Számos magyar ellenzéki vezető követendő példaként emlegeti Románia korrupció ellenes küzdelmét.

Új fejlemény odaát, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ma nyilvánosságra hozta az eddig titkosnak minősített, 2009 februárjában aláírt megállapodást, mely alapján a belföldi hírszerzés részt vett az ügyészség büntetőjogi eljárásaiban.

A titkosítás feloldását Tudorel Toader igazságügyi miniszter kérte, miután a román kormánykoalíció azzal vádolta a hírszerzést, hogy törvénytelenül avatkozott be büntetőjogi eljárásokba.

A közzétett dokumentum szerint a SRI és a legfőbb ügyészség a nemzetbiztonság ellen irányuló bűncselekmények, a terrorizmus területén, valamint egyéb súlyos bűncselekmények esetén megosztja egymással a rendelkezésére álló információkat. Az ügyészség vállalta, hogy intézményei révén gyorsan hozzájárul a hírszerzés által kért lehallgatási engedélyek jóváhagyásához, a két intézmény közös operatív csapatokat hoz létre a bűncselekmények felderítése érdekében, a titkosszolgálat pedig minden technikai segítséget megad az ügyészségnek a lehallgatásokhoz.

Az SRI-nek nemcsak az ügyészség kérésére, hanem hivatalból is értesítenie kellett a vádhatóságot, amennyiben bűncselekmény gyanúját észlelte.

A Legfelsőbb Védelmi Tanács még Traian Basescu volt államfő idején sorolta a korrupciót is a nemzetbiztonsági kockázatok közé, ezért a SRI a korrupcióellenes ügyészség által végzett nyomozásokban is részt vett.

A román alkotmánybíróság 2016 februárjában alaptörvénybe ütközőnek minősítette, hogy a bűnüldöző szerveken és a rendőrségén kívül „más, erre szakosodott állami szervek” is végezhetnek lehallgatásokat. Később a román kormány úgy módosította a büntetőeljárást, hogy szétválasztotta a titkosszolgálati és az ügyészségi lehallgatásokat, így a rendőrök és az ügyészek továbbra is használhatják a titkosszolgálat felszerelését, a SRI dolgozói azonban már nem végezhetnek lehallgatásokat büntetőjogi eljárásokban.