Oroszország és Magyarország rekordot döntött, az áruforgalom tavaly az első 11 hónapban 30 százalékkal, 5,5 milliárd dollárra nőtt, a kölcsönös beruházások pedig elérték az 1 milliárd dollárt – foglalta össze a két ország gazdasági kapcsolatainak erőteljes épülését Vlagyimir Putyin a magyar miniszterelnök moszkvai látogatásakor tartott sajtótájékoztatón február 1-jén. Ez csak egy év termése, de az Orbán-kormány regnálása alatt egyébként is óriási üzletekkel vonták egyre szorosabbra a kapcsolatokat. Először végigvesszük, Putyin melyeket tartotta említésre méltónak. 2036-ig szóló gázszállítási szerződésAz orosz gáz fedezi a magyar szükséglet 80 százalékát. A tavaly megkötött hosszú távú szerződésben szereplő évi 4,5 millió köbméteres mennyiség 1 millió köbméterrel történő emelését kérte Orbán Viktor a moszkvai látogatásán. Úgy értékelte, hogy a megállapodással
és az orosz gáz az alapja a rezsicsökkentésnek. 12,5 milliárd euró Paks II-reA két új atomerőműblokkot az orosz állami társaság, a Roszatom építi, és a 12,5 milliárd eurós teljes összegből 10 milliárd eurót az orosz fél hitelez. Az államközi hitelkeretből mindig annyi hívható le, amennyi az adott időszakban felmerülő számlák kifizetéséhez szükséges. Az uniós tagállamok által elfogadott szankciók azonban érintik a finanszírozót, az orosz állami külkereskedelmi bankot, a Vnyesekonombankot. Az ellenzéki oldalról ezt úgy értelmezik, hogy kútba esett a projekt, fel kell függeszteni a beruházás engedélyezési eljárását. Jávor Benedek korábbi EP-képviselő – jelenleg a főváros brüsszeli képviseletének vezetője – azt levezette, miért kellene azonnali hatállyal, a háborús helyzetre hivatkozva felmondani a Paks II-szerződést. Orbán Viktor az M1-nek adott interjúban kitartott az atomerőmű-projekt mellett, arról beszélt, hogy az EU-ban eddig csak olyan szankciókat fogadtak el, amelyek nem érintik az energiaellátást, több ország is ezt kérte, ellenkező esetben „mi fizetnénk a háború árát”. A Rosatom Central Europe Kft. szerint is minden sínen van, közölték, hogy a bővítési munkálatok az ütemterv szerint zajlanak. Egymilliárd eurós üzlet az egyiptomi vasúttársasággalPutyin ezt emelte ki az ipari együttműködések közül. Eddig 600 vasúti kocsit szállítottak le és a szerződés szerint még 700 átadása várható. Főszereplője a Dunakeszi Járműjavító, amely az orosz állami Transmashholding Csoport és az egykori Századvég-potentát, majd londoni nagykövet, a kormányszóvivő férjeként is ismert Szalay-Bobrovniczky Kristóf közös érdekeltsége. 13 millió eurós gumibitumen gyárEz az olajkitermelő érdekeltségekkel is rendelkező Mol és Oroszország egyik legnagyobb olaj- és gázipari vállalata, a Tatnyeft közös projektje a Moszkvától mintegy ezer kilométerre fekvő Nyizsnyekamszk városban. A korábbi közlések szerint az Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) is besegített a beruházás értékének mintegy 50 százalékos támogatásával. Egészségügyi beruházás OroszországbanA traumatológiai, gerinc és fogászati implantátumokat, ízületpótló protéziseket gyártó cég – amely Farkas József érdekeltsége – üzemet nyitott a Moszkvától nagyjából 100 kilométerre lévő Obnyinszkban. A gyár építését 2016 tavaszán kezdték, és 2019-ben kezdődött a késztermékek szállítása. A G7 azt írta, hogy a vontatott beruházás után gyorsan felfutott a forgalom, már az első évben 1,1 milliárd forintnál tartottak. Az obnyinszki gyárban azóta már újabb, 1,3 milliárd forintos kapacitásbővítés fejlesztés zajlik. És amiről Putyin nem beszélt: Nemzetközi Beruházási BankPutyin nem ejtett szót a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) tevékenységéről, pedig az újjászületett KGST-bank aktívan közreműködik a pénzteremtésben és a magyarországi beruházások hitelezésében. A székhelyét Moszkvából Budapestre áttevő pénzintézet a magyar államtól székházat kapott, – a Népszava azt is pedzegette, hogy az orosz kémhálózat részeként. Csehország és Románia már kilépett a bankból, a magyar ellenzék kedden este demonstrál azért, hogy Magyarország kövesse a példát. A bank által finanszírozott ügyletek a tagországok állami nagyvállalataihoz, a régióban is aktív multikhoz kötődnek, de nem maradtak ki a NER-kompatibilis tulajdonosi kör beruházásai sem. A bank honlapja szerint
Az IIB befektetéseinek célpontja Magyarországon a mezőgazdaság, az energetika, a turizmus, az egészségügy, de a Covidhoz kapcsolódó beruházásra is van példa.
Az IIB szorosra vonta a kapcsolatait a magyar piacvezetővel, az OTP Bankkal is: 2016 júniusában stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek a Csányi Sándor vezette pénzintézettel (amelyben nagy részvénytulajdonos a két Rahimkulov fivér), majd a csoport bankjai csatlakoztak az IIB kereskedelmi finanszírozási támogatási programjához. Az IIB a tulajdonos tagországok mindegyikében aktív, helyenként óriásprojekteket finanszíroz. Köztük olyan kiemelt orosz beruházások hitelezésében vesz részt, mint a moszkvai körgyűrű összesen 300 milliárd rubel költségűre becsült infrastruktúrafejlesztése. Több IIB-tagországban működő cég finanszírozására is van példa, összesen például 40 millió euró hitelt nyújtott az egészségügyben érdekelt Medicover Groupnak. A pénzt a csoport technológiai korszerűsítésre és tevékenységének bővítésére fordítja a kelet-közép-európai régióban, elsősorban Magyarországon, Romániában és Szlovákiában. Ezekben az országokban a Medicover jelenleg több mint 30 klinikát, 15 diagnosztikai labort és 3 nagy kórházat üzemeltet. A hitelezésből a globális cégek sincsenek kizárva: a projektlistán szerepel a 35 országban jelen lévő Faurecia AS, az autóipari beszállító 50 millió eurós kölcsönt kapott befektetéseinek bővítésére a bank öt tagországában. Az Európai Parlament kedden olyan állásfoglalást fogadott el, amely felhívja a tagállamokat, hogy szüntessenek be Oroszországgal – különösen a Roszatommal és leányvállalataival – minden nukleráis együttműködést, illetve tiltsák meg a Nemzetközi Beruházási Bank unióbeli működését. Az ezeket a kitételeket tartalmazó állásfoglalást a fideszes képviselők is megszavazták, igaz, ők ezt a szavazási jegyzőkönyvek ellenére is tagadják. Az viszont tény, hogy a parlament állásfoglalása önmagában még nem kötelez semmire. |