Közgyűlések
BESZÁMOLÓ
alakuló közgyűlése óta végzett tevékenységről
Az Magyar Munkaadói Szövetség és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége önálló szervezetként tevékenykedett 1998. július23-ig, amikor megtörtént a két szövetség egyesülése. Az egyesülés megvalósítását sürgette a hazai érdekegyeztetésben részt vállaló munkaadói szervezetek nagy száma és a közöttük sokszor fennálló nézetkülönbségek csökkentésének igénye. Az egyesülést elősegítette és indokolta, hogy a két szervezet tagsági körében nagy volt az átfedés, több személy mindkét szervezet elnökségében végzett munkát. Az egyesülést megalapozta, hogy a két szervezet évek óta közös álláspontot képvisel. A közös fellépés sikerességét gyakorlati tapasztalat is alátámasztotta, amit az 1997. évi társadalombiztosítási képviselő-delegálás koalícióban történő végrehajtása bizonyít. A fúzióval létrejött az ipar teljesítményét döntően meghatározó közepes és nagy gazdálkodó szervezeteket tömörítő Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a legnagyobb magyar munkaadói szervezet.
Az MGYOSZ 54 szakmai szövetséget, 18 regionális szerveződésű szövetséget és 72 közvetlen tagsággal bíró gazdasági társaságot tart nyilván tagjai között. Az új szervezet az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás valamennyi területéről mintegy 6ooo vállalkozást képvisel, melyek közel 1,2 millió munkavállalót foglalkoztatnak.
Az egyesüléssel létrejövő új szervezet mindkét elődszervezet teljes körű jogutódja lett, amely jogutódlás kiterjedt a szervezeti, vagyoni és munkajogi jogutódlásra is.
A két szervezet közötti együttműködés az egyesülés előtti időszakban olyan szintre fejlődött, hogy a lényegi döntések és állásfoglalások egyeztetett formában kerültek a közvélemény elé, a folyamatos ügyek kezelése pedig átmenet nélkül folytatódott az új, megerősödött szervezetben.
Az MGYOSZ létrejöttének időszakában alakult meg az új Kormány, ami hatással volt az érdekegyeztetés egész rendszerére: megszűntették a társadalombiztosítási önkormányzatokat és bejelentették az eddigi érdekegyeztetési mechanizmus átalakítását.
Érdekképviseleti tevékenység
Részvétel az Érdekegyeztető Tanács munkájában
Hasonlóan 1994-hez, 1998-ban sem került sor az ÉT összehívására a parlamenti választásokat megelőző és követő hónapokban. A változás és az új elnökség eredeti szándéka is arra ösztönözte az MGYOSZ-t, hogy új keretek között keresse a kormányzattal a párbeszéd lehetőségeit, tegye hatékonyabbá fellépését és juttassa érvényre tagjai érdekeit.
Az ÉT munkájában bekövetkezett szünetet arra használtuk fel, hogy az ÉT Munkáltatói Oldalán belül egyre súlyosabbá váló problémák - az egyes szervezetek reprezentativitása, a paritásos elven történő szavazás - megoldására javaslatot dolgozzunk ki. Javaslatunk lényege, hogy az Oldal kilenc szervezete három, eltérő érdekek mentén szerveződő csoportot képezzen: 1. a mikro-, a kis- és a középvállalkozói szektort, 2. az ipar és egyéb nem-mezőgazdasági ágak teljesítményét döntően meghatározó közepes és nagy gazdálkodó szervezeteket, 3. az agrárszférát képviselő munkáltatói szervezek alkossanak egy-egy csoportot. Az Oldal által képviselt vélemény kialakításában a leginkább érintett csoport véleménye legyen a meghatározó. A javaslatot az ÉT Munkáltatói Oldalának szervezetei elfogadták, sőt, az érintett szervezetek között olyan mozgások indultak meg, amelyek eredményeként a három csoport intézményesült. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének és a Magyar Munkaadói Szövetségnek az egyesülésével létrejött a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a négy egyéni és kisvállalkozásokat tömörítő szervezet (IPOSZ, KISOSZ, OKISZ, ÁFEOSZ) a közös érdekképviseletre létrehozta "KÉSZ" nevű ernyőszervezetét, és hasonló lépésre készül az agrárvállalkozások érdekeit képviselő MOSZ és az Agrár Munkaadói Szövetség is. A VOSZ és a STRATOSZ struktúrába való besorolása könnyen megoldható, de a két szervezet ezideig erről nem nyilatkozott.
Részvétel az új érdekegyeztetési rendszerben
A hazai érdekegyeztetési rendszer átalakítására 1999. januárjában indultak el a munkálatok. Ez a folyamat mostanára befejezettnek mondható. Az új rendszerben a munka világával közvetlenül kapcsolatos kérdéseket az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) kezeli, az általános gazdaságpolitikai konzultáció átkerült a Gazdasági Tanácsba (GT) és három új önálló fórum jött létre: a Nemzeti ILO Tanács, az Európai Integrációs Tanács (EIT) és a Szociális Tanács
Az új fórumok elfogadták alapszabályukat, illetve ideiglenes alapszabállyal működnek. Az MGYOSZ képviselői részt vettek az átalakítás folyamatában és képviselték az elnökség által elfogadott alábbi főbb észrevételeket:
Jelenleg folyik az OMT végleges alapszabályának kidolgozása, és az állandó bizottságok felállítása. Az a törekvésünk, hogy az MGYOSZ-ban működő szakmai munkacsoportok bekapcsolódhassanak ezek munkájába és valamennyi bizottságba delegálhassuk képviselőinket.
Részvétel a jogalkotási folyamatban
A törvényjavaslatok véleményezésénél a jogalkotásról szóló törvény és a kamarai törvény VII. fejezete megfelelően széles jogkört biztosít számunkra. E törvényi előírásoknak azonban az egyes minisztériumok nagyon eltérően tesznek eleget. Egyfelől nem minden, szervezetünk tagságát érintő törvényt kaptunk meg véleményezésre, másfelől pedig a véleményezésre adott idő - általában 1-2 nap - az esetek többségében nem tette lehetővé az érdemi véleményalkotást, és különösen nem azt, hogy a munkába az érintettek széles körét (tagszervezeteinket, tagvállalatainkat) be tudjuk kapcsolni. Észrevételeink fogadtatásáról, további sorsáról kevés visszajelzést kapunk.
