A hitelbiztosító országigazgatója szerint a magyar építőipar kilátásai az elmúlt két év fejlődése ellenére sem egyértelműen pozitívak. Vanek Balázs értékelése szerint bár tavaly 129,5 százalékkal nőtt a szerződésállomány, a termelés pedig közel 30 százalékkal bővült, megmaradt a szektor legnagyobb kockázata, a vállalatok alultőkésítettsége:
Az elemzés szerint a hazai építőiparra jellemző a nagy tőkeáttétel és a banki finanszírozási igény. A cégek kis önerőt tudnak megmozgatni egy-egy beruházás finanszírozásához, és jellemzően nagyarányú hitelre lenne szükségük, de jelentős részük nem hitelképes. A tanulmány kiemeli, hogy a bankok 2016 óta könnyebben hiteleznek építkezéseket, de még mindig az irodaházakat preferálják a lakásprojektekkel szemben. Vanek Balázs arra is felhívta a figyelmet, hogy az építőiparban fordul elő a leggyakrabban, hogy a vevők a számlájukat késve egyenlítik ki. Az elemzésben résztvevő 300 vállalat többsége (77 százalék) szerint az építőipari B2B ügyfelek leginkább a likviditási problémák miatt tudtak csak később fizetni, pedig a számukra megszabott számlafizetési határidők (45 nap) két héttel haladták meg az országos átlagot (31 nap).
Az elemzés szerint az építőipari kockázatokhoz hozzájárul még az infláció és az üzemeltetési költségek növekedése, ezek főleg a lakáspiacot érintik. Emellett továbbra is bizonytalan, hogy 2019-ben a jelenlegi 5 százalékról ismét 27 százalékra emelkedik-e majd a lakások áfája. A bizonytalanság visszafoghatja a fejlesztéseket, mert nem biztos, hogy 2019-re befejeződnek a most induló beruházások. A hitelbiztosító pozitívabbnak látja az állami és önkormányzati infrastrukturális beruházások körét, amelynek nagy lendületet adtak a részben vagy teljesen európai uniós finanszírozású fejlesztések. Kiemelt kép: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás |