Csányi Sándor a rezsicsökkentést nem tartja jónak
2022. április 26.
Az OTP-vezér szerint a lakosságnak és a vállalkozásoknak is érezniük kell a terheket, hogy spórolni kezdjenek.

Az OTP Bank partnereinek rendezett Agrár Gála nevű eseményen Csányi Sándor hétfőn arról beszélt, hogy az „olcsó pénz időszaka” lejárt, a kamatok akár 7 százalékig is emelkedhetnek, az infláció „elszabadult”, 2-4 százalék közti tartomány csak 2024-re érhető el. Jó hír, hogy közben van hitel, folytatják a gazdaság finanszírozását – idézte az MTI az OTP elnök-vezérigazgatóját.

Csányi Sándor szerint idén – a tavalyi 7,1 százalékos növekedés után – már csak 3,5 százalékkal bővülhet a gazdaság, a költségvetés hiánya is nagyobb lehet a vártnál, a fizetési mérleg hiánya 8 százalék körül alakulhat. A romló makrogazdasági adatok háttereként a magyar energiaszámlát, a döcögő autóipart említette.

Az állami hírügynökség szerint Csányi Sándor azt mondta, a magas energiaárak várhatóan hosszabb távon fennmaradnak,

nincs más, alkalmazkodni kell, (…) a rezsicsökkentés nem jó,

a lakosságnak és a vállalkozásoknak is érezniük kell a terheket, hogy spóroljanak – tette hozzá.

Az OTP-vezér számítása szerint a 4,9 százalékos hiányhoz uniós megállapodással 500 milliárdos, anélkül 1700 milliárd forintos kiigazítás szükséges. Akkor várható olyan gyors kilábalás, mint a járvány után, ha Magyarország sikeresen megállapodik az unióval, és a háború is lezárul,

A gálán az agrárminiszter azt mondta, nagyon megéri befektetni a magyar agráriumba, az élelmiszerellátás, az élelmezési önrendelkezés már „biztonságpolitikai dimenziót hordoz”. Nagy István hangsúlyozta: a kormány elkötelezett a mezőgazdaság fejlesztése iránt.

Emlékeztetett rá, hogy összesen 4265 milliárd forintot használ fel az ország vidékfejlesztésre a 80 százalékos nemzeti kiegészítő forrással együtt és azt tervezik, hogy a források több mint felét technológiai modernizációra fordítsák 2027-ig.

A miniszter részletezése szerint

  • élelmiszeripari fejlesztésekre 450 milliárd,
  • az állattartás megújítására 280 milliárd,
  • a kertészet fejlesztésére 180 milliárd,
  • a mezőgazdaság többi üzemfejlesztésére 260 milliárd,
  • újabb termelői öntözési beruházásokra 100 milliárd

forintot terveznek elkölteni a jövőben.

Nagy István beszélt arról is, hogy a szektor jövője szempontjából kulcsszerepe van a 2023 utáni KAP Stratégiai Terv elfogadtatásának az Európai Bizottsággal. Ez az idei év legfontosabb feladata a háború okozta válságkezelés mellett.

Adatkezelési tájékoztató