Az érdekegyeztetési rendszer továbbfejlesztése során ezért egyik alapvető törekvésünk, hogy a törvény-előkészítés során a jogalkotók biztosítsák azokat a feltételeket, amelyek mellett véleményezési jogkörünknek nemcsak formálisan, hanem érdemben eleget tudunk tenni.
Képviselőink részt vállalnak a Közbeszerzések Tanácsa munkájában: Horváth István, az MGYOSZ alelnöke egyben a tanács alelnöke, Kreszán Albert alelnök és Kelemen Géza elnökségi tag pedig tagok a tanácsban. Tevékenységük elismerése, hogy – mandátumuk lejárta után – mindhármukat újraválasztották a következő ciklusra. Szervezetünk három képviselőjének munkája is szerepet játszott abban, hogy a közbeszerzési törvény az általunk képviselt javaslatok szerint módosult.
Az egyes szakterületeken az alábbi munkát végeztük:
1. Adózás
Sikerként könyvelhetjük el, hogy a régóta követelt vállalkozói tehercsökkentés keretében a TB járulék mértéke 1998-ban 39 %-ról 33%-ra csökkent és a foglalkoztatási törvény rendelkezései szerint befizetett munkaadói járulék mértéke 4 %-ról 3%-ra módosult.
Nem sikerült ugyanezt elérnünk az egészségügyi és a rehabilitációs hozzájárulás esetében, mert érveink ellenére az egészségügyi hozzájárulás 21oo forintról 36oo forintra emelkedett, a rehabilitációs hozzájárulás pedig 11ooo forintról 2o6oo forintra nőtt.
1999. elején bekapcsolódtunk az adóreform munkálataiba és javaslatokat alakítottunk ki a módosításokra. Ennek alapján szakértőink a számunkra legfontosabb kérdésekről a Gazdasági Minisztérium munkatársaival konzultáltak.
A Kormány 2000-re szóló adó- és járulékkoncepcióját véleményeztük, és erről - a munkaadói oldal többi szervezetével együtt - folyamatosan konzultáltunk a Pénzügyminisztérium képviselőivel.
Az adórendszer 2000-re meghirdetett reformjával kapcsolatban az MGYOSZ Elnöksége 1999 tavaszán a következő véleményt alakította ki: „Annak ellenére, hogy adórendszerünk átfogó reformra szorul, a gazdaság jelenlegi bizonytalanságait figyelembe véve nem időszerű gyökeres adórendszerbeli változásokkal fokozni a bizonytalanságot.”
A Parlamenthez beterjesztett adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslatokat szövetségünk a PM-től megkapta, de egyeztetésre hivatalos keretek között nem került sor.
2. Bérkérdések.
Az egészségügyi hozzájárulás növekedésének kompenzálására részt vettünk a nehéz helyzetben lévő munkáltatók részére nyújtandó támogatási rendszer kialakításában. A támogatás az előző évhez hasonlóan az átlagkereset figyelembevételével, sávosan került kialakításra. 1998-ban mintegy 1 milliárd Ft került felhasználásra. Kérésünk ellenére a MAT ülésen arról nem sikerült információt szerezni, hogy mely vállalkozási csoportok részesültek a támogatásból, csak területi megoszlásról kaptunk adatot.
Az 1999. évi szabályok szerint - a paraméterek változása miatt -, a kis és közepes méretű cégek, akik az előző évben részesülhettek a támogatásból, 1999-ben kiesnek ebből a lehetőségből. A kompenzáció igénylését előíró rendelet késve, csak 1999. június közepén jelent meg.
Az 1999. évi bértárgyalásokra való felkészülést 1998 júliusában megkezdtük, annak ellenére, hogy nem állt rendelkezésünkre a bértárgyalásokhoz a munkáltatóknak elengedhetetlenül szükséges konkrét kormányzati elképzelés a különböző alapokba történő befizetésekről .
Az MGYOSZ javaslatát a tagvállalatok véleménye alapján állítottuk össze. A javaslatok alapján az elnökség két ízben tárgyalta a kérdést és felhatalmazta tárgyalócsoportunkat, hogy a keresetek növelésére tett ajánlás középértéke 12-15 % között mozoghat, a minimálbér maximálisan 22.500 Ft lehet, továbbá minden fix összegű emelésre, vagy több lépcsős minimálbérre vonatkozó tárgyalási ajánlást utasítsunk vissza.
A december 22-ei megállapodás megegyezik az MGYOSZ elnöksége által jóváhagyott értékekkel.
Az év végi tárgyalásokon a tárgyaló felek vállalták, hogy a nemzetgazdasági folyamatok ismeretében 1999. év májusában újratárgyalják a minimálbér emelésének lehetőségét. Ennek megfelelően a szakszervezetek ez év májusának végén 25.500 Ft összegű minimálbér emelésre tettek javaslatot 1999. július 1-i határidővel.
A hivatalos tárgyalásokat megelőzően az MGYOSZ elnöksége úgy látta, hogy a gazdasági folyamatok alakulása nem indokolja a minimálbér évközi emelését.
Az Országos Munkaügyi Tanács tárgyalta a kérdést, ahol a szakszervezetek javaslatai annyiban változtak, hogy kisebb összegű emeléssel is megelégedtek volna, és az emelés legfőbb indokát az EU-hoz való felzárkózásban jelölték meg. A szakszervezetek javaslatát sem a Kormány, sem a munkaadók nem fogadták el, így a minimálbér változatlan maradt.
A tárgyaló partnerek megállapodtak abban, hogy július közepén szakbizottsági és OMT szinten tárgyalnak a vita tárgyát képező EU-ban kialakult bérekről, a minimálbér és az átlagkereset helyes arányáról, az EU elvárásairól a csatlakozni kívánó országok esetében.
3. Munka Törvénykönyve
Az 1992. óta hatályos és két ízben lényegesen változtatott (1995. és 97.) Munka Törvénykönyv gyakorlati alkalmazása során felmerült munkáltatói problémákat rendszeresen gyűjtöttük. Több ízben fordultunk a szakmai szövetségeken és tagvállalatokon keresztül szakértőinkhez, az általuk is fontosnak tartott változtatási igények összegyűjtésére.
