Megvédi magát az EU a britektől: inkább már szabadulna Londontól
2019. március 22.
Az EU nem hagyta legdemokratikusabb intézményének, a strasbourgi parlamentnek a szétverését – mielőbb megszabadulna a döntésképtelen, de Brüsszelt szorgalmasan gyalázó brit populistáktól. Hadd főjenek a maguk főzte levesben – ezt így persze nem mondták ki, de ez a lényege annak a kompromisszumnak, amit a 27-ek ajánlottak Theresa May londoni kormányfőnek. Ezzel óvják az Európai Parlamentet attól, hogy legitimitását megkérdőjelezze a brit időhúzás a brexit ügyében.
A man walks past the flags of Anti-Brexit protesters outside the Houses of Parliament in London on February 12, 2019. - British Prime Minister Theresa May asked MPs Tuesday to give her more time for talks with the European Union on renegotiating the Brexit deal, just weeks before the scheduled March 29 departure date. (Photo by Tolga AKMEN / AFP)

Lassan az EU akar inkább megszabadulni Londontól, mintsem a britek Brüsszeltől

– vetette fel a BBC egyik kommentátora csütörtökön, amikor estére kiderült: az Európai Unió 27 vezetője kétlépcsős feltételrendszert szabott a briteknek, ami most tényleg döntésre kényszeríti az eddig időt húzó, egymást zsaroló, gyalázkodó, megalkuvó, mindeközben Európát vádoló brit eliteket.

A brit belpolitikai vita lassan gazdasági káoszba taszítja nemcsak a szigetországot, hanem az Egyesült Királyság európai kereskedelmi partnereit is. A beruházások gyakorlatilag befagytak Angliában, Walesben, Skóciában és Észak-Írországban – a tőke pedig menekül innen. Egyes számítások szerint 900 milliárd dollár hagyja vagy hagyta már el a királyságot, s a CNN pénteki híre szerint a brexit már most is heti egymilliárd dollárjába kerül a brit gazdaságnak.

Ráadásul a brit hezitálás az Európai Parlament (EP) közeledő újraválasztása miatt immár az EU legdemokratikusabb intézményének működését kezdi veszélyeztetni. Ha ugyanis a brexit, az EU-ból való brit kilépés összekeveredik az EP-választásokkal, bizonytalan jogi helyzet állhat elő a strasbourgi parlamentben. Miután a brexit húzódik, a kilépés előtti fázis egybeesne május végi EP-választásokkal. Ezért szabott május 22-ei határidőt a brexitnek az EU másik 27 tagállama. Máskülönben a britek kénytelenek lennének meghosszabbítani a korábban választott EP-képviselőik mandátumát. Az is előfordulhatna, hogy a londoni parlamentből delegálnak honatyákat a strasbourgi parlamentbe. Egyik sem demokratikus megoldás.

A lóhalálában, szinte kampány nélkül lebonyolítandó Egyesült Királyság-beli EP-választások sem tűnnek járható útnak (pedig az EU ezt is követeli, ha a britek a jövő héten nem szavazzák meg a kilépési egyezményt, és újabb határidő-módosítást kérnek a kilépésre a mostani halasztási kérelem után is). Mindezek a lehetőségek az egész EP legitimitását megkérdőjeleznék, és működésképtelenséggel is fenyegetnék a strasbourgi parlamentet, amelynek tagjait más országokban demokratikusan választják majd meg.

Vagyis az EU 27 tagállamának kellett immár lépnie, mert a brit politikai csúcselit a több éve folyó zavarkeltés ellenére semmilyen érdemi döntésre nem jutott arról, miként képzeli a kilépést az Európai Unióból

– ezt maga Theresa May konzervatív kormányfő vetette a brit honatyák szemére szerdán. A BBC szerint ezért most az EU 27 országa a kilépésre készülő (?) 28.-nak, azaz az Egyesült Királyságnak szabott – egy új ötlettel – kettős feltételrendszert.

Az EU új feltételei szerint a brexitet csak akkor halasztják el május 22-éig, ha Theresa May a következő napokban (a jövő héten) elfogadtatja a brit parlamenttel a London és Brüsszel között korábban kialkudott kilépési egyezményt, azaz azt a megállapodást, amit a brit parlament eddig már kétszer visszadobott.

Arról az egyezményről van szó, amelyet Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint nem hajlandó megváltoztatni a 27 másik ország – Tusk erről csütörtökről péntekre virradóra beszélt –, és amit Theresa May londoni konzervatív kormányfő viszont hiába próbál újra és újra megszavaztatni Londonban a képviselőkkel.

European Council President Donald Tusk makes a statement with Ireland's prime minister following a meeting on February 6, 2019, at the European Council headquarters in Brussels. (Photo by Aris Oikonomou / AFP)
Donald Tusk Fotó: Aris Oikonomou / AFP

Ha ez harmadszorra sem sikerülne, akkor az EU nem várna májusig a brit kilépéssel: csak április 12-éig hajlandó tovább húzni-halasztani a brexitet. Ám bonyolítja a helyzetet, hogy a britek ugyan a március 29-ei határidő eltolását kérték, de a feltételes EU-válasz miatt még mindig ez a március végi időpont maradt a brit törvényekben a kilépés dátumaként.

Maynek tehát az EU-val nem sikerült elfogadtatnia eredeti ötletét, hogy június 30-áig halasszák el a brexit határidejét. Május 22-éig is csak akkor várnak az EU-partnerek, ha a britek a jövő héten megszavazzák a kilépési egyezményt. Ha nem, akkor jön az április 12-ei határidő. Ekkor a britek megint valami halasztáson törhetik a fejüket, vagy pedig egyezség nélkül, azaz „no deallel” kizuhannak az EU-ból.

