Rólunk írták
2019
2019.12.12. magyarnemzet.hu
A szaktárca törekszik a jogi versenyképesség erősítésére
Magyarország jogi versenyképességének további erősítésére törekszik az Igazságügyi Minisztérium (IM), emellett azon dolgozik, hogy a hazai vállalkozások előremutató, innovatív, digitális változásokhoz alkalmazkodó modern polgárjogi szabályozás keretében működhessenek, az európai szabályozást követve, adott esetben annál is magasabb színvonalon – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) csúcstalálkozóján, Budapesten. A miniszter előadásában kiemelte, hogy a szaktárca az elmúlt időszakban számos olyan intézkedést vezetett be, amely a versenyképesség növelését szolgálta. Példaként említette többek között azt, hogy az állam a jövőben ingyenes céginformációs szolgáltatással segíti majd a vállalkozások működését. A cégnyilvántartás fejlesztésére folyamatos figyelmet fordítanak, tekintettel annak fontosságára. Emellett új cégtörvény megalkotásán dolgoznak, amelynek központi vezérgondolata, hogy az államnak a cégek alapításába és belső működésébe csak a legszükségesebb mértékig kell beleszólnia, azonban a jelenleginél hatékonyabban kell fellépnie a jogszabályellenesen működőkkel szemben. Továbbá olyan általános ügyintézési portált hoznak létre, amelyen keresztül cégügyeket lehet intézni – sorolta a miniszter.
2019.12.11. nepszava.hu
Csak karácsony után derülhet ki, mekkora lesz jövőre a minimálbér
A munkáltatói oldal a gazdasági mutatók – GDP, termelékenység, infláció - jövő évi várható alakulásáról kért adatokat a szaktárcától, amely ezeket csak december 20-án tudja bemutatni – tudtuk meg Rolek Ferenctől, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnökétől. Mint fogalmazott: ennek hiányában nehéz bármit is mondani a jövő évi béremelésekről, és mivel a szocho-csökkentést sem kívánja előrébb hozni a kormány, nem látnak mozgásteret a 8 százaléknál nagyobb mértékű emelésre.  A minimálbéremelést illetően új tárgyalási időpontot nem jelölt ki a szaktárca. Pedig tavaly ilyenkor már hetente ülésezett a témában a VKF, és még így is csak december 30-ra született meg a megállapodás. Rolek Ferenc szerint, ha lesz is következő forduló, arra legkorábban karácsony után, a két ünnep között kerülhet sor.
2019.11.30. penzcentrum.hu
Ágazatonként jelentősen eltérnek az év végi munkavégzéssel kapcsolatos szokások.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (Mgyosz) alelnöke a lapnak kifejtette: elterjedt, ám téves megközelítés, hogy a munkavállalóknak kell kivenniük év végéig a még megmaradt szabadságot, mivel annak kiadásáért a munkáltató felelős. Ha a dolgozók hosszú időn keresztül görgetik maguk előtt a fel nem használt szabadnapokat, akkor a munkáltatót vonják felelősségre. Szintén tévedés, hogy a megmaradt szabadnapokat idővel pénzbeli juttatással ellensúlyozza a foglalkoztató, ez az eset csak a munkaviszony megszűnésekor fordulhat elő, de nem jellemző - mondta el. Rolek Ferenc szólt arról is, hogy ágazatonként jelentősen eltérnek az év végi munkavégzéssel kapcsolatos szokások. 
2019.11.12. szakszervezetek.hu
Újratárgyalják a minimálbéremelést
Ezek a számok ugyanakkor magasabbak, mint a jegybank korábbi előrejelzései, az MNB például a megállapodásban tervezettnél 1 százalékkal kisebb, mindössze 1,9 százalékos termelékenységnövekedést prognosztizált. A munkaadói oldal ezért további adatokat kért a számítással kapcsolatban, illetve szeretnék tudni azt is, milyen teljesítményre számít a kormány 2020-at illetően – közölte érdeklődésünkre Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Mint mondta: a várhatóan december 10-én újrainduló minimálbér-tárgyalásokra nyitottak, ám addig, amíg részletesebb adatok birtokában nem lesznek, nem tud arról nyilatkozni, támogatják-e a 8 százaléknál nagyobb mértékű emelést. Fajsúlyos kérdés lesz az is, mikortól csökken újabb 2 százalékkal a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó. A jelenlegi forgatókönyv szerint ez csak júliustól csökkenne, a munkaadók viszont szeretnék ennek időpontját januárra előrehozni. A kormány azonban a hétfői VKF ülésen határozottan elzárkózott ettől – mondta Rolek Ferenc.
