Matolcsy György eltitkolta, hogy az EU-nak már rég beígérte az MNB-alapítványok felszámolását
2022. február 07.
Egy Eurostat jegyzőkönyvből derült ki, hogy 2023-ben megszüntetik az MNB alapítványait.

2023 közepéig a magyar hatóságok megszüntetik az MNB alapítványait – írta meg az Eurostat dokumentumai alapján a Portfolió. Az Európai Unió statisztikai hivatalának látogatási jegyzőkönyvéből az kiderült, hogy ez nem új terv: az MNB valójában már 2020 végére megígérte az időközben egy egységbe összevont alapítványok állami körbe való visszasorolását.

A magyar statisztikai hatóságok arról tájékoztatták az Eurostatot, hogy 2020 végéig tervezik megszüntetni az MNB alapítványait és azok leányvállalatait. Az általuk kezelt eszközök pedig közvetlenül a jegybank mérlegébe kerülhetnek. Az Eurostat munkatársai még tavaly májusban jártak Magyarországon, hogy a vitás kérdésekről és a további lépésekről egyeztessenek, erről adtak ki most egy összefoglaló jegyzőkönyvet.

A jegyzőkönyv szerint a magyar hatóságok is elismerték tavaly, hogy a tervek szerint nem ment végbe a felszámolás, amit a járványhelyzettel magyaráztak.

Ez azért is érdekes, mert a jegybank korábban semmit nem kommunikált erről, még az eredetileg kitűzött határidőről sem, pedig a jelek szerint évek óta tervben van az alapítványok bezárása.

A lap megkereste a jegybankot, de nem kaptak érdemi választ.

Az MNB még 2014-ben hozott létre eredetileg hat Pallas Athéné alapítványt, melyek azóta több lépcsőben összeolvadtak. Így ma már csak egy ilyen szervezet működik Pallas Athéné Alapítvány néven. Az alapítvány vagyonát az Optima Befektetési Zrt. kezeli, ez a vagyon 2021-ben 280 milliárd forintot tett ki.

A jegybanki alapítványok kapcsán évek óta volt vita a magyar hatóságok és az Eurostat között, az EU statisztikai hivatala már 2018-as publikációjában azt hangsúlyozta, hogy az alapítványokat és cégeiket az államháztartási körön belülre kellene sorolni. A vita elsősorban abból eredt, hogy az alapítványok alapításukkor vagyonukat (többnyire) állampapírba fektették, amit aztán az EKB felől érkező felszólítás hatására 2016 októberétől fokozatosan leépítettek. 2017 őszén Mario Draghi EKB-elnök egyenesen kötelezettségszegési eljárással fenyegette Magyarországot, ha tilalomba ütközőként értékelik az MNB tevékenységét.

Adatkezelési tájékoztató