A londoni parlament az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséről eddig semmilyen érdemi döntést nem hozott, legfeljebb csak annyit, hogy 2019. március 29-én az ország kilép az Unióból. Ezt az egyetlen érdemi döntést módosították a honatyák az elmúlt hetekben azzal, hogy megszavazták: egyezség nélküli, azaz „no deal”-kilépés nem történhet. Csakhogy mivel semmilyen más opciót nem fogadtak el, így egyelőre a „no deal” felé mozdultak el, hiszen a határidőt ugyan szintén ki akarták tolni és határoztak is erről, de ez már nemcsak az ő hatáskörükbe tartozó kérdés. Az EU is beleszólhat ugyanis ebbe, és láttuk, bonyolult feltételrendszert szabott a másik 27 uniós tagállam.

A „no deal” az, amit elvileg mindenki el akar kerülni. Hogy ez mit is jelentene, azt a brit gyógyszerellátók már a napokban is érzékelik: az eddigi vámmentes kereskedelmi övezet felbomlásától tartva egyre több orvosság – legalább 150, a szokásos 25-30 helyett – vált hiánycikké a szigetországban, mindenki fél ugyanis, hogy mit eredményezhet a vámok újbóli bevezetése.

A ki- és beutazás, az EU és az Egyesült Királyság közötti utazások is megnehezülhetnek. A vámok és a vámellenőrzés miatt a kereskedelem lelassulna, a raktár nélkül, „just-in-time” rendszerben, folyamatosan üzemmódban dolgozó brit autógyárak beszállításai lelassulnának, a gyártás ellehetetlenülne. (Japán autógyárak már bejelentették brit beruházásaik visszafogását, némelyik pedig ottani gyára bezárására készül.)

Ha tehát a brit parlament újra elutasítja a brexit-dealt, akkor vagy kizuhan a királyság az EU-ból, vagy pedig megint hosszabbítás jöhet. Ám az EU ebbe most már csak akkor megy majd bele a csütörtöki feltételek szerint, ha az Egyesült Királyság beleegyezik abba, hogy május 23-án európai parlamenti választásokat tart. (A többi országban ekkortájt tartják az EP-voksolást.) Ám Theresa May londoni kormányfő jelenlegi álláspontja szerint az Egyesült Királyság nem fog részt venni a szavazásban.

Bár egyelőre még a március 29-ei kilépés sem kizárt, ennek a no deal-nek a veszélye csökkenőben van a BBC szerint. Kedden várhatóan a brit parlamentben újra szavaznak az EU-val kialkudott dealről, ha elfogadják, akkor még módosítani kell a március 29-ei határidőt, május 22-ére, és számos más törvényt is meg kell hozni az intézkedés megvalósításáról.

Britain's Prime Minister Theresa May comes out to deliver a statement to members of the media in Downing Street in London on January 16, 2019, after surviving a vote of no confidence in her government. - British Prime Minister Theresa May's government saw off a vote of no confidence in parliament on Wednesday, called after MPs overwhelmingly rejected the Brexit deal. (Photo by Ben STANSALL / AFP)
Fotó: Ben Stansall / AFP

Ugyanakkor az elemzők szerint Theresa May harmadszori kérdésfeltevése is meghiúsulhat, ekkor pedig a parlament veheti át a miniszterelnök jogköreit és egyedi szavazásokkal a végrehajtó hatalom helyére léphet. A szigetországban a brexit kiélezte az alkotmányos vitákat, és éppen a parlament és a kormány viszonya a legfeszültebb – erről részletes elemzést közöltünk a napokban.

Ha a brit parlament átvenné a hatalmat, az elemzők szerint egy „szoft” brexit felé terelné a dolgokat, a szigetország például tagja maradna az EU-s vámuniónak. Sokan egyébként ennek kapcsán azt találgatják, hogy Theresa May megbukna-e vagy végrehajtaná a parlament utasításait.

De sokkal valószínűbb, hogy ha a jövő héten ismét elbukik May brexit-terve, azaz az EU-val kialkudott egyezség, akkor az ellenzéki Munkáspárt bizalmatlansági indítványt nyújtana be May ellen. De ehhez persze a konzervatívok egy részének el kellene árulniuk a kormányfőjüket, és részben a saját érdekeiket is, mert egy új választáson a konzervatívok alighanem rosszabb eredményt érnének el, mit az előzőn.

A legvalószínűtlenebb egy új referendum kiírása lenne, hiába gyűlt össze péntek délutánra már hárommillió aláíró egy erre irányuló online kezdeményezés nyomán az Egyesült Királyságban.

A BBC szerint az sem kizárt, hogy a brit EU-kilépésről szóló cikkelyt törlik, ez a brexit határidejét korlátlanul kitolná. Theresa May ezt az opciót is hevesen ellenzi, akárcsak az új népszavazás kiírását – ezt a milliós nagyságrendű aláíró sem garantálja, hiszen kötelező erővel egy ilyen petíció nem jár.

A szigetország lakóinak többsége ugyan a kilépés mellett szavazott 2016-ban, de a brit szisztéma inkább egy parlamentáris rendszer és a népszavazás viszonylag intézményét – mint azt a brexit mutatja – nem sikerült szervesen beépíteni a brit jogrendszerbe. A kormány és a parlament jogkörei is bizonytalanok, így a brit belpolitikai vita egyáltalán nem zárult le, a jövő héttől pedig minden korábbinál élesebbé válhat. Az EU viszont igyekszik kimaradni a brit belvitákból, így sikerülhet a strasbourgi parlament működését is megőrizni – feltehetően az egymással acsarkodó brit képviselők nélkül.

Kiemelt kép: Tolga Akmen / AFP

Adatkezelési tájékoztató