2019.10.01. nepszava.hu
Európában ugyanazok a folyamatok zajlottak le, mint Magyarországon, így a hazai bérek lemaradása nem csökkent
A tavaly kötött bérmegállapodás tartalmaz egy olyan kitételt, miszerint a béremelés mértékét felül lehet vizsgálni, ha az előrejelzett gazdasági paraméterek egy százalékkal eltérnek. A bérmegállapodás - többek között -  2,9 százalékos termelékenységnövekedéssel számol, a jegybank szerint azonban ez csupán 1,9 százalék lesz, így akár sor is kerülhet a bérmegállapodás felülvizsgálatára. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke ugyanakkor korainak tartja a felvetést, hiszen egész éves adatokat kell majd vizsgálni. A Munkástanácsok Országos Szövetségével (MOSZ) karöltve ezzel együtt a munkaadók is konzultációra hívták a VKF tagjait. Úgy tudjuk, a munkaadói és a munkavállalói szervezetek október 9-én ülnek össze, hogy megvitassák a MGYOSZ és a MOSZ közös javaslatait a munkaerőhiány visszaszorításával kapcsolatban: ennek része többek között a feketemunka visszaszorítása, illetve a közszféra működésének átvilágítása is.
2019.09.25. Inforádió
 Októberben küldi meg a kormánynak a munkaerőhiány kezelésére tett javaslatcsomagját a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és a  Munkástanácsok Országos Szövetsége
Közösen dolgozott ki javaslatcsomagot a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a Munkástanácsok Országos Szövetségével (MOSZ) a munkaerőhiány kezelésére, amely elsősorban a fekete foglalkoztatás visszaszorítására, az állami szféra átvilágítására, hosszú távon a termelékenység növelésére helyezi a hangsúlyt – jelentették be sajtótájékoztatón szerdán Budapesten. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke közölte: a munkaerőhiányt a cégek és a munkavállalók is megszenvedik, az MGYOSZ és a MOSZ ezért döntött a közös fellépés mellett. Az első szegmens a költségvetési és a versenyszféra, amelynek vizsgálatakor megállapították, hogy a nemzetközi átlagnál lényegesen magasabb a közfoglalkoztatottak aránya, ezért azt javasolják, hogy vizsgálják meg, hogy a tevékenységekhez milyen és mennyi munkaerő szükséges, továbbá jelentősen javítani kell a hatékonyságot.
2019.09.25. penzcenrum.hu
Közös megoldással lépnek fel a munkaerőhiány kezelésére
Folyamatosan fokozódik a munkaerőhiány, főként demográfiai okok miatt évente 40 ezerrel kevesebben dolgoznak itthon. A társadalomban rejlő tartalékok gyakorlatilag elfolytak, ezért újfajta stratégiára van szükség a döntéshozók részéről - hangzott el a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetségének közös sajtótájékoztatóján. Szakszervezet és munkáltatói szövetség közös fellépése páratlan a magyar közéletben, egy újfajta megközelítéssel együttes javaslatokat tesznek le az asztalra, mely jó például szolgálhat a későbbiekben is - mondta el Dr. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelönke. Ma már a munkaerőhiány evidenciának számít, demográfiai okok miatt folyamatosan fokozdik 200-250 ezer fő hiányzik . ez a szám évről évre nő, hiszen 40 ezerrel kevesebb a munkaerő, ebben nincs bent a kivándorlás. Az utóbbi időben születtek intézkedések ugyan hozzájárultak, hogy megnövekedjen a munkaerőkínálat, bevonódjanak új csoportok, nyugdíjasok, kismamák, de túl sok tartalék már nincs a társadalomban.(...)
2019.07.16. novekedes.hu
10 éven belül megvalósulhat a bérfelzárkózás java
A rendezvény bevezető előadásában Baksay Gergely, az MNB igazgatója elmondta, hogy az utóbbi években, nagyjából 2013-tól kezdve a rendszerváltás óta nem látott mértékben nőtt a hazai foglalkoztatás, ami egyúttal lehetővé tette a gazdaság gyors, extenzív növekedését. A munkaerő termelékenysége azonban csak mérsékelten nőtt, ebben kissé lemaradtunk a visegrádi országokhoz képest. A jelenlegi adatok alapján azonban a 2018-2021 közti időszakban már sokkal jobb a helyzet, 2-3 százalékosnak ígérkezik a termelékenység növekedése. A rövid bevezetőt követő panelbeszélgetés résztvevői Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Czomba Sándor volt foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, valamint Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője voltak. A kerekasztalbeszélgetésen felvetődött, hogy 2030-ig a munkaképes korúak létszáma akár 500 ezerrel csökkenhet. Ezt helyettesítheti a még be nem vontak, például a közfoglalkoztatottak vagy inaktívak munkába állítása.
