Az egész EU-ban a magyarok használnak legnagyobb arányban közösségi oldalakat
2017. július 13.
Tavaly az Európai Unióban átlagosan az internetet használó 16-74 évesek 63 százaléka volt jelen valamilyen közösségi hálózaton.

Az Európai Unióban a 16-74 éves korcsoportban az internetezők között legmagasabb arányban Magyarországon használnak közösségi oldalakat – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett, 2016-os adataiból.

Tavaly az Európai Unióban átlagosan az internetet használó 16-74 évesek 63 százaléka volt jelen valamilyen közösségi hálózaton.

A tagországok rangsorát Magyarország vezeti, ahol 83 százalék volt ez az arány, majd

  • Málta (82 százalék),
  • Belgium (80 százalék),
  • Ciprus (79 százalék),
  • Dánia (77 százalék)

következnek.

A rangsor végén Franciaország áll, ahol mindössze 47 százalék volt a jelenlét valamilyen közösségi hálózaton 2016-ban,

  • Szlovéniában 51 százalék,
  • Csehországban 55 százalék,
  • Németországban 56 százalék,
  • Ausztriában 58 százalék, míg
  • Lengyelországban 60 százalék

volt a mutató.

A fiatalok (16-24 éves korcsoport) között az unióban a legnagyobb arányban (97 százalék) Belgiumban, Magyarországon és Dániában használták a közösségi oldalakat, a legkisebb arányban (77 százalék) Franciaországban, míg az uniós átlag 88 százalék volt.

Az idősebbek (16-24 éves korcsoport) közötti közösségi hálózati aktivitás az unióban átlagosan 32 százalék volt, és majdnem minden uniós tagállamban 50 százalék alatt maradt, kivéve

  • Belgiumban (56 százalék),
  • Magyarországon (55 százalék),
  • Máltán (51 százalék) és
  • Portugáliában (50 százalék).

Az internethasználók 16-74 éves korcsoportjában a tagállamok közül Litvániában olvastak a legnagyobb, 93 százalékos arányban online híreket, ugyanez a ráta Horvátországban 91 százalék, Észtországban és Luxemburgban 89 százalék, Magyarországon pedig 88 százalék volt. Legkisebb, 49 százalékos arányban Írországban olvastak az internetezők online híreket, Franciaországban 56 százalék, Olaszországban 60 százalék, Romániában pedig 63 százalék volt az internetes hírolvasók aránya.

Gyönyörű, virtuális loftlakásban indul az új közösségi oldal
Megvalósult, amiről az Oculus fejlesztők bibliájában, Ernest Cline Ready Player One című könyvében olvashattunk: virtuális valóságba költözik át a közösségi háló. Az új oldal egy gyönyörű loftlakásban lesz, VR-sisakban cseveghetünk, telefonálhatunk, posztolhatunk.

Zenehallgatásra a legnagyobb arányban (69 százalék) Svédországban használták a 16-74 évesek a világhálót. Finnországban a felhasználók 68 százaléka, Máltán 65 százaléka, Észtországban 64 százaléka, Dániában 62 százaléka, Magyarországon pedig 61 százaléka hallgatott zenét online 2016-ban. Horvátországban ugyanakkor ugyanez az arány mindössze 28 százalék volt.

Internetes banki ügyintézésre legmagasabb arányban (92 százalék) Finnországban használták a világhálót. Dániában és Hollandiában az internethasználók 91 százaléka, Észtországban 90 százaléka, Svédországban pedig 89 százalék intézte a világhálón keresztül banki ügyeit. Ebben a rangsorban Magyarország a 22. helyre került 44 százalékkal.

An Illustration of Facebook logo, on May 9, 2016. Facebook won a court case in China against Zhongshan Pearl River Drink Factory for using the name face book. The result of the case is said to show that China is easing it?s attitude towards the social network which is officially banned in the country. (Photo by Jaap Arriens/NurPhoto)
Milliárdokra bünteti az EU a Facebookot
Nemcsak Orbán Viktor és kormánya húzta ki a gyufát az EU-nál: az Európai Unió versenyjogi hatóságai 110 millió eurós, azaz 34 milliárd forintos büntetést szabtak ki a közösségi oldalra, amiért a WhatsApp 2014-es felvásárlását megelőzően félrevezető adatokat szolgáltatott az átvilágítást végző szerveknek.

Az internetes banki ügyintézés sereghajtói az EU-ban Bulgária (7 százalék), Románia (8 százalék), Görögország (28 százalék), Ciprus (37 százalék), Portugália (41 százalék) és Olaszország (42 százalék).

Információkeresésre a legmagasabb arányban (92 százalék) Németországban használták a világhálót, de magas volt az arány Horvátországban, Finnországban és Hollandiában (egyaránt 91 százalék) és Csehországban (90 százalék) is. Magyarország a rangsor 9. helyén állt a 80 százalékos uniós átlagot meghaladó 88 százalékkal. Legkisebb arányban Olaszországban (50 százalék), Romániában (59 százalék) és Bulgáriában (65 százalék) használták az internetezők információkeresésre az internetet tavaly – közölte ez Eurostat.

(MTI)

Adatkezelési tájékoztató