Az ÁSZ előző hónapban megjelent első monitoring elemzését követően második alkalommal ad szintézist makrogazdasági és költségvetési folyamatok alakulásáról. Az elemzés a gazdasági folyamatokat – a 2021 október végéig nyilvánosságra hozott adatok alapján – elsősorban abból a szempontból értékelte, hogy azok miként hatnak az államadósság-mutatóra. A hazai jogszabályok szerint az államadósság-mutató csökkenésére vonatkozó előírást az idei évben már alkalmazni kell, ebből adódóan az szigorú követelményt jelent a költségvetési politika számára.

Az ÁSZ elemzőinek fő következtetése szerint az államadósság-mutató idei évre tervezett értéke továbbra is tartható. (A költségvetésben az idei évre 79,9 százalékos államadósság-mutató szerepel. 2020 végén 80,4 sazázalékon állt a mutató.) Ebben szerepet játszik, hogy az államadósság-mutató számlálójában és nevezőjében szereplő tényezők az év eddig eltelt időszakában jellemzően kedvezően alakultak. Ugyanakkor, ahogy erre az Állami Számvevőszék korábban több alkalommal is rámutatott, jelentős bizonytalanságot jelent a COVID-19 vírusjárvány negyedik hullámának erőssége, időtartama és ennek gazdasági, illetve költségvetési folyamatokra gyakorolt hatásai, valamint a világgazdasági folyamatok alakulása.

Az államadósság-mutató tervezett alakulását – hasonlóan az előző monitoring elemzésben szereplő értékeléshez – alátámasztja, hogy az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya az idei évre tervezetthez képest időarányosan mérsékelten alakult (a 2021. év 1-9. havi időszakban az idei évre tervezett érték 54,7 százalékát érte el), a központi költségvetés bevételei az idei év 1-9. hónapjában kedvező arányban teljesültek (együttesen a 2021. évre tervezett előirányzat 80,1 százaléka teljesült), illetve a központi költségvetés kiadásai az időarányos szint alatt teljesültek. Az uniós programok 2021. első kilenc havi bevételei és kiadásai elmaradtak az előirányzat időarányos teljesítésétől, a tervezett bevételekből augusztus végéig mindössze 38,2% folyt be, míg a kiadások 56,0 százalékon teljesültek. Az uniós programoknak a központi költségvetés hiányára gyakorolt hatása az év hátralévő részében értékelhető részletesen.

Az államadósság-mutató nevezőjében szereplő GDP alakulását meghatározó tényezők jellemzően kedvezően alakultak az idei év eddig eltelt időszakában. Azonban a gazdasági növekedés mellett két fő gazdasági kockázat azonosítható: a külkereskedelmi termékforgalom egyenlegének, valamint az ipari termelés volumenének kedvezőtlen alakulása az utóbbi hónapokban. E kockázati tényezők az év hátralévő részében is jelen lesznek, és várhatóan negatívan befolyásolják a gazdasági teljesítmény alakulását. A külkereskedelmi termékforgalom egyenlegének elmúlt időszakban bekövetkezett kedvezőtlen alakulásában jelentős szerepet játszott az energiaárak robbanásszerű növekedése és a gépjárműexport visszaesése, miközben a fogyasztás és a beruházások bővülése következtében az import iránti igény növekedett. Az ipari termelés volumenindexe az utóbbi hónapokban lassulást, majd csökkenést mutatott. Ennek egyik fő oka a járműgyártás területén tapasztalható alkatrész-ellátási probléma, amely nem teszi lehetővé a kapacitások kihasználását.

A gazdasági folyamatokat az év hátralévő részében még bizonytalanság övezi, ezért indokolt a költségvetési és gazdasági adatok havi monitorozásának folytatása.