A beérkezett véleményekből egy 86 problémakört feltáró "csomag" keletkezett. Ebből összeállítottuk az általunk elengedhetetlennek tartott módosítási javaslatokat, amelyeket szakértőinkkel megtárgyaltunk. A végleges téziseket fel kívánjuk használni a Szociális és Családügyi Minisztériumban megkezdett, a Munka Törvénykönyve átfogó felülvizsgálatát célzó munkában.
Az 1999. június 1-én az Országgyűlés által elfogadott új Munka Törvénykönyve a munkaadóknak kedvező változásokat tartalmaz.
Az egyeztetésekkel egyidőben elkészült az MGYOSZ új kiadványa, az egységes szerkezetbe foglalt, munkaadói értelmezéssel ellátott Munka Törvénykönyvének kézikönyve. Ebben a témában nagysikerű konferenciát tartottunk 1999. júniusában. A jelentkezők nagy száma miatt a rendezvényt júliusban megismételtük.
4. Szociálpolitika
1998-ban befejeződött a megváltozott munkaképességűek ellátó rendszerének átfogó átalakításával kapcsolatos koncepció kialakítása, amelyben a szociális partnerek is részt vettek.
A munkacsoport tevékenységét a Miniszterelnöki Hivatal koordinálta.
Megállapítható, hogy az intenzív munka eredményeként a szociális partnerek számára is egészében elfogadható koncepció készült azzal az általános megjegyzéssel, hogy a munkacsoportban részt vevő tárcák a megváltozott munkaképességűek ellátó rendszerének átalakítását elsősorban nem állami költségvetési forrásból, hanem a már létező Munkaerőpiaci Alap jelentős mértékű felhasználásával kívánták finanszírozni.
A tárcák nehezen fogadják el azt - az érdekképviseletek által folyamatosan hangoztatott - álláspontot, amely szerint a versenyszférában a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása csak szűk keretek között, igen korlátozott mértékben oldható meg, ezért véleményünk szerint a kormányzatnak aktív szerepet kellene vállalnia az illetékes civil szervezetek támogatásában ahhoz, hogy a munkaképes, megváltozott munkaképességű munkavállalók az un. második gazdaságban (különösen rokkantak, idősek, kisgyermekek házi gondozásában és ellátásában) vállaljanak feladatot.
A kormányzat többek között a korkedvezményes nyugellátás reformját is célul tűzte ki.
Annak ellenére azonban, hogy a koncepciót előkészítő munkacsoport összetételét a munkáltatói oldal még 1997. év végén elfogadta, ezen a területen az 1998. évben érdemi tevékenység nem folyt.
Az Érdekegyeztető Tanács megszüntetése után létrehozott OMT Ideiglenes Alapszabálya a Szociálpolitikai Bizottságot, mint albizottságot kezeli.
Az Európai Szociális Karta ratifikálása után képviselőnk változatlanul részt vesz a ratifikáció előkészítésében döntő fontosságú Tárcaközi Bizottságban, amelynek soron következő feladata a ratifikáció miatt szükségessé vált belső jogszabály-módosítások előkészítése és az első országjelentés elkészítése, megvitatása.
5. Munkavédelem
A munkavédelmi érdekegyeztetés keretében októberben részt vettünk az osztrák kormány és az Európai Unió közös szervezésében Bécsben lezajlott három napos konferencián, amelyre a tagállamok képviselői mellett a csatlakozási tárgyalásokat megkezdett közép-és kelet-európai országok tripartit delegációi is meghívást kaptak.
A konferencia tárgya a kockázatkezelés, mint munkáltatói kötelezettség teljesítésének helyzete volt.
A munkavédelmi törvénynek ez a már egy éve hatályos módosítása nem pusztán hazai vonatkozásban vet fel számos megoldandó kérdést.
A konferencián kialakult álláspont szerint a kérdés megoldásának első lépése az lehet, ha országos szinten megállapodás születik a szociális partnerek között a kockázatkezelés technikáját tartalmazó, valamennyi munkáltató számára alkalmazható módszer kialakításában.
A munkavédelmi törvény alapján a szociális partnerek elkészítették a Munkavédelem Országos Programját, amely országgyűlési határozat-tervezet formájában kerül a Parlament elé várhatóan még 1999. őszén.
A széleskörű társadalmi vita alapján remélhető, hogy a Munkavédelem Országos Programja, mint középtávú feladat széles társadalmi konszenzus alapján kerül megfogalmazásra.
Az ÉT megszüntetése a Munkavédelmi Bizottságot is érinti, mert a jelen helyzetben nincs összhang az OMT ideiglenes alapszabályának és a Munkavédelmi Bizottság ügyrendjének rendelkezései között a bizottsági hatáskörökkel kapcsolatban.
A kérdés végleges megoldása a területen kialakult, hosszú ideje tartó bizonytalanságok feloldását jelentheti.
6. Oktatás-képzés
A szakképzés területén az alábbi jogszabály-tervezetek illetve szakmai anyagok véleményezésébe kapcsolódtunk be:
- Szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztéséről szóló törvénymódosítás koncepciója,
- A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló rendelet módosítása,
- OKJ módosításának alapelvei,
- Új szakképesítések Országos Képzési Jegyzékbe kerüléséhez szükséges egyeztetések,
- A fogyasztóvédelemről szóló törvény tervezete,
- A foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény,
- EU szakképzéssel kapcsolatos anyagok, tanulmányok.
Érdekképviseleti munkánk eredményének tartjuk a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztéséről szóló 1996. évi LXXVII. törvény ez évi módosításánál a munkáltatói érdekek érvényesítését, így a vállalati kötelezettségek saját munkavállalók képzésére fordítható részének 0,2 %-ról 0,5 %-ra való emelését, valamint a felsőfokú képzés keretében a vállalatnál folyó 8 hétnél hosszabb idejű gyakorlati képzések költségeinek a hozzájárulási kötelezettség terhére történő elszámolhatóságát.
Javaslatunkra a közoktatásról szóló 1993. évi törvény júniusi módosításába bekerült, hogy a munkaadói érdekképviseleti szervezetek 2 főt delegálhatnak a Köznevelési Tanácsba.
Az országos és regionális fórumok munkájába az MGYOSZ képviselői aktívan bekapcsolódtak. Az MGYOSZ rendszeresen meghívást kapott az Országgyűlés Oktatási Bizottságának ülésére.
Szervezetünk képviselője tagja a szakképzésért felelős miniszter tanácsadó testületeként működő, döntés-előkészítő jogosítvánnyal rendelkező Országos Szakképzési Tanácsnak /OSZT/. Az elmúlt év során e testület több jogszabály-tervezet véleményezése mellett elsősorban a Munkaerőpiaci Alap Szakképzési Alaprészben képződött közel 8 milliárd forint felosztásának elveivel, országos pályázatok meghirdetésével és értékelésével, a felhasznált források hatékonyságának és ellenőrzésének a kérdésével foglalkozott.
Eredménynek tartjuk, hogy az országos és megyei pályáztatásba, szakmai véleményezésbe egyre több MGYOSZ szakértő bekapcsolódott be, illetve azt is, hogy az MGYOSZ vagy tagszervezetei közvetlenül is egyre gyakrabban részt vesznek az oktatás-képzés területére vonatkozó hazai vagy nemzetközi pályázatokban koordinátorként vagy partnerként.
Közel 80 szakértőnk jelentkezett a szakképzés tárgyi normatíváit összeállító munkák elvégzésére, a szakmai- és vizsgakövetelmények felülvizsgálatára. Az 1998-ban megindult nagyarányú tankönyv - pályázatok elbírálásában az MGYOSZ szakértői bírálóként közreműködtek.
A beszámolási időszakban több alkalommal egyeztettünk megyei képviselőinkkel, a megyei munkaügyi tanácsokba, illetve a megyei szakképzési bizottságokba delegált MGYOSZ képviselőkkel.
1999. tavaszán - új törvényi szabályozás alapján - valamennyi megyében megalakultak a megyei szakképzési bizottságok, amelyek közül sajnos csak öt megyében és a fővárosban sikerült az MGYOSZ-nak, vagy megyei tagszervezetének képviseletet szerezni. /Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Pest, Veszprém, Zala, Budapest/ .
1998 nyarán nagy sikerrel rendeztük meg konzultációval egybekötött szemináriumunkat " Az üzemi gyakorlati képzés helyzete és kilátásai a megváltozott törvényi környezetben " címmel.
Az OTT tagjai 1998. szeptemberébeni német-magyar szakmai program keretében Drezdában szakmai tanulmányúton vettek részt, melyet "A munkaadói érdekképviseletek és kamarák munkatársainak szerepe, feladatai a szakmai továbbképzésben" címmel a Szász Menedzsment Akadémiával közösen szerveztünk.
Képviselőink számos, a szakképzés és a felsőoktatás területén működő szakmai állandó és ad hoc bizottságban képviselték tagjaink, vagy gyakran az ÉT munkaadói oldalának érdekeit is. /Leonardo Koordinációs Tanács, Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács, ECDL Akkreditációs Bizottság, Tempus Magyarországi Bizottsága, Felsőoktatási Tudományos Tanács, Országos Vezetőképző Tanács, Felsőoktatási Tudományos Tanács, Közoktatási Érdekegyeztető Tanács, FEFA Bizottság /
Az MGYOSZ 1998. decemberéig működött Oktatási Tanácsadó Testületének (OTT) ülésein a tagszervezetek szakértői az OSZT és más szakmai testületekben történt eseményekről, a szakképzésben a vállalatokat, képzőket közvetlenül érintő problémákról, a gyakorlati képzésről, annak ellenőrzéséről, az új rendszerű, 10 osztályos alapképzésre épülő Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzések bevezetésével járó gondokról, pályázati felhívásokról hallhattak és a fejthették ki észrevételeiket, véleményüket.
Az MGYOSZ Elnöksége az Oktatási Tanácsadó Testület átszervezésével létrehozta az Oktatási és Kutatás-fejlesztési Szakbizottságot, amelynek elnökeként Pakucs Jánost bízta meg. A Bizottság 1999. június 2- ai alakuló ülésén részt vett és előadást tartott Pokorni Zoltán oktatási miniszter .
A tagszövetségek és tagvállalatok képviselői a Bizottságon belül szakképzési és felsőoktatási albizottságot hoztak létre.
7. Környezetvédelem
Szervezetünk Környezetvédelmi Bizottságának szakértői az év folyamán 37 rendelet és törvény tervezetét véleményezték és 21 konferencián vettek részt.
Az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke Dr.Biacs Péter az MGYOSZ alelnöke. A tanács gazdasági oldalának valamennyi tagját az MGYOSZ delegálta. (7fő)
Kiemelkedő fontossággal bír az a találkozó, amely az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága és Pepó Pál környezetvédelmi miniszter között zajlott december 16-án. A tárca olyan környezetpolitika kialakítására törekszik, ami EU konform, és amiben a gazdaság valamennyi szereplője közreműködik.
A bizottság tevékenységében kiemelt fontosságú a környezetterhelési díjak (KTD) bevezetésének kérdése.
A tervezet szerinti KTD teljes körű bevezetését a bizottság jelenleg nem tartja időszerűnek, megvalósíthatónak, betarthatónak, ezért a tervezetben foglaltakat nem támogatta.
Ismeretünk szerint a tervezethez hasonló valamennyi környezeti elemet adóztató rendszer az EU tagállamaiban sem működik.
Mérlegelést érdemel a bevezetés időpontjának megválasztása, az hogy az EU kikerülhetetlen normatív követelményeinek való megfelelés az elkövetkezendő években a magyar gazdaságtól egyébként is nagy anyagi erőfeszítéseket követel, a környezetterhelési díj javasolt formában való bevezetését pedig senki nem kéri tőlünk.
Az előterjesztésben szereplő minden környezeti elemre kiterjedő díjfizetés koncepciója a "csővégi" paraméterekkel való szabályozást helyezi középpontba, szemben az EU-ban érvényesített elvekkel.
A két megközelítés együttes alkalmazása a magyar gazdaság számára nyilvánvaló versenyhátránnyal jár.
Állásfoglalásainknak tudható be, hogy a Gazdasági Minisztérium elvetette a KTD jelenlegi tervezet szerinti bevezetésének lehetőségét
A bizottság szorgalmazta azt, hogy aktívan bekapcsolódhasson az EU csatlakozási tárgyalások előkészítésébe.
Ennek hatására a KöM megkeresésére a bizottság szakértői hátterére alapozva hatásvizsgálatokat készített:
1.) Az Európai Unió Tanácsa keret direktíváinak és a kapcsolódó EU jogi szabályozásnak történő megfelelés eléréséhez szükséges teendők a vizsgált iparágakban. Levegőtisztaság védelem.
2.) Az Európai Unió Tanácsa direktíváinak történő megfelelés feltételei a vizsgált iparágakban. Felszínalatti vizek.
3.) Veszélyes anyagok felszíni vízbe bocsátása kérdéskörében az EU által elvárt direktíváknak történő megfelelés feltételei a vizsgált iparágakban.
4.) Országos Hulladékgazdálkodási Terv rész-terve elkészítése. "75/442/EGK tanácsi irányelv előírja az EU tagországok számára, hogy a közigazgatás valamennyi szintjén hulladékgazdálkodási tervet készítsenek"
Az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága szakértői az alábbi bizottságok munkájában vettek részt:
8. Közlekedés, hírközlés, vízügyi szabályozás
Az eltelt időszakban 82 rendelet és törvénytervezet véleményezésében vettünk részt.
9. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
Ezen biztosítási üzletág vonatkozásában az üzletágat szabályozó 58/1991 törvény alapján működik az un. Gépjármű Felelősségbiztosítási Bizottság. A Bizottság Biztosítotti Oldalának szervezését megalakulásától kezdve a Magyar Gazdasági Kamara, majd a jogutódként megalakult MMSZ, és most pedig az MGYOSZ látja el. A bizottság üléseit az eredményelszámolás és a díjkalkuláció kidolgozása idején, valamint a kapcsolódó jogszabályok kidolgozása, átdolgozása során tartja.
A Biztosítotti Oldal feladata a gazdasági szervezetek érdekvédelme mellett a közúton közlekedők, gépjárművet üzemeltető jogi és természetes személyek érdekének képviselete.
A Biztosítotti Oldal az év folyamán az előző évekhez hasonlóan kezdeményezte a közel 300 ezer "kötelezőt" nem fizetők körének csökkentése érdekében :
- a fokozott közúti ellenőrzések során a díjfizetés tényének ellenőrzését,
- megfelelő ORFK gépjármű és motorkerékpár nyilvántartási-ellenőrzési rendszer kialakítását, biztosító intézeti nyilvántartási rendszerrel való összekapcsolását. A meglevő adatok aktualizálását,
- a nem fizetők körének szigorú szankcionálását,
- a személygépkocsikon a "matrica" ellenőrző rendszer bevezetését,
- a bónus-malus rendszer kiterjesztését a tehergépjárművek körére,
- az üzletág liberalizálását.
Részvétel az EU csatlakozás előkészítésében
Szövetségünk tevékenységében meghatározó szerepe van az uniós csatlakozásra való felkészülésnek. Ennek keretében számos intézkedésre került sor, konferenciákat szerveztünk, előadásokon vettünk részt:
- A vámok témakörének átvilágítása előtt az EU Integrációs Bizottság vezetője konzultációt folytatott a témában érintett szakmai szövetségeinkkel arról, milyen álláspontot képviseljen a kormány az átvilágítás során.
- A feldolgozóiparról szóló, a csatlakozási folyamat során képviselendő magyar álláspont koncepciójának kialakításába a Gazdasági Minisztérium szövetségünket is bevonta.
- Megállapodás született a Gazdasági Minisztériummal, hogy a csatlakozási tárgyalásokra készülő, szövetségünket érintő anyagokat eljuttatják és számítanak véleményünkre.
- 1998. október 5-én az Osztrák Iparszövetség "Dialógus az Európai Unió kibővítéséről, Kelet- és Nyugat-Európa előtt álló kihívások" címmel Bécsben konferenciát rendezett. Magyarországot szövetségünk, a MGYOSZ képviselte teljes jogú résztvevőként. Négy szakmai szövetség (Joint Venture Sz., Magyarországi Gyógyszergyártók Sz. SZ., Magyar Vegyipari Sz. Vaskohászati Vállalatok Sz. Sz.), ill. a szövetség munkatársai vettek részt a konferencián. A rendezvényen jelentős számban vettek részt az EU Bizottságának tisztviselői (I.A, III. főigazgatóságok), brüsszeli székhelyű európai szintű szakmai (CEFIC), ill. lobbyszervezetek (UNICE), valamint a kelet- és nyugat-európai országok munkaadói és gyáriparos szervezetei is megjelentek.
- 1998. december 1-2-án a csatlakozásra való felkészülés jegyében megtartottuk a már hagyományos, kétnapos konferenciánkat Pécsett. A konferencián részt vett Hannes Porias, Ausztria budapesti nagykövete, Ralph Land, a UNICE képviselője, valamint Ilse Rein, az Osztrák Gyáriparosok szövetségének képviselője, akik szervezeteik véleményét ismertették Magyarország csatlakozásával kapcsolatban. A rendezvényen tájékoztatót tartottak a gazdaságstratégia, a vámok, a versenyjog, a szociális politika és foglalkoztatás munkacsoportok vezetői a lezajlott átvilágításról.
- Összefoglalót készítettünk az elnökség számára az Európai Integrációs Tárcaközi Bizottságok valamint a Kopint-Datorg által készített, a magyar kormány tárgyalási stratégiáját megalapozó összefoglaló tanulmányokban a tárgyalási stratégiára és a derogációs igényekre tett javaslatokról és ennek alapján az általunk támogatott derogációs listát eljuttattuk a kormánynak.
- Több alkalommal megvitattuk az Európai Szociális Kartából adódó magyar, ezen belül munkaadói feladatokat. Az ÉT nemzetközi Bizottságának ülésein javaslatokat is megfogalmaztunk, amelyek egy része információ hiányok pótlására, másik része munkabizottságokban végzendő elemzésekre irányult.
- Az Európai Integrációs Tárcaközi Bizottságok vezetői közül többen beszámoltak a munkacsoportjukban kialakult véleményekről és válaszoltak tagságunk kérdéseire (az állami támogatások, külkapcsolatok).
- A Külügyminisztériumtól megkaptuk és az érdeklődőkkel megismertettük a csatlakozás kapcsán tagságunkat érintő ú.n. horizontális témakörökben kialakult álláspontokat.
Az MGYOSZ szervezésében dr.Szabó Sándor, a Gazdasági Minisztérium EU Főosztályának főcsoportfőnöke tartott tájékoztatót 2 héttel az utolsó, külkapcsolatok és vámügyekben történt tárgyalási forduló után. Részletesen ismertette a GM területéhez tartozó témák tárgyalásain elért pozícióinkat.
Belföldi kapcsolatrendszer
Elnökségi ülések
Az elnökség rendszeres megtartott ülésein többek között az alábbi legfontosabb témákat tárgyalta:
Az elnökség márciusi ülésén részt vett Dr.Bogár László a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, aki értékelte a kormány első kilenc hónapjának tevékenységét. Az elnökség átadta az MGYOSZ gazdasági helyzetértékelését és javaslatait.
A Pénzügyminisztérium államtitkára tájékoztatót tartott az elnökség részére az adórendszer tervezett változtatásairól.
Az elnökség lényeges kérdésekben kialakított állásfoglalásait a 1. sz. melléklet tartalmazza.
Az elnökség feladatmegosztás alapján szakértői bizottságokat hozott létre, ahová a tagok és tagszervezetek delegáltak szakértőket. A gazdasági miniszterrel történt megállapodás alapján szakmai munkacsoportok alakultak a GM és az MGYOSZ képviselői részvételével. Az elnökség a korábban létező szakértői bizottságok mellett több új munkacsoportot hozott létre.
A munkacsoportok vezetését az elnökség tagjai végzik. (2. sz. melléklet)
Főtitkári értekezletek
Rendszeresen megtartottuk a tagszervezetek főtitkárai részére a "főtitkári értekezleteket", ahol a résztvevők tájékoztatást kaptak az elnökség határozatairól és aktuális kérdésekben kikértük a tagszervezetek véleményét. (az érdekegyeztetés rendszerének továbbfejlesztése, etikai kódex véleményezése, munkatervjavaslatok stb.)
Munkaügyi kapcsolatok
1998 novemberében került sor az üzemi tanácsok választására. A munkaadói magatartás, feladatok, stb. tekintetében konzultációs lehetőséget biztosítottunk a munkáltatók számára.
1998-ban is folytatódott az a konferenciasorozat, melyet a Munkaügyi Kutató Intézet és a Munkaügyi Kapcsolatok Társasága szervezett. Februárban került sor az Európai Unióhoz történő csatlakozás foglalkoztatáspolitikai kérdéseinek a tárgyalására, melynek aktív részesei voltunk.
Az MSZOSZ és Autonóm Szakszervezetek egy konferenciasorozattal akciót kezdeményeztek a kollektív szerződésekért. Csatlakoztunk a nyitó konferenciához és vállaltuk, hogy a regionálisan vagy szakmai érdekkörök szerint szervezett további konferenciák szervezésében segítséget nyújtunk.
Az MSZOSZ-el, a társadalmi kapcsolatok megerősítésére, különös tekintettel a közép és munkahelyi szintekre, tézis rendszert dolgoztunk ki. Ennek lényegesebb területei: a bértárgyalások előkészítése, bérelemzések elvégzése, a kollektív megállapodások megkötésének elősegítése, az élőmunka terheit befolyásoló adók és járulékok kialakításában való részvétel.
Az Európai Üzemi Tanácsok helyzetével és szerepével foglalkozó francia-magyar szakmai konferencia szervezői voltunk.
Aktív részesei voltunk az ILO Iroda és a volt Munkaügyi Minisztériumban működő Esélyegyenlőség Iroda szervezésében történő valamennyi rendezvény és kiadvány szervezésében, ill. szerkesztésében, ami a nők munkavállalói esélyegyenlőségével foglalkozott.
Szakértői szinten részt vettünk a Vendéglátó és Idegenforgalmi Szövetség kollektív szerződésének ágazati megkötésében és a kiterjesztési feladatok munkálataiban.
Képviselőnk részt vesz a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületében (MAT)
Kamarai kapcsolatok
Az MGYOSZ elnöksége nevében egy munkacsoport folytatott párbeszédet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetőségével. Az MGYOSZ azt az álláspontot képviselte, hogy a kamarában a gazdasági súlynak megfelelő szavazást kell biztosítani, radikálisan csökkenteni kell a tagdíjat, a tagdíj egy részéből alapot kell létrehozni, amiből a szakmai és munkaadói szövetségek projektjei finanszírozhatók, át kell alakítani a választási rendszert, és a fenti feltételek megvalósulását törvénynek kell garantálnia.
AZ MGYOSZ Nemzetközi tevékenysége
Meghatározó szempont az MGYOSZ tevékenységének alakításában, az egyes országok nemzeti munkaadói szövetségei tevékenységének megismerése, együttműködés és tapasztalatcsere kialakítása.
Ennek értelmében külkapcsolataink fejlesztésének és intenzív bővítésének eredményeként előrehaladott és konkrét tárgyalásaink vannak, illetve megállapodásokat írtunk alá vagy készítettünk elő többek között a belga, a bolgár a brit, a cseh, az ír, az izraeli, a japán a katalán valamint a német, az olasz, az orosz, az osztrák, a román, a spanyol, portugál és az ukrán gyáriparos szervezetekkel. Kapcsolatfelvételi találkozóra került sor a kanadai, a maláj, a mexikói, valamint a portugál, a svéd és a thai partnerszervezetekkel. Fontos annak a kapcsolatrendszernek feltérképezése - és esetenkénti igénybevétele, amellyel ezek a partner szövetségek az európai és más nemzetközi szervezetek irányába rendelkeznek.
Ezen szervezetek közül az egyik legfontosabb az UNICE, az Európai Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége, valamint az OECD Üzleti és Ipari Tanácsadó Tanácsa a BIAC valamint az európai fővárosok munkaadói és gyáriparos szövetségeit tömörítő OPCE. Ezek a szervezetek kivétel nélkül fontos, az EU bővítése küszöbén nem megkerülhető kérdésekben hallatják a munkaadók és az üzleti élet hangját, számos esetben befolyásolják a döntések előkészítését, esetenként magát a megszülető döntést is.
Nemzetközi Szervezetek:
Több éves előkészület eredményeképpen a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége illetve elődszervezetei által létrehozott Magyar Munkaadók Nemzetközi Együttműködési Szövetsége ( MMNESZ ), ezen keresztül az MGYOSZ 1998 december 4-én felvételt nyert az UNICE-be. A mára szinte valamennyi meghatározó magyar munkaadói szövetséget tömörítő szervezet tagjai működésének első évére egyhangúlag az MGYOSZ alelnökét választotta meg az MMNSZ elnökének.
Az OECD Üzleti és Ipari Tanácsadó Tanácsa (BIAC) több képviselői több felmérő látogatást tettek az MGYOSZ-ban. A legutóbbi 1998-as látogatás alkalmával jelezték, hogy immár nincs akadálya annak, hogy a hosszú évek óta hiányolt magyar képviselet kérdése is megoldódjon. Ennek megfelelően 1999 áprilisában a közös szervezetet az MMNESZ-t felvették a BIAC tagjai közé.
Az MMNSZ 1998 első félévétől állandó tagja az OPCE-nek (Európai Fővárosok Munkaadói Szövetségei Szervezete) Budapesten tárgyalások folytak az OPCE főtitkárával. A szervezet meghívására a magyar munkaadók képviseletében az MGYOSZ alelnöke, az MMNSZ elnöke és a szövetség főtitkára részt vett az 1999. június2-5 között Párizsban tartott jubileumi kongresszuson. Meghívásunkat elfogadva az OPCE ez év őszén, Budapesten tartja Igazgató Tanácsa ülését.
Az MGYOSZ alapítása óta tagja a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Magyar Nemzeti Bizottságának. az ICC Hungary egyik alelnöki tisztét Szövetségünk alelnöke tölti be.
Az MGYOSZ képviselői részt vettek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet az ILO 87. Ülésszakán Genfben, ahol aktívan részt vettünk az ülésszak munkájában és a konferenciát kapcsolatápolásra és kapcsolatépítésre is sikerrel felhasználtuk.
Bilaterális Kapcsolatok
1998 végén az MGYOSZ kezdeményezésére és szervezésében, Hannes Porias Ausztria budapesti nagykövetének közreműködésével találkozóra került sor a kilenc meghatározó magyar munkaadói szövetség első számú vezetői valamint az Európai Unió országai budapesti nagykövetei között. A megbeszélésen első számú téma az érdekegyeztetés helyzete és jövője volt. Az uniós nagyköveteknek két dologban igen markáns és egységes véleményük volt: egyrészt nagy fontosságot tulajdonítanak az egységes munkaadói fellépésnek, másrészt a szociális béke elengedhetetlen intézményrendszerének tekintik a társadalmi párbeszédet, az érdekegyeztetést.
Az Olasz Köztársaság budapesti nagykövetségével több éve kialakult együttműködés keretében részt vettünk az olasz miniszterelnök delegációjában Budapestre érkező üzletemberek részére rendezett találkozó szervezésében. Az MGYOSZ közreműködik az olasz kormány által finanszírozott vállalati tanácsadói program magyarországi lebonyolításának előkészítésében.
Szövetségünk a budapesti nagykövetségek megkeresésére illetve esetenként a Külügyminisztérium felkérésének eleget téve részt vett a Magyarországra látogató portugál államfő illetve a spanyol kormányfő programjának kialakításában, szervezésében. Ez alkalommal a spanyol gyáriparos szövetség a CEOE Budapesten tartózkodó alelnökével megerősítésre került a korábban megkötött együttműködési megállapodás és tárgyaltunk az együttműködés további lehetőségeiről.
Megbeszélésekre került sor a Mexikóból érkező üzleti delegáció valamint a Közép-Amerikai Gazdasági Társulás a SELA vezetőivel, tagjaival. Tárgyalásokat folytattunk Budapesten a Tunéziai államminiszterrel és együttműködési megállapodást készítettünk elő a kíséretében lévő tunéziai vállalkozók szövetsége, az UTICA alelnökével. A Litván államelnök budapesti látogatása alkalmával az MKIK-val közösen Magyar-litván Üzleti Fórumot szerveztünk, nagyszámú magyar vállalat részvételével.
Tárgyalásokat folytattunk a Dán Gyáriparosok Szövetségének főigazgató-helyettesével, a Finn Munkaadók Szövetsége képviselőivel, az Osztrák Gyáriparos Szövetség főtitkárával továbbá a francia MEDEF, az olasz CONFINDUSTRIA a cseh, a szlovák partnerszervezetek továbbá más európai szövetségek képviselőivel.
Az MGYOSZ rendszeresen képviselteti magát a Köztársasági elnököt kísérő üzletember delegációban. Az MGYOSZ elnökségének tagjai és a szövetség munkatársai az elmúlt időszakban számos külföldi látogatáson vettek részt, nemzetközi konferenciákon és szemináriumokon tartottak előadásokat erősítve ezzel szövetségünknek a nemzetközi szervezetekkel és a nemzeti gyáriparos és munkaadó szövetségekkel való kapcsolatát.
INFORMATIKAI TEVÉKENYSÉG
Megkezdődött az MGYOSZ informatikai rendszerének korszerűsítése. A beruházási folyamat első fázisában strukturált kábelhálózatot kiépítésére került sor. A MATÁV Rt kedvezményes árajánlatát elfogadva 4 db ISDN 2. végpontot üzemeltünk be, amely a SIEMENS digitális telefon alközpont és rendszerkészülékek beállítása révén lehetővé tette nagyszámú analóg fővonal kiváltását, költségtakarékosabb és minden műszaki követelménynek megfelelő korszerű kommunikációs rendszer működtetését.
Az ugyancsak ezen új beruházás részeként rendszerbe állított routeren keresztül megvalósíthatóvá vált a lokális számítógép hálózat kapcsolódása az internetre, illetve mindezek révén valamennyi szükséges hazai és nemzetközi információs adatbázis elérhetővé vált.
Az MGYOSZ adatforgalma ma még 60%-ban hagyományos papíralapú adathordozón, 20-20%-a számítógépes faxrendszeren illetve elektronikus levelezés útján valósul meg. A számítógéppark teljes felújítását követően terveink szerint tovább csökken a papírfelhasználás, gyorsul és hatékonyabbá válik a belső, illetve a szövetség és a tagok tagszervezetek közötti információáramlás. Az e-mail aránya eléri, sőt meghaladja az 50%-ot.
Az új tartalmi és formai követelményeknek eleget téve kialakításra került az MGYOSZ Internetes honlapja, gyakoribbá vált az adattartalom frissítése.
Az MGYOSZ PR-tevékenysége
Elkészült az MGYOSZ kis arculata logo, névjegy, levélpapír, boríték, tábla
A parlamenti döntést követően, a témakörben szervezett konferenciával egyidejűleg kiadtuk Munka Törvénykönyve egységes szerkezetbe foglalt szövegét. A kiadványhoz a jövőbeni MGYOSZ publikációk arculatát követő borító design készült.
Az MGYOSZ 54 szakmai szövetséget, 18 regionális szerveződésű szövetséget és 72 közvetlen tagsággal bíró gazdasági társaságot tart nyilván tagjai között. Az új szervezet az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás valamennyi területéről mintegy 6ooo vállalkozást képvisel, melyek közel 1,2 millió munkavállalót foglalkoztatnak.
Az egyesüléssel létrejövő új szervezet mindkét elődszervezet teljes körű jogutódja lett, amely jogutódlás kiterjedt a szervezeti, vagyoni és munkajogi jogutódlásra is.
A két szervezet közötti együttműködés az egyesülés előtti időszakban olyan szintre fejlődött, hogy a lényegi döntések és állásfoglalások egyeztetett formában kerültek a közvélemény elé, a folyamatos ügyek kezelése pedig átmenet nélkül folytatódott az új, megerősödött szervezetben.
Az MGYOSZ létrejöttének időszakában alakult meg az új Kormány, ami hatással volt az érdekegyeztetés egész rendszerére: megszűntették a társadalombiztosítási önkormányzatokat és bejelentették az eddigi érdekegyeztetési mechanizmus átalakítását.
Részvétel az Érdekegyeztető Tanács munkájában
Hasonlóan 1994-hez, 1998-ban sem került sor az ÉT összehívására a parlamenti választásokat megelőző és követő hónapokban. A változás és az új elnökség eredeti szándéka is arra ösztönözte az MGYOSZ-t, hogy új keretek között keresse a kormányzattal a párbeszéd lehetőségeit, tegye hatékonyabbá fellépését és juttassa érvényre tagjai érdekeit.
Az ÉT munkájában bekövetkezett szünetet arra használtuk fel, hogy az ÉT Munkáltatói Oldalán belül egyre súlyosabbá váló problémák - az egyes szervezetek reprezentativitása, a paritásos elven történő szavazás - megoldására javaslatot dolgozzunk ki. Javaslatunk lényege, hogy az Oldal kilenc szervezete három, eltérő érdekek mentén szerveződő csoportot képezzen: 1. a mikro-, a kis- és a középvállalkozói szektort, 2. az ipar és egyéb nem-mezőgazdasági ágak teljesítményét döntően meghatározó közepes és nagy gazdálkodó szervezeteket, 3. az agrárszférát képviselő munkáltatói szervezek alkossanak egy-egy csoportot. Az Oldal által képviselt vélemény kialakításában a leginkább érintett csoport véleménye legyen a meghatározó. A javaslatot az ÉT Munkáltatói Oldalának szervezetei elfogadták, sőt, az érintett szervezetek között olyan mozgások indultak meg, amelyek eredményeként a három csoport intézményesült. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének és a Magyar Munkaadói Szövetségnek az egyesülésével létrejött a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a négy egyéni és kisvállalkozásokat tömörítő szervezet (IPOSZ, KISOSZ, OKISZ, ÁFEOSZ) a közös érdekképviseletre létrehozta "KÉSZ" nevű ernyőszervezetét, és hasonló lépésre készül az agrárvállalkozások érdekeit képviselő MOSZ és az Agrár Munkaadói Szövetség is. A VOSZ és a STRATOSZ struktúrába való besorolása könnyen megoldható, de a két szervezet ezideig erről nem nyilatkozott.
Részvétel az új érdekegyeztetési rendszerben
A hazai érdekegyeztetési rendszer átalakítására 1999. januárjában indultak el a munkálatok. Ez a folyamat mostanára befejezettnek mondható. Az új rendszerben a munka világával közvetlenül kapcsolatos kérdéseket az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) kezeli, az általános gazdaságpolitikai konzultáció átkerült a Gazdasági Tanácsba (GT) és három új önálló fórum jött létre: a Nemzeti ILO Tanács, az Európai Integrációs Tanács (EIT) és a Szociális Tanács
Az új fórumok elfogadták alapszabályukat, illetve ideiglenes alapszabállyal működnek. Az MGYOSZ képviselői részt vettek az átalakítás folyamatában és képviselték az elnökség által elfogadott alábbi főbb észrevételeket:
- nem lehet megállapodásokat kötni bérekről, munkaügyi szabályokról, foglalkoztatásról anélkül, hogy a felek tárgyalásokat folytatnának a gazdasági környezetről, a szűken értelmezett munka világát meghatározó feltételekről,
- nem lehet valódi konzultációt folytatni a Gazdasági Tanácsban, amely évente kétszer ülésezik, és amelyben nagyon tág és heterogén a résztvevők köre,
- az MGYOSZ elfogadhatatlannak tartja azt, hogy a Szociális Tanácsból kimaradjanak a szociális rendszert finanszírozó munkáltatók képviselői,