2019.07.12. magyarnemzet.hu
A hatékonyság javítása és a foglalkoztatottság bővítése alapozhatja meg a tartós növekedést
A tartós gazdasági növekedést a termelési hatékonyság javítása, és a foglalkoztatottság bővülése, új munkavállalói csoportok alkalmazása alapozhatja meg – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóságának igazgatója csütörtökön Budapesten, a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai fórumán. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a béremelés előfeltételének nevezte a hatékonyság és a termelékenység javítását. Javasolta egyúttal a munkaerőigény csökkentését például az automatizációval, valamint a munkaszervezés és a képzési rendszer átalakítását. A munkaadói oldal képviselője úgy látja, hogy a munkavállalói létszám várhatóan több évtizeden át folytatódó csökkenését nem lehet ellensúlyozni új rétegek aktivizálásával.
2019.07.12. penzcentrum.hu
Demográfiai folyamatok miatt tíz éven belül félmillióval csökkenhet a foglalkoztatottak száma
Baksay Gergely további kihívásnak nevezte az európai átlagnál alacsonyabb béreket. Növelésükre többek között a személyi jövedelemadó csökkentésével lát lehetőséget. Hozzátette, hogy a közterhek mérséklésével a 2010 előtt még európai szinten is kiemelkedő arányú, 50 százalékot közelítő magyar adóék 30 százalék közelébe csökkenhet, ezzel az uniós tagállamok rangsorának alsó harmadába kerülne. Czomba Sándor volt foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a rendezvényen egyetértett a személyi jövedelemadó további csökkentésével, mivel annak véleménye szerint hosszú távon is kedvező hatásai lennének. A foglalkoztatottsági helyzetre utalva megjegyezve, hogy a keleti megyékben továbbra is a 10 százalékot közelíti a munkanélküliség. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a béremelés előfeltételének nevezte a hatékonyság és a termelékenység javítását. Javasolta egyúttal a munkaerőigény csökkentését például az  automatizációval, valamint a munkaszervezés és a képzési rendszer átalakítását. A munkaadói oldal képviselője úgy látja, hogy a munkavállalói létszám várhatóan több évtizeden át folytatódó csökkenését nem lehet ellensúlyozni új rétegek aktivizálásával. 
2019.07.05. novekedes.hu
Mennyire versenyképes a munkaerőpiac?
A munkaerőpiac és a foglalkoztatás versenyképességi aspektusairól szervez szakmai fórumot az idén 125 éves Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) – a Magyar Nemzeti Bank 330 versenyképességi pontjának a foglalkoztatást érintő javaslataihoz (71-86. oldal) kapcsolódóan, egy négy rendezvényből álló műhelybeszélgetés-sorozat részeként – 2019. július 11-én, csütörtökön 14 órától a Budapesti Gazdasági Egyetem Markó utcai épületének (1055 Budapest, Markó utca 29-31.) Lotz termében. A rendezvény bevezető előadását Baksay Gergely, az MNB Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóságának igazgatója tartja. A rövid bevezetőt követő panelbeszélgetésen vesz részt a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége.
2019.06.26. szakszervezetek.hu
elengedhetetlen a társadalmi párbeszéd
A két szakszervezet szerint elengedhetetlen a társadalmi párbeszéd, ezért szeretnék megismerni a vásárlók és a munkavállalók véleményét is. A szakszervezetek véleményüket és javaslatukat a kutatás eredményétől függően fogják kialakítani – tették hozzá. Tavaly a KDFSz még vasárnapi zárva tartással kampányolt, de azt nem támogatta a kormány. Nemrégiben pedig azt vetette fel szintén a kisebbik szakszervezet, hogy rövidíteni kellene a vasárnapi nyitva tartáson, innen jött az, hogy fel kellene mérni, mit szeretnének a vevők és a dolgozók. A szakszervezetek kijelentették továbbá, hogy a felmérés során együttműködnek a munkáltatói szervezetekkel, a kérdések összeállításától egészen a kiértékelésig. Az MGYOSZ cáfolta, hogy támogatnák a vasárnapi nyitvatartás rövidítését, viszont a független felmérést ők is jó ötletnek tartják.
2019.06.22. 24.hu
Módosulhat a vasárnapi nyitva tartás
Semmilyen elkötelezettségéről és támogatásáról nem biztosította a vasárnapi nyitva tartás módosítására vonatkozó javaslatot a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) – közölte szerdán a szervezet. A kormánypárti Magyar Nemzet állította cikkében, hogy „összefogás körvonalazódik” a kérdésben, a munkaadói oldal képviselői is „egyhangúlag támogatták” a munkavállalói oldalról felvetett javaslatot, ami szerint a kiskereskedők önszabályozó módon korlátoznák vasárnap esti nyitva tartásukat. Az MGYOSZ ezzel szemben azt közölte a cikk megjelenése után, hogy abban értett egyet a többi résztvevővel, hogy készüljön független felmérés a vásárlók körében a boltok vasárnapi nyitva tartásával kapcsolatban.
2019.06.03. penzcentrum.hu
Hiába a fejlődés, folyton-folyvást lemaradunk: egyetlen dolgon kellene változtatni
A világszerte növekvő foglalkoztatás teret adna a gyorsabb fejlődésre, de a regionális különbségek visszatartják az országokat a kitűzött célok elérésében - derül ki a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének közreműködésével készült, nem rég publikált OECD tanulmányból. Itthon, az MGYOSZ szakemberei a szakképzés megerősítésében látják a lassabban fejlődő országrészek felzárkóztatásának kulcsát. „A jelenlegi, ritkán tapasztalható gazdasági fejlődés legnagyobb kockázata a hazai régiók közti egyenlőtlenség. Ahhoz, hogy a mérleg nyelvét középre állítsuk, a helyi szakoktatási és szakképzési programokat kell fejleszteni, így kielégítve a helyi munkaerőpiac igényeit” - - foglalta össze Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke és szakképzésért felelős terület vezetője. A Szövetség a szakoktatást egy átfogóbb, a helyi gazdasági döntéseket előtérbe helyező, a piaci szereplők bevonásával létrehozott program keretein belül tartja megvalósíthatónak.
2019.05.25. trademagazin.hu
A szakképzés lehet a megoldás a regionális egyenlőtlenségekre
Az oktatás a kulcs Az elmúlt húsz év során megszűnt a gyártáshoz kapcsolódó állások 20 százaléka, miközben a szolgáltatási szektorban dolgozók száma több, mint negyedével nőtt. Az OECD prognózisa alapján ez a trend folytatódik: a digitalizációnak köszönhetően a jelenlegi munkák 14 százaléka eltűnik és további harmada radikálisan átformálódik a következő két évtizedben. „Az előttünk álló időszakban kulcsszerep jut majd az oktatásnak az országok gazdaságpolitikájában. A megfelelő keretrendszer megteremtése mellett a döntéshozók legfontosabb feladata a tudás megszerzéséhez ideális környezet megteremtése lesz” – emelte ki Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke, aki egyben az OECD Gazdasági Tanácsadó Testületében, a párizsi székhelyű BIAC-ban is alelnöki feladatokat lát el.
2019.05.22. szakszervezetek.hu
Közel megháromszorozódott a vendégmunkások száma Magyarországon
Futó Péter, az MGYOSZ elnöke a téma kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a magyar bérszint már az ukránoknak is alacsony: „Sajnos, az ukránok jó része ma már nem idejön (…) Oda megy dolgozni, ahol jóval többet kereshet (…) Külföldi munkaerő-fronton most az a legfrissebb fejlemény, hogy megindultak felénk a török vendégmunkások, illetve az őket foglalkoztató cégek. Idén a tavalyi 55 ezerről 57 ezerre emelték a Magyarországon foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok kvótáját. A kormány aktuális kommunikációja szerint a vendégmunkás nem bevándorló, ezt azonban az utóbbiak mintha nem így gondolnák.
2019.05.20. magyarhirlap.hu
Gazdasági korszakváltás előtt állunk
Ha nem akarjuk, hogy a felhalmozott tudás és eszközök elvesszenek, támogatnunk kell a cégek továbbörökítését, a generációváltást. Az ígéretesen induló cégek gyors növekedését segítő támogatási programokat kell indítanunk. Fontos, hogy a hazai szereplők még könnyebben és gyorsabban jussanak hitelhez és tőkéhez. Ösztönözni kell vállalatvezetőinket, hogy merjék alkalmazni az új technológiákat, sőt maguk álljanak elő okos, új megoldásokkal. Olyan környezetet kell teremtenünk, ahol a dolgozóknak megéri tanulni munka mellett, a vállalkozóknak pedig kifizetődő képezni őket. Emellett jártunk több konferencián, vállalkozói szervezetnél, létrehoztunk munkacsoportokat, figyelembe vettük a Pénzügyminisztérium Versenyképességi Programját, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének javaslatait.
2019.05.16. ATV
Felfüggesztették a Mercedes kecskeméti gyárépítését
kiadta a Mercedes ezt a tulajdonképpen mondjuk azt, a korábbi helyzethez képest megnyugtató közleményüket, mert volt egy idő, amikor úgy tűnt, hogy teljesen elhaltak a fejlesztések, ők most tulajdonképpen azt mondják, hogy csak lassítják ezeket. Mi az oka ennek? Lakatos Péter: Én messzebbről ugranék neki, talán sikerül megvilágítani a helyzetet kontextusában. Warren Buffett, a híres befektető a dotcom-lufi kipukkanása előtt, ez 1999, egy befektetői konferencián mesélt egy történetet, levetítette az 1900-as évek elejéről az amerikai autógyárak listájából az első harmincat, és mondta, hogy van még egy néhány tíz. Ugye ma három van abból, egyik olasz tulajdonban. És mondta, hogy neki fogalma nem lett volna 1904-ben, hogy melyik autógyár lesz sikeres, de egy biztos, hogy a lovas utakra shortolni kell, azaz el kell adni a részvényeket, abból azért sok minden nem lesz. Mv: Abba viszont nincs jó, azt tudjuk.
2019.05.16. RTL KLUB
Nincs veszélyben az a korábban kitűzött cél, hogy bővítsenek a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában
Felfüggesztette kecskeméti gyárának bővítését a Mercedes, értesült az Index a vállalat stuttgarti központjától. Híradónkkal azt közölték, az intézkedés átmeneti, és nem veszélyezteti a fejlesztéseket. Vasárnap egy német lap írta meg, hogy magyarországi beruházások is csúszhatnak két német autógyártó a vártnál kisebb nyeresége miatt. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint nincs okunk visszalépni a fejlesztésektől. Gablini Gábor, alelnök, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége: Kiemelkedően korszerű, modern, rugalmas üzemszervezésű üzemek, amelyeknek a költséghatékonysága messze a legjobbak közé tartozik. Ez egy teljesen racionális döntés, újraelemzünk, újragondolunk mindent, és ami egyébként is eddig is jól működött, azt visszük tovább. 
2019.05.09. Trend FM
A magyar közepes és nagyvállalatok jelene és jövője
Beszélgetésünk apropója egy nemrég rendezett budapesti konferencia, ahol a magyar közepes és nagyvállalatok jelene és jövője volt terítéken. Noha a konferencia címe Magyar vállalatok 2030, de alcíme, Túl a selejtezőn azt jelenti, hogy most jön a neheze. Terveink szerint a következő hónapokban ebben a stúdióban a konferencia előadóit, illetve azokat a vállalatvezetőket és tulajdonosaikat látjuk vendégül, illetve olyan cégeket, amelyek éves árbevétele ötmilliárd és kétszázmilliárd forint között mozog. E kicsit hosszúra nyúlt bevezető után újra köszöntöm Lakatos Pétert, aki Szendrői Gáborral, a Concorde MB Partners partnerével közösen indította el ezt a Magyar vállalatok 2030 projektet. Kezdjük azzal, hogy miért gondolták, hogy szükség van erre a projektre? Illetve arról gondolkodni és beszélgetni, hogy mi lesz a magyar vállalkozásokkal, vállalatokkal 2030-ban?Valamilyen szinten, mint a hasonlók, egyfajta önmegvalósításként, saját örömre indult el. 
2019.04.08. hvg.hu
Parragh László: A BMW a profit miatt jön Magyarországra
Az iparkamara elnöke szerint hiába a magyar az egyik legképzettebb, legjobb munkakultúrával bíró és arányaiban is kedvező árú munkaerő a világon, a profit mindent visz. Parragh László a hvg.hu.nak adott interjújában azt mondta, ha a magyar kormány nem adott volna milliárdokat a német autógyárnak, fizetett volna Szlovákia vagy Románia. Az elnököt kérdeztük arról is, hogy mekkora a befolyása az oktatásra, kudarc volt-e a szakoktatás átalakítása, valamint a tankötelezettség felső korhatárának csökkentése. Parragh László: Abból indultunk ki, hogy a rendszerváltás óta nem volt olyan kormány Magyarországon, amelyik ne azt mondta volna, hogy a kkv-szektort erősíteni akarja. De amikor belemegy ennek a részleteibe, akkor kiderül, ez korántsem olyan egyszerű, mert a szektor végtelenül színes: benne van a 249 főt foglalkoztató, meg a 49 millió euró árbevételű cég is. Mindegyiknek más az érdeke, mások a problémái. Mi most meghívjuk őket egy beszélgetésre, ahol mindezt elmondhatják. És amikor ezen túl vagyunk, letesszük a javaslatainkat az illetékes minisztérium asztalára, hogy szerintünk minek kéne benne lennie egy országos kkv-stratégiában.
2019.04.04. forbes.hu
A tudás megszerzésének a problematikája maga az üvegplafon – páros interjú a magyar cégek jövőjéről
Az idén is átlagosan tíz százalék felett nőnek a keresetek a versenyszférában a munkáltatói és munkavállalói szervezetek eddigi adatai alapján. A rosszabbul és a jobban keresők közötti különbség várhatóan tovább csökken 2019-ben. Várhatóan az idén is átlagosan 10 százalék feletti mértékben nőnek a fizetések a versenyszférában, de a legrosszabb esetben is 8-9 százalékos lehet a további felzárkózás 2018-hoz képest – nyilatkozták a Magyar Nemzet által megkérdezett munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint ugyan nagy a szórás a munkaadók között, de 8-9 százalékos mértékű átlagos béremelést a versenyszférában ő is reálisnak tart. Kiemelte: az alacsonyabb keresetű munkakörökben nagyobb továbbra is a felzárkóztatás, ezzel záródnak a jövedelmi különbségek, amely hazánkban az uniós átlagnál magasabb. 
2019.03.13. magyarhirlap.hu
Idén is bevételnövekedésre számítanak a cégvezetők
Az egy évvel korábbihoz képest visszafogottabb a bizakodás a világ- és a helyi gazdaság növekedési ütemével kapcsolatban a vezérigazgatók körében. Ennek ellenére a saját cégük sikereit illetően továbbra is magabiztosak a vezetők, mindezt a működési hatékonyság növelésével, innovációval és az emberi erőforrás bővítésével kívánják elérni – derült ki a PwC Magyarország felméréséből.A szakképzési rendszer átfogó reformja időszerű és kiemelten fontos, hiszen ez nagy mértékben befolyásolja a munkaerőpiaci változásokat, és hozzájárul a versenyképesség fenntarthatóságához – mondta Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke. Hozzátette, a munkába álló fiataloknak arra kell készülniük, hogy valószínűleg öt–tíz évente munkahelyet váltanak.
2019.03.07. magyarhirlap.hu
Idén is bevételnövekedésre számítanak a cégvezetők
A tegnap ismertetett visszajelzések szerint Magyarországon a vállalatvezetők kilencven százaléka számít arra, hogy cégük bevétele idén is bővül. A PwC globális felmérése ennél némileg csekélyebb arányt mutat, világszerte a megkérdezett cégvezetők körében nyolcvankét százalék várja ezt 2019-ben. Az adatok alapján a magyarországi vállalatvezetők nyolcvanhét százaléka, a külföldieknek pedig hetvenhét százaléka a hatékonyságot szeretné javítani. Új piacok keresését, új termékek és szolgáltatások bevezetését sokkal kevesebben tervezik. A szakképzési rendszer átfogó reformja időszerű és kiemelten fontos, hiszen ez nagy mértékben befolyásolja a munkaerőpiaci változásokat, és hozzájárul a versenyképesség fenntarthatóságához – mondta Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke. Hozzátette, a munkába álló fiataloknak arra kell készülniük, hogy valószínűleg öt–tíz évente munkahelyet váltanak.
2019.03.05. szakszervezetek.hu
Van, ahol csökkentené a szakszervezeti jelenlétet a munkaadó
Az idén is átlagosan tíz százalék felett nőnek a keresetek a versenyszférában a munkáltatói és munkavállalói szervezetek eddigi adatai alapján. A rosszabbul és a jobban keresők közötti különbség várhatóan tovább csökken 2019-ben. Várhatóan az idén is átlagosan 10 százalék feletti mértékben nőnek a fizetések a versenyszférában, de a legrosszabb esetben is 8-9 százalékos lehet a további felzárkózás 2018-hoz képest – nyilatkozták a Magyar Nemzet által megkérdezett munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint ugyan nagy a szórás a munkaadók között, de 8-9 százalékos mértékű átlagos béremelést a versenyszférában ő is reálisnak tart. Kiemelte: az alacsonyabb keresetű munkakörökben nagyobb továbbra is a felzárkóztatás, ezzel záródnak a jövedelmi különbségek, amely hazánkban az uniós átlagnál magasabb. 
2019.02.25. hirlevel.egov.hu
Versenyképesség – Magasabb fordulatszámon (konferencia): Az innováció a megújulásról szól, nem a gépekről
Ideje elfelejteni a bérfelzárkózás kifejezést, ugyanis a gazdaság, hatékonyság és növekedés zárkózik fel, és ehhez kell igazodnia a béreknek is. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint kiszámíthatóságot teremt a hat éves bérmegállapodás, az állami szerepvállalás pedig garantálja, hogy bizonyos reálkereset elérése után csökkentetni fog közterhet. Az MGYOSZ alelnöke szerint az innováció Magyarországon kulturális probléma, ami hatással van a versenyképességre is. Ha azt látja egy vállalkozó, hogy az innováció költséges, időigénye, ráadásul még kockázatos is, akkor nagyon kis százalék indul el ebbe az irányba. Akkor kezdenek innoválni a cégek, ha még a bizonytalan piaci környezetben is vannak kapaszkodó pontok. Éppen ezért például a kiszámítható jogi környezet nagyon fontos. Rolek Ferenc szerint Magyarországon elég gyorsan változnak a jogszabályok, fontos lenne ezen a területen a kiszámíthatóság, hogy fel lehessen rá készülni, és ne két nap alatt léptessék életbe.
2019.02.28. Magyarnemzet.hu
Az építőipari balesetek modernebb gépekkel,munkavédelmi képzésekkel előzhetők meg
Az építőipari cégeknek a munkabalesetek megelőzése érdekében gépeik korszerűsítésével párhuzamosan a dolgozóik munkavédelmi képzésére is nagy hangsúlyt kell helyezniük, különösen igaz ez a mikro- és a kisvállalkozásokra – mondta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése az építőiparban” című projekt zárásán csütörtökön Budapesten. A szakszövetség elnöke felidézte, „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése az építőiparban” című projekt az ÉVOSZ, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével, valamint az Építő-, Fa-, és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetségével közösen konzorciumi formában valósult meg.
2019.02.11. civilhetes.net
Siralmas a helyzet - Összeomlott a magyar szakképzés
Hiába menekítik ki a jómódú szülők a gyerekeiket idejekorán hat-nyolc osztályos gimnáziumokba, egyházi középiskolába, az állami iskolákból és a szegregált szakképző intézményekből kikerülő, írni-olvasni nem tudó tömegek előbb-utóbb feloldhatatlan szociális feszültséget és megoldhatatlan gazdasági problémát okoznak. Egy idén májusban rendezett szakmai konferencián pedig Gablini Gábor a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége nevében azt mondta: Magyarország nem lesz képes azt a lemaradást behozni, ami a szakképzett munkaerő hiánya miatt alakult ki. Szerinte olyanná kell alakítani a szakképzést, hogy onnan élethosszig tartó tanulásra képes fiatalok jöjjenek ki. Hangsúlyozta, Magyarországon az érettségi megszerzését kellene az alapfokú minimumnak tekinteni. Ugyanezt fogalmazta meg Benedek András, a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiumának elnöke is. Ehhez képest az állam még extra ösztöndíjakkal meg is támogatja azokat a fiatalokat, akik a zsákutcás képzést választják az érettségi helyett.
2019.02.07. Penzcentrum.hu
Tömegek érkeznek az országba: ezeket a munkákat végzik el magyarok helyett
Nincs olyan régió és nincs olyan ágazat vagy szakma, ahol ne lenne munkaerőhiány ma Magyarországon. Nem csoda, hogy sok cég a külföldi munkavállalók alkalmazásában látja a megoldást: három év alatt megháromszorozódott a külföldi dolgozók száma. Legtöbbjüket nem meglepő módon olyan munkakörökben alkalmazzák, ahol a magyar nyelvű kommunikáció hiánya nem befolyásolja alapvetően a teljesítményt, vagyis leginkább betanított vagy szakmunkát végeznek. 2016-ban a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) hívta fel a figyelmet: elkerülhetetlen a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása. Akkor javaslatot is tettek a kormánynak a külföldi munkavállalók alkalmazásának könnyítésére.
2019.02.02. Echotv.hu
Nagy béremelés jöhet 2019-ben is
Jelentősen nőnek idén is a keresetek a Magyar Idők által megkérdezett munkaadói és munkavállalói képviseletek szerint. A bértárgyalások még folynak, ugyanakkor az már látható, hogy sok helyen több mint tíz százalékkal emelkedhet a dolgozók keresete. A kafetéria-rendszer átalakítása nem hozott jövedelemveszteséget. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a Magyar Idők kérdésére nem tartja valószínűnek, hogy két számjegyű mértékben emelkedjenek a keresetek, ám abban biztos, hogy átlagosan ahhoz közeli emelésben bízhatnak a munkavállalók. A tisztségviselő felidézte: a munkaerőhiány továbbra is meghatározó, ám kedvező, hogy a becslések szerint lassult a folyamat, tehát kisebb mértékben nő azoknak a pozícióknak a száma, ahova szakembert keresnek a cégek. Ennek oka többek közt a termelékenységi és hatékonyságnövelő beruházások végrehajtása. Rolek hozzátette: pontos adatok még nincsenek, de tavaly számos vállalkozás végrehajtott olyan beruházásokat, amelyekkel kiváltható vagy csökkenthető az élőmunkaigény.
2019.01.25. Szakszervezetek.hu
Maradandó nyomot hagyhat a sztrájk
Tovább tárgyal a gyárvezetés a szakszervezettel a 2019-es bérekről az Audinál. A követelések a hazai viszonyok tekintetében túlzónak tűnhetnek, egy egyhetes leállás pedig már az ipari adatokon is nyomot hagy. Néhány dolgozó kivételével, százszázalékos munkabeszüntetéssel vette kezdetét tegnap reggel az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) által meghirdetett egyhetes, január 31-én reggel hat óráig tartó sztrájk – erről az érdekképviselet alelnöke nyilatkozott a Világgazdaságnak. Csalogány György úgy fogalmazott, hogy „se motor, se Audi” nem gördült le az első napon a német autóvállalat győri gyárának szalagsorairól. A kialakult helyzettel összefüggésben Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke úgy reagált megkeresésünkre, hogy az Audi által kínált jövedelem a hazai viszonyok között kiemelkedően versenyképesnek számít, és a gyár 2019-es ajánlata is messze meghaladta a munkabérek idei növelésének ajánlott (8 százalék) mértékét.
2019.01.15. hvg.hu
Nem halogathatják tovább a béremelést a cégek
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint „a minimálbér és a garantált bérminimum emelése pluszterhet ró a cégekre, a járulékcsökkentés pedig enyhít ezen egy keveset”. Rolek szerint a munkaerőhiány és a minőségi elvárások a munkavállalóknál bértorlódást eredményeznek, hiszen aki tavaly a törvényben meghatározott legkisebb bérnél többet keresett, úgy érezheti, hogy annak növekedése miatt neki is nagyobb kompenzáció járna, ebből pedig komoly konfliktusok adódhatnak. Jelenleg kb. 800 ezer ember a garantált bérminimumot, további 300 ezer pedig a minimálbért keresi. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt közvetlenül főként az Észak-Alföldön, a Dél-Alföldön és a dél-dunántúli régióban nőhetnek az idén a fizetések.
2019.01.13. gyorplusz.hu
A többség elégedett a béremeléssel
A béremelés mértékét szinte mindenki elfogadta, a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége és a Liga Szakszervezetek is üdvözölte a megállapodást. A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem támogatta az emelést, két számjegyű bővülést szerettek volna. „13 és 15 százalékos emelést tűztünk ki célul, amit kompromisszumként mindkét esetben 10 százalékosra módosítottunk, ennél alacsonyabb értéket azonban nem tudtunk támogatni” – mondta Potyondi Antal, a MaSZSZ megyei képviselője. „A 8 százalékos emeléssel a minimálbér nettó összege még mindig nem éri el a 100 ezer forintot” – tette hozzá a győri érdekvédő. Potyondi Antal, aki egyben a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének országos alelnöke is, a Győr+ Televíziónak elmondta, a kereskedelemben dolgozók még reménykedhetnek a két számjegyű fizetésemelésben.
2019.01.04. echotv.hu
Nincs sztrájkhangulat a cégeknél, a kormányellenes szervezetek eltorzítják a valóságot
Nem találkoztak eddig sem a Magyar Idők által megkérdezett munkavállalói, sem a munkaadói érdekképviseletek a munka törvénykönyvének módosításával négyszáz órára megemelt túlórakeretet lehetővé tévő munkaszerződés-módosítással, valamint a munkaidőkeret három évre emelésével kapcsolatos elvárással. Ismert, a túlóratörvény lehetővé teszi önkéntesen négyszáz óra éves túlórakeret vállalását, valamint szakszervezeti jelenlét esetén a jelenleg legfeljebb egyéves munkaidőkeret három évre emelhető, ám utóbbi egyéni munkáltatói döntéssel nem lehetséges. A beszámolók szerint sztrájkhangulatról sincs tudomásuk az érdekképviseleteknek.Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon kevés idő telt még el a munka törvénykönyve módosításának elfogadása és annak hatálybalépése óta. A tisztségviselő szintén nem számít országos elégedetlenségre, beleértve a minimálbér és a garantált bérminimum nyolc-nyolc százalékos emelését.
Rólunk írták Archívum

« Vissza az előző lapra

Vissza a lap elejére »