Hozzátette, Magyarország a negyedik helyen áll a járvány kezelésében az Európai Unióban egy hongkongi elemző műhely értékelése szerint, ami győzelemmel ér fel. Elmondta, hogy az MNB hármas célrendszere közül az árstabilitás rendben van, a pénzügyi rendszer stabil, ez lehetővé teszi a gazdaságpolitika támogatását, ami a növekedés támogatását jelenti. Az első negyedévi 2,2 százalékos növekedés jó alap, amire építeni lehet.
– mondta az MNB elnöke. Kitért arra is, hogy a 15 bázispontos kamatcsökkentéssel újabb jelzést kívántak adni arra, hogy az MNB fontosnak tartja az alapkamatot, és van mozgástere a válság kezelésére, sőt elkerülésére. Magyarország megnyerheti 2020-at a növekedés, a munkahelyteremtés, a folyamatos tőkebevonás, a versenyképesség és a nemzeti öntudat szempontjából – hangsúlyozta a jegybankelnök. Virág Barnabás alelnök elmondta, hogy a koronavírus-járvány dezinflációs hatásai gyorsan megjelentek, az infláció a jegybanki célérték alá süllyedt. Az alelnök szerint a dezinflációs hatások a következő hónapokban tovább erősödnek az alacsony külső inflációs környezet valamint a szolgáltatások keresletcsökkenés miatt bekövetkező mérsékeltebb árazása miatt. A beruházásokat a növekedés kulcsának nevezte, az exportra termelő ágazatok helyreállása lassúbb lesz – mondta. Virág Barnabás hangsúlyozta: a kamatvágás szimbolikus, diszkrét lépés, nincs szó kamatcsökkentési ciklusról. A monetáris kondíciók óvatos finomhangolása történt, amivel jelezni kívánják, mennyire hangsúlyosnak tartják az árstabilitást és a gazdasági növekedés támogatását. Az alelnök szerint az eszköztár továbbra is megfelelő mozgásteret nyújt ahhoz, hogy a jegybank a kihívásokra reagáljon.
– tette hozzá. Kitért arra is, hogy az állampapír-vásárlás továbbra is aktív jegybanki eszköz, de védőhálónak tekintik. Kandrács Csaba alelnök egyebek mellett arról beszélt, hogy a pénzügyi stabilitás és fegyelem erősebbnek bizonyult a koronavírusnál, a pénzügyi rendszer stabil, a jegybank semmiféle zavart nem tapasztalt a járvány alatt a pénzügyi rendszer működésében. A jegybank nem tapasztalt káros kiáramlást a lakossági megtakarításoknál, sem a bankbetétek, sem a befektetési alapok, sem a hosszabb életbiztosítások, sem a nyugdíjpénztárak esetében, sőt egyes megtakarításoknál 10-15 százalékkal kisebb volt a kifizetés az előző év azonos időszakához képest.
– mondta. Úgy vélte, minden feltétel adott, hogy a veszélyhelyzetet magunk mögött hagyva a hitelezési folyamatok és valamennyi pénzügyi piac ismét dinamikus növekedésnek induljon. Patai Mihály alelnök kifejtette: a beruházási aktivitás szinten tartása az archimedesi pont ahhoz, hogy a magyar gazdaságban a harmadik negyedévben elinduljon a növekedés, és a negyedik negyedévben folytatódjon. Az elmúlt években a magyar beruházási ráta Európában az egyik legmagasabb, 28-29 százalék volt, ami bizonyos értelemben túlfűtöttnek is mondható, ezzel érkezett meg márciusban Magyarország a válságba – emlékeztetett. Kiemelte a Növekedési hitelprogram (Nhp) hajrá és a növekedési kötvényvásárlási program beruházásokban játszott szerepét. Mint elmondta, zajlik a két program újragondolása, az, hogyan lehetne ezeket még gyorsabban, még nagyobb körben és még több féle célra felhasználni, néhány héten belül jelentkeznek a megújított programokkal – mondta. Kiemelt kép: Fülöp Dániel / 24.hu |