeren. Mint azt megírtuk, Lengyelországban két éve adták át a 830 millió eurós költséggel létesített, a gázbeszerzés diverzifikációját biztosító swinoujsciei gázkikötőt, amely része a horvát Krk szigeten létesítendő adriai gázkikötőig vezető észak-déli gázfolyosónak.

A swinoujsciéi gázkikötő az Európai Unió által támogatott projekt, az orosz gázfüggőség kiváltására. Ennek része a horvát Krk szigeten létesítendő adriai gázkikötőig vezető észak-déli gázfolyosó is. Ha ez elkészül, lengyel és horvát tengerparti terminálokról jöhet gáz – a már létező gáz-összekötőkön keresztül – Magyarországra, Szlovákiába, Csehországba és akár Ukrajna felé is. Bár hosszú ideje szó van róla, a horvát terminál egyelőre még nem épült meg.

Önállósodnak

Katar korábban egyfajta szaúdi vazallus állam volt, de a gázvagyon által kínált lehetőséget kihasználva függetlenebbé vált Szaúd-Arábiától, mondta Jim Krane, a houston-i Rice Egyetem Baker Intézetének energiaügyi kutatója a Bloombergnek. Ez a körülmény elfordította az olajtól, s ezzel szomszédaitól, és lehetővé tette, hogy elszakadjon Szaúd-Arábiától. Arról, hogy mi lehet a mostani politikai feszültségek oka itt írtunk:

SANLIURFA, TURKEY -  OCTOBER 20:  (TURKEY OUT)   An explosion rocks Syrian city of Kobani during a reported suicide car bomb attack by the militants of Islamic State (ISIS) group on a People's Protection Unit (YPG) position in the city center of Kobani, as seen from the outskirts of Suruc, on the Turkey-Syria border, October 20, 2014 in Sanliurfa province, Turkey. According to Foreign Minister Mevlut Cavusoglu, Turkey will reportedly allow Iraqi Kurdish fighters to cross the Syrian border to fight Islamic State (IS) militants in the Syrian city of Kobani while the United States has sent planes to drop weapons, ammunition and medical supplies to Syrian Kurdish fighters around Kobani. (Photo by Gokhan Sahin/Getty Images)
Végső leszámolás a politikai iszlamizmussal
Négy arab ország bejelentette, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Katarral. A kvartett azzal vádolja az ország vezetőit, hogy terrorszervezeteket támogatnak, konfliktusokat finanszíroznak a régióban. Egy összehangolt bejelentéssel Egyiptom, Szaúdi Arábia, Bahrein és Jemen közölte: lezárja a légi, a tengeri és szárazföldi közlekedést Katar felé, továbbá visszahívja nagyköveteit is.

A földgáz vagyonnal kapcsolatban a Bloomberg megállapítja: az elmúlt időszakban az Öböl menti országok egyre több gázt használnak áramtermelésére, ám saját gázmezőiken jóval drágább a kitermelés, mint a katari-iráni óriáslelőhelyen. Szomszédai Katarral szembeni indulataihoz szakértők szerint hozzájárulhatott az is, hogy arra számíthattak, kedvező áron kaphatnak gázt a szomszédjuktól, ám ez eddig elmaradt, főként Európába és Ázsiába szállítanak a katariak.

Katar kivívta a szaúdi irányítású OPEC nemtetszését is, hiszen az olcsó lng-vel jelentős konkurenciát támasztott a hagyományos olajkitermelő országoknak. E mellett közeledett Oroszországhoz és Iránhoz is, miközben folyamatosan távolodott Szaúd-Arábiától. A katari király vagyonkezelője tavaly megállapodott abban, hogy 2,7 ​​milliárd dollárt fektet be az orosz állami Rosznyeft olajtársaságba, illetve a fentebb említett offshore gázmező Iránnal közös, emlékeztet a lap.

A szakértők nem igazán értik, mit vár Szaúd-Arábia az akciójától. Katar nyilvánítson terrorista szervezeteknek olyan iszlamista csoportokat, amelyek nem terroristák? Vagy szakítsa meg kapcsolatait Iránnal, tönkre téve ezzel azt az együttműködést, amely a katari gazdaság fejlődésének alapja? – teszi fel a költői kérdéseket Gerd Nonneman, a nemzetközi kapcsolatok kutatásával foglalkozó egyetemi professzora a lapban.

Nagypolitikai játszma

A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) elemzése szerint a szaúdi külpolitika Szalmán király hatalomra jutása, vagyis 2015 eleje óta az iráni befolyás feltartóztatásáról és visszaszorításáról szól. Egyes narratívák szerint a lépés rákényszeríti Katart, hogy „válasszon” az Iránnal való jó kapcsolatok fenntartása és a további GCC-tagság között. A Katar-ellenes kampány további célja lehet a Trump-adminisztráció közel-keleti stratégiájának a befolyásolása, kvázi még jobban összeugarasztani. Ám egyelőre úgy tűnik, nem sikerült Katart teljesen elválasztani a nemzetközi közösségtől. Az Irán-ellenes szunnita blokk létrehozása nem sikerült, a jemeni beavatkozás nem túl hatékony, viszont annál költségesebb, jelenleg pedig alig néhány állam követte Szaúd-Arábiát a Katar-elleni kiállással. A szaúdiak számára tehát az akció egyelőre nem jelent sikert, írták.

(Bloomberg/24.hu/KKI)

Adatkezelési tájékoztató