Kulcsfontosságú a párbeszéd a munkáltató és a szakszervezetek/munkavállalók között abban az esetben is, amikor a vendégmunkások megnövekedett száma alkalmazkodást kíván a munkahelyeken.

Ez volt a munkaadók legfontosabb konklúziója abban a kerekasztalbeszélgetésben, melyben kolléganőnk, Bálint Adrienn is részt vett a Vasasszövetség Zalaegerszegen megrendezett 33. Nyári Egyetemén, július 29.-én. Az esemény fókuszában ezúttal a vendégmunkások foglalkoztatásának változásai és annak tapasztalatai álltak.

@‌Vasas Szakszervezeti Szövetség #szocialisparbeszed

“A várható nehéz politikai (háború) és gazdasági helyzet miatt reálisan azt a célt tűztük ki, hogy a minimálbér reálértéket őrizzük meg, így a megállapodás 16%-os emelés lett.

Ugyanakkor a bizonytalan helyzet miatt a megállapodás 4. pontja szerint, ha “a gazdasági folyamatok az előrejelzésekhez képest jelentősen eltérően alakulnak (különösen, ha a 2023.évi átlagos infláció mértéke a 18%-ot várhatóan meghaladja), úgy a féléves makrogazdasági és vállalkozási adatok birtokában a felek a megállapodást újratágyalják.”

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnökének cikke a Portfolio oldalán:

A minimálbérről szóló idei megállapodás tartalmaz egy kitételt, amely szerint év közben újra összeülhet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke tekinti át a kérdést a munkaadók szemszögéből.

Az éves minimálbértárgyalások és az ennek eredményeként létrejövő megállapodás jelentős mértékben az előttünk álló évre vonatkozó gazdasági előrejelzésekre épül. Ez önmagában is sok bizonytalanságot rejt. Számos esetben előfordult, hogy az előrejelzetthez képest az infláció alacsonyabb volt, illetve a Covid járvány kitörésének évében a várt gazdasági növekedés helyett jelentős visszaesés következett be, miközben az előrejelzésen alapuló megemelt minimálbért ki kellett fizetni, ami a vállalkozások egy részénél feszültséget okozott.

A 2023-RA VONATKOZÓ MINIMÁLBÉR MEGÁLLAPODÁS IS SOK BIZONYTALANSÁGOT REJTŐ ELŐREJELZÉKRE ALAPOZÓDOTT.

Munkáltatói szempontból a várható folyamatok részletes elemzése mellett 3 fő mutatószámot szoktunk kiemelni, melyek döntő mértékben meghatározzák, hogy a vállalkozások milyen többlet bérköltséget tudnak várhatóan kigazdálkodni. Ez a három mutató:

a termelékenység alakulása (ezt 2023-ra a GDP-vel helyettesítettük),
a fogyasztói infláció,
illetve az adó és járulék terhek alakulása.


A 2023-ra vonatkozó megállapodásnál abból indultunk ki (közösen a szakszervezetekkel), hogy a GDP várhatóan stagnál, az adó és járulékterhek lényegesen nem változnak, és a várható éves átlagos infláció 16% körül alakul.

A várható nehéz politikai (háború) és gazdasági helyzet miatt reálisan azt a célt tűztük ki, hogy a minimálbér reálértéket őrizzük meg, így a megállapodás 16%-os emelés lett.

Ugyanakkor a bizonytalan helyzet miatt a megállapodás 4. pontja szerint, ha “a gazdasági folyamatok az előrejelzésekhez képest jelentősen eltérően alakulnak (különösen, ha a 2023.évi átlagos infláció mértéke a 18%-ot várhatóan meghaladja), úgy a féléves makrogazdasági és vállalkozási adatok birtokában a felek a megállapodást újratárgyalják.

Hogyan állunk most?

A féléves adatok még nem állnak rendelkezésre, ezekre még kb. egy hónapot várnunk kell. A féléves tényadatok mellett fontos, hogy a 2. félévre vonatkozó előrejelzések hogyan módosulnak, hiszen a megállapodás éves, illetve éves átlagos adatokra alapozódik.

Az látható, hogy az inflációs előrejelzés abban pontos volt, hogy az infláció tetőzése március körül várható, azonban az ezt követő csökkenés üteme lassabb a várakozásoknál. Az még bizonytalannak tűnik, hogy a csökkenés ütemelassabb a várakozásoknál. Az még bizonytalannak tűnik, hogy a csökkenés üteme a 2. félévben hogyan alakul, és az éves átlagos infláció mértéke magasabb lesz-e 18%-nál.

Habár a vállalkozások helyzetére vonatkozó féléves adatok sem állnak még rendelkezésre, az világosan látszik, hogy a gazdasági eredményekben, legalább is az 1. félévben, visszaesés várható. Ezt erősítik a vállalatoktól és az MGYOSZ ágazati szövetségeitől kapott visszajelzések, illetve komoly aggodalomra ad okot a nemrég közölt adat az ipari termelés alakulásáról, mely 5%-os csökkenést mutat.

A FENTIEK ALAPJÁN AZ MÁR BIZTOSNAK TŰNIK, HOGY MINIMÁLBÉRRŐL TÁRGYALNUNK KELL.

Erre várhatóan legkorábban július végén kerülhet sor, amikor a féléves gazdasági mutatók mellett, már rendelkezésre állnak a Kormánynak, az ezeket figyelembe vevő módosított éves előrejelzései is. A tárgyalások során komoly dilemmát okozhat majd, ha az esetlegesen magasabb éves inflációt ellensúlyozandó, a szakszervezetek a minimálbér évközi további emelését követelik, míg a munkáltatók a gazdasági eredmények romlása miatt ennek a forrását nem tudják megteremteni.

A HELYZETET MÉG ÁRNYALJA, HOGY IDŐKÖZBEN MEGKEZDŐDTEK AZ EGYEZTETÉSEK AZ EU MINIMÁLBÉRRE VONATKOZÓ IRÁNYELVÉNEK HAZAI IMPLEMENTÁCIÓJÁRÓL IS.

Összefoglalóan egyelőre részadatok ismeretében inkább csak találgatunk, ezek alapján még komolyan megalapozott tárgyalási pozíciót nem lehet kialakítani, ami azonban biztos, hogy fontos és nehéz tárgyalások előtt állunk.

forrás: portfolio.hu

2023. június 2-án, a korábban beígért határidőhöz képest kétnapos késéssel jelent meg a kiterjesztett gyártói felelősség díjtételeit meghatározó miniszteri rendelet. A néhány esetben majdnem tízszeres környezetvédelmi termékdíj emelés-, és ennek lehetséges hatásai miatt a miniszeri rendelet azonnali felfüggesztésére és a kötelezettek bevonásával, érdemi adatok alapján újraszámításra van szükség. Tagszövetségünk, a CSAOSZ közleménye:

A Magyar Közlöny 81. számában, 2023. június 2-án, az ígért határidőhöz képest kétnapos késéssel jelent meg a kiterjesztett gyártói felelősség díjtételeit meghatározó miniszteri rendelet.

A rendeletben megismert díjak közül a csomagolásokra vonatkozó tételekről megállapítható, hogy azok 1,17-9,79-szeres növekedést mutatnak a környezetvédelmi termékdíj törvényben meghatározott, mindeddig a környezetvédelmi célok teljesítését csupán részben szolgáló és csomagolószerekre alkalmazott díjtételekhez képest.

A NAV adatai szerint 2021-ben a csomagolószerek után befizetett 42,5 md Ft termékdíjból hasznosításra nettó 6,9 md Ft kiadással tervezett az állami költségvetés az OGyHT szerint.

Ezzel szemben a csomagoláskibocsátás után számított EPR díjfizetési kötelezettség éves szinten várhatóan a 240 md Ft-ot éri el.

A díjtételek megismerése alapján az alábbi megállapítások tehetők:

A 2012 óta részben állam által felügyelt és finanszírozott hulladékgazdálkodás valós költségeit a kormány nem ismeri, vagy ha ismeri, figyelmen kívül hagyja, máskülönben ilyen mértékű díjemelést nem hagyhatott volna jóvá;

A Kormány a környezetvédelmi termékdíj törvény 2022. évi módosításával azt sugallta a gazdasági szereplőknek, hogy a környezetvédelmi pénzügyi terhek nem emelkednek, miután az EPR díj levonható a termékdíjból. Igaz mellékszálként hozzátette, abban az esetben, ha az EPR mégis meghaladná a TD mértékét, a fizetendő tétel 0 Ft/kg.

Felmerül a kérdés, hogy a jogalkotó félrevezette a gazdasági szereplőket, vagy elvesztette az irányítási és ellenőrzési szerepét az EPR díjak meghatározása terén.

A rendelet alapján kijelenthető, hogy a csomagolások/csomagolószerek tekintetében a környezetvédelmi termékdíjas szabályozás okafogyottá vált, fenntartása csupán adminisztratív tehernövelő tényező, mind a gazdaság, mint az adóhatóság számára.

Az egyébként nem EU konform koncessziós rendszer erőltetett ütemű bevezetése és ebből eredő előkészítettlensége okán a díjak nem ellenőrzött, auditált kiinduló adatokból kerültek meghatározásra.

Az EPR rendszer EU irányelvben rögzített minimumkövetelményei a hatékony hulladékgazdálkodás indokolt költségeinek felszámítását engedélyezi csak, ami nemzetközi összehasonlításban az akár 10-szeres díjtételeket semmiképpen nem indokolhatja

A csomagolás a nemzetgazdaság szinte valamennyi ágazatát érinti, ezért ezen díjnövekmény be fog épülni a termékek árába, amely a magas inflációs környezetben és évközben bevezetésre kerülő rendelkezésként az év végi inflációs várakozásokat fel fogja borítani.

Ha elfogadjuk az Energiahivatal előzetesen kihirdetett költségkalkulációját, a gazdálkodókat terhelő, fél évre tervezett 120 md Ft EPR díjnak (és a rárakódó egyéb költségek, pl. ÁFA) a termékek árába beépülve, óvatosan számolva is 3%-os inflációs hatást gerjeszthet

A díjtételek nem tükrözik az anyagáramonként eddig elért gyűjtési teljesítményt.

A papír és a fém csomagolószerek esetében már 2020-ban teljesítésre kerültek a 2025-ös EU-s célok, a leváltandó rendszer finanszírozásával, akkor ezen anyagáramok esetében mi indokolja a legdurvább díjtétel emelést (19 Ft/kg-ról 173, illetve 186 Ft/kg-ra), figyelemmel arra, hogy a befizetett termékdíjak kb 16%-át fordították hulladékgazdálkodásra.

A Kormány számára 2018 óta világos, hogy EPR rendszert kell kidolgozzon (a környezetvédelmi termékdíjas rendszer csak nyomokban felel meg ezen elvárásoknak).

2019-ban az érintett szakmai szervezetek konszenzusos javaslatot tettek le az illetékes minisztériummal folytatott tárgyalássorozat keretében.

Mindezek után közel négy év késéssel jelent meg egy teljesen más az EPR rendszert szabályozó kormányrendelet tervezete.

A tervezet közzétételét követően (egyeztetésnek nehéz nevezni azt, amikor a beérkezett észrevételek megvitatására nincs mód) közel négy hónappal később jelent meg az a kormányrendelet, amely megismerésére, értelmezésére és üzleti folyamatba beépítésére alig több mint 3 hét áll rendelkezésre (vö. 2018-2019 óta a kormány rendelkezésére álló idővel).

Az EPR díjakra vonatkozó miniszeri rendelet azonnali felfüggesztésére és az EPR díjak díjszámítási módjának közzétételét követően, a kötelezettek bevonásával, érdemi adatok alapján újraszámítására van szükség.

forrás: tradema

Az MGYOSZ-BusinessHungary június 20-án tartotta meg Csúcstalálkozó-sorozatának második eseményét. A téma most az építési vállalatok, illetve az építési beruházások jövője volt.

A kormány részéről Lánszki Regő építészeti államtitkár elmondta, a kormány célja az új törvénytervezettel, hogy helyzetbe hozza a magyar építőipari vállalkozásokat, míg Nyul Zoltán helyettes államtitkár az állami beruházási feladatok lebonyolításáról és az előkészítés fontosságáról beszélt.

Koji László, az MGYOSZ szakmai tagszervezetének, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) felszólalásában kiemelte és üdvözölte, hogy a jogalkotási folyamat során a minisztérium bevonta a szakembereket az egyeztetésbe, így a szakma fontos javaslatai belekerültek a törvényjavaslatban

Az MGYOSZ Csúcstalálkozó-sorozatának idei második rendezvénye az építési vállalatok, illetve az építési beruházások jövőjéről szólt. A Magyar Tudományos Akadémia Vörösmarty termében tartott eseményen Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, Nyul Zoltán, magasépítési beruházásokért felelős helyettes államtitkár, illetve Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke és az MGYOSZ-BusinessHungary alelnöke tartott előadást a magyar építészeti beruházások helyzetéről, illetve a beruházási kerettörvényről.

Helyzetbe hozza a kormány a magyar építőipari vállalkozásokat
Lánszki Regő építészeti államtitkár örömmel üdvözölte, hogy a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szakmai rendezvényén, az építőipar képviselői előtt adhat áttekintést az új beruházási kerettörvényről, melyben a kormány a magyar vállalkozásokat akarja helyzetbe hozni. Felvázolta az állami építésberuházási stratégia elveit és tendenciáit, valamint ismertette azt a vezérlő elvet, ami a kormány munkáját meghatározta. A cél egy kiszámítható és átlátható beruházási rendszer létrehozása, ami megváltoztatja többek között az engedélyeztetés és a tendereztetés módját is. A jogszabály újraszabályozza az állami építési beruházások teljes „életciklusát” az előkészítéstől a tervezésen, kivitelezésen át az üzemeltetésig, különös figyelemmel a költséghatékonyság és a fenntarthatóság szemlélet elvére.

“Célunk, hogy az állami beruházásoknál olyan magyar cégeket részesítsük előnyben, melyek magyar munkaerőt alkalmaznak, magyar alapanyagokat használnak, így a haszon is magyar kézben marad.” - mondta az építészeti államtitkár, majd hozzátette, hogy nincs nemzeti kormányzás a magyar ipar támogatása nélkül.

Kiemelte, hogy az új tervezet ezen felül csökkenti a jogi és adminisztratív költségeket, illetve bevezetésre kerül a tervezők és a kivitelezők értékelése is. Ennek célja a magasabb minőség elérése, illetve a folyamat átláthatóságának és hatékonyságának növelése. Szigorítja a beépítési területek engedélyezését, és támogatja a barnamezős beruházásokat. A tervezet alapján csökkentik a szektor import kitettségét az építőipari alapanyagok területén, sőt, ha szükséges, akár kiviteli tilalmat is bevezethetnek a magyar építőipari alapanyagokra. A törvényjavaslat szabályozza az építési beruházások költségeinek nyomon követését, valamint különböző törekvésekkel támogatja a szakemberhiány csökkentését, az iparág automatizációját, digitalizációját és a gazdaság kifehérítését is. Az új törvény évtizedekre meghatározza az egész szektort azzal, hogy jelentős újításokat vezet be, illetve olyan építészeti alapelveket fektet le, amelyeket az egész beruházás folyamatára pozitív hatással lesznek.

Nyul Zoltán helyettes államtitkár az állami beruházási feladatok lebonyolításáról és az előkészítés fontosságáról beszélt. Kiemelte, hogy az építési és közlekedési minisztérium strukturális változása is azt a célt szolgálja, hogy kiaknázzák a szektorok közötti szinergiákat, illetve hogy mindenhol a legjobb gyakorlatot alkalmazzák a magasabb színvonalú projektvégrehajtás érdekében. “Ez nemcsak a szakmának, hanem az egész országnak jó” - tette hozzá a helyettes államtitkár.

“Köszönjük, hogy a minisztérium és a miniszter fontosnak tartotta szakemberek bevonását, és folyamatosan egyeztettek a szakmával a jogalkotás folyamata alatt” - mondta Koji László ÉVOSZ elnöke és MGYOSZ alelnöke. Üdvözölte, hogy a Lázár János vezette minisztérium partnerként tekint az MGYOSZ-ra és igazi érdekképviseleti minisztérium, így a szakma fontos javaslatai benne vannak a törvényjavaslatban.

Forrás: profitline.hu

A hét elején rendkívül tanulságos találkozót tartottunk öt külföldi munkaadói szövetség a német #BDA, az osztrák #IV, a román #Concordia, a lett #LDDK és a #MGYOSZ-BusinessHungary részvételével Budapesten.

Az MGYOSZ-BusinessHungary meghívására, a workshopon a kihívások mellett megoldási javaslatokat és jó gyakorlatokat is megosztottunk egymással.

Célunk, hogy az európai munkaadói szervezetek minél jobban hallhatóak és proaktívabbak legyenek, az aktuális társadalmi-gazdasági nehézségekre a legjobb megoldási javaslatokat tudják adni a döntéshozók számára, megőrizve a vállalatok versenyképességét, vonzó munkahelyeket biztosítva a jövő generáció számára.

Köszönjük Maxime Cerutti szociális igazgatónak #BusinessEurope és Iulia Drumea munkaadói oldal vezető tanácsadójának #ILO

Az esemény az Európai Bizottság társfinanszírozásával valósult meg.

Május 25-26-án rendezték meg Rijekában a Munkaadók és Gyáriparosok Közép - Kelet Európai (CEE) ülését.

Az ülést követően elfogadásra került a horvátok által előterjesztett állásfoglalás a munkaerő- és készséghiánnyal, a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabállyal (NZIA), a kritikus fontosságú nyersanyagokró szóló törvénnyel (CRMA) kapcsolatban.

Az idei Közgyűlés egyúttal jubileumot is jelölt, hiszen a Szövetség idén ünnepli létrejöttének 25. évfordulóját.

Az 1998-ban - két korábbi szervezet egyesülésével - létrejött Szövetség a hazai vállalatok érdekeinek legjelentősebb képviselője. Az MGYOSZ vezetése a Közgyűlésén beszámolt az elmúlt év legfontosabb eredményeiről és eseményeiről, elemezték hazánk gazdaság- és foglalkoztatás-politikai fejleményeit. Az eseményen az MGYOSZ szakmai szövetségei is bemutatták ágazatuk heyzetét és kilátásait.

Az MGYOSZ delegációja a múlt héten látogatást tett a EUROFOUND-nál Dublinban. A háromoldalú uniós ügynökség, az élet- és munkakörülmények javításában nyújt támogatást.

Az MGYOSZ munkatársai részletes tájékoztatást kaptak a látogatás során arról, hogy milyen aktuális témákban, milyen kutatásokat végez az intézmény és milyen eszközöket fejleszt az ismeretanyagok közvetítéséhez, melyek segítik a jobb szociális, foglalkoztatási és munkaügyi politikák kidolgozását.

A találkozón Ivailo Kalfin Főigazgató és munkatársai bemutatták legfrissebb kutatásaik eredményeit - az Európai Vállalati Felmérést és a Munkakörülményeket mérő telefonos felmérést - és a legújabb online eszközüket: az EU PolicyWatch adatbázist.

Az MGYOSZ delegációja a héten Dublinban járt az Ír Munkaadói Szövetségnél (#IBEC), hogy még jobban megismerjük testvérszervezetünk munkáját és szervezetét.

Látogatásunk során találkoztunk #Danny McCoy Főigazgatóval, #Pat Ivory EU és nemzetközi ügyekért felelős igazgatóval, Neil Willoughby uniós állandó képviselővel, valamint Nichola Harkin-nal és Aviné McNally-vel, akik a szociális párbeszéd aktuális fejleményeiről és a szövetség szolgáltatásairól érdekes és részletes tájékoztatást adtak az MGYOSZ munkatársainak.

“Tagszövetségeink mintegy 90%-a véli úgy, hogy az Európai Unió által nyújtott befektetési környezet az elmúlt 3 évben a globális versenytársakkal összehasonlítva kevésbé vonzóvá vált.”

Ez az egyik kulcsmondata a BusinessEurope által a napokban publikált 2023. évi Reform-barométernek. Az anyag Európa globális versenyképességi teljesítményét vizsgálja olyan mutatók alapján, mint az adózás, az államháztartás, az üzleti környezet, az innováció, a készségek, a finanszírozáshoz való hozzáférés és a pénzügyi stabilitás.

Összefoglaló adatok + videó a felmérésről:
https://www.businesseurope.eu/publications/businesseurope-reform-barometer-2023-eus-global-competitiveness-under-threat

Az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló CORE projektje keretében nagyszabású kutatási projektbe kezdünk, melynek célja felmérni hogy 10 éves távlatban hogyan alakulnak a vállalkozások regionális munkaerőpiacokkal kapcsolatos elvárásai. Milyen tényezők és trendek támogatják a pozitív forgatókönyvek megvalósulását az egyes régiókban, illetve hogyan valósítható meg a konvergencia az eltérő gazdasági helyzetben lévő vállalkozások között?

Az országos kutatás eredménye egy stratégiai előrejelzés lesz, melyet regionális workshopokon mutatunk majd be.

Amennyiben ön egy vállalatvezető, kérjük, segítse az átfogó kutatásunkat azzal, hogy kitölti az alábbi linken található kérdőívünket:
https://lnkd.in/dY_WU6pq ‌

Az MGYOSZ delegációja a héten Berlinben járt a Német Munkaadói Szövetségnél (BDA).

Kétnapos látogatásunk során találkoztunk Steffen Kampeter BDA Főtitkárral, Arne Franke EU ügyekért felelős igazgatóval, Natalia Stolz kollektív tárgyalásokért felelős főtanácsadóval, valamint Jan Dannenbring a #ZDH - a BDA egyik fontos tagszervezete - kollektív tárgyalásokért felelős igazgatóval, akik a szociális párbeszéd hagyományairól és aktuális fejleményeiről érdekes és részletes tájékoztatást adtak az MGYOSZ munkatársainak.

Fiete Starck köszönjük a szervezést és a vendéglátást!

Nagy Márton Gazdaságfejlesztési Miniszter vezetésével, 2023. január 31-én megalakult és megtartotta első ülését a kormány gazdaságpolitikai tanácsadó, konzultatív testületeként működő Egyeztető Fórum.
Az alakuló ülésen három kamara és három országos érdekképviselet vett részt, az MGYOSZ-t dr. Futó Péter elnök képviselte. Az ülésen a résztvevők a legfontosabb kormányzati intézkedések mellett áttekintették Magyarország gazdasági helyzetét, valamint helyzetképet adtak a vállalkozásokat érő legnagyobb kihívásokról. A miniszter hangsúlyozta: a gazdaságpolitika legfőbb célkitűzése 2023-ban elkerülni a recessziót, ehhez stabil, versenyképes vállalkozásokra, beruházás- és exportvezérelt gazdaságra van szükség.

A rendszeresen ülésező Fórum célja, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben a piaci szereplőktől származó információkkal és javaslatokkal segítse a kormányzatot, hozzájárulva a gazdaságpolitikai döntések megalapozottságához, a hatékony és gyors reakcióképesség fenntartásához.

Az Európai Bizottság a héten publikálta a szociális párbeszédről szóló kommunikációját, melynek célja a szociális párbeszéd megújítása európai és tagállami szinten egyaránt.

"Ez a dokumentum kifejezi erős elkötelezettségünket a szociális párbeszéd, mint az EU szociális piacgazdaságának és versenyképességének egyik alapvető pillére iránt."

"A kezdeményezés célja a szociális párbeszéd megerősítése, hogy alkalmazkodni tudjunk a munka változó világához és a munkaerő-piaci új trendekhez, segíteni tudja a digitális és klímasemleges gazdaságra való átállást az új foglalkoztatási formákban."

"A szociális párbeszéd kiemelt szerepet játszik a gyorsan változó gazdasági és társadalmi körülményekben és segíti azoknak a termelékenységi céloknak az elérését, amelyek szükségesek az európai vállalkozások versenyképességének erősítéséhez."

Egyúttal a Bizottság javaslatot fogalmaz meg, melynek célja a szociális párbeszéd tagállami szintű megerősítése.

Újabb MGYOSZ siker!
Január 20-án levélben kezdeményeztük Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkárnál a munkavállalók számára járó, az autóval való munkába járás adómentes költségtérítési határának megemelését.
Levelünkben hangsúlyoztuk, hogy az MGYOSZ számára a munkavállalók megtartása elsődleges cél, ezért a munkavállalók és a munkáltatók számára is kiemelten fontos, hogy az utazási költségtérítés pontosan tükrözze a valós piaci árakat.
"Míg eddig kilométerenként maximum 15 forintos adómentes költségtérítést tettek lehetővé a munkáltatók számára a jogszabályok, ez a gazdaságfejlesztési miniszter javaslatára duplájára, azaz 30 forintra fog nőni" - közölte Czomba Sándor.