Az új katatörvénnyel egyszerre jelent meg a Magyar Közlönyben az az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt kormányrendelet, amely módosítja az extraprofitadókról szóló korábbi szabályozást – írja a Portfolio.hu.

A módosítás után a banki különadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel, azzal, hogy abba nem tartozik bele

• a) a futamidő közben vagy futamidő végén visszavett, majd értékesített eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve azt az összeget, amely a pénzügyi lízingbe adott eszköz beszerzési értékeként került elszámolásra),
  b) a Htv. 40/D. § (2) bekezdés f) pontja szerinti, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétel.

A tranzakciós illetékről szóló szabályozás is több ponton változik. A gazdasági portál szerint a külföldi cégek megregulázására szolgál, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző személy köteles az állami adóhatósághoz bejelentkezni.

A légitársaságok különadójánál egy pontosítás történt az eredeti változathoz képest. Az új szabály szerint a hozzájárulást az a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet fizeti, amely az utas- és poggyászkezelési tevékenységet látja el.

A népegészségügyi termékadónál (NETA) módosult az eredeti rendelet 2. melléklete, amely részletesen tartalmazta, mely termékekre mekkora adót vetnek ki. Az új szabály kiveszi a NETA alól a kenyeret, a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti vizes zsömlét és tejes kiflit, a sós snack kategóriáját átírták ropogtatnivalóra, egyértelműsítették a kategóriákat, de az adómértékek nem változtak.

A Bank360.hu értékelése szerint az eredeti rendelet módosítása inkább csak a hibák, nem pontos megfogalmazások javítására szolgál, de van néhány érdemi módosítás is. Ezek közé tartozik, hogy kicsit engedtek az értékpapírügyletekre is bevezetett tranzakciós illetékből.

Az eredeti rendelet szerint csak akkor nem kell ilyenkor 0,3 százalékos, maximum 10 ezer forintos tranzakciós illetéket fizetni, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja. Ez most kiegészült egy újabb mentességgel: nem kell tranzakciós illetéket fizetni, ha az ügylet magánszemély (kivéve egyéni vállalkozói minőségében) javára vételenként 20 ezer forintot meg nem haladó értékben történik. Így kiküszöbölik, hogy az értékpapírügyleteknél azt a tranzakciót is megadóztassák, amit az átutalásoknál nem.

Az viszont szigorítás, hogy a határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtóknak is meg kell fizetni a tranzakciós illetéket, és be kell jelentkezniük a magyar adóhatóságnál. Ezzel a hazai befektetési szolgáltatók versenyhátrányát küszöbölték ki.

A bankok extraprofitadóját is pontosítja a rendelet. Az nem változik, hogy az adó alapja a helyi adó megállapításához meghatározott nettó árbevétel. A módosítás szerint viszont ebbe nem tartozik bele a bankok nem szokásos tevékenységéből (áruértékesítés, szolgáltatásnyújtás) származó bevétele, valamint a futamidő közben vagy futamidő végén visszavett, majd értékesített eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve azt az összeget, amelyet a pénzügyi lízingbe adott eszköz beszerzési értékeként számoltak el.