A nyugdíjba vonulás előtt álló és a nyugdíjas korosztály körében igen alacsony az aktivitási ráta.

• Míg az 50-54 éveseknek 86 százaléka aktív, addig
• az 55-59 éveseknek már csak 73 százaléka dolgozik vagy keres munkát.
• A közvetlenül a nyugdíjazás előtt álló 60-64 éves népességnek pedig mindössze 34 százaléka volt aktív a munkaerőpiacon tavaly, miközben az effektív nyugdíjkorhatár már 63 év (és 2022-ig 65 évre emelkedik).
• A nyugdíjas korú 65-69 évesek csupán 5 százaléka, míg
• a 70-74 éveseknek csak 3 százaléka aktív.

Az adatokra a Prohuman Kft. hivatkozott, amikor közleményükben bejelentették, ők is nyugdíjas szövetkezetet indítanak, mert jónak tartják a kormány kezdeményezését.

Az ötletgazda Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter nem régiben jelentette be, hogy már több mint száz nyugdíjas-szövetkezetet bejegyezése történt meg.

Ezeknek a szervezeteknek mintegy 20 ezer tagjuk van, és nagyjából 80-100 millió forintnyi szerződésállományt is kezelnek.

A HR-szolgáltató vezetője, Juhász Csongor szerint a kezdeményezés célja egyszerű:

lehetőséget kíván teremteni arra, hogy azok a nyugdíjas korú aktív emberek, akik szeretnének dolgozni, most a lehető legjobb keretek közt tehessék meg azt.

Az új rendszer nem csak a nyugdíjasoknak, de a vállalatoknak is gyümölcsöző lehet: a szövetkezeten keresztül végzett munka után

• a nyugdíjasoknak csak a 15 százalékos szja-t kell megfizetni, továbbá
• a cégeknél a munkavégzés költségére nem rakódnak rá többlet közterhek.

Ráadásul lehetőség van arra is, hogy a mindenkori – az idén 138.000 forintos – minimálbér 25%-ig étkezési utalványt adjanak a nyugdíjas-szövetkezetek dolgozóinak, akár szja-mentesen. A nyugdíjas szövetkezeti tagok nyugdíját nem befolyásolja a foglalkoztatás.

Kiemelt kép: MTI / Illyés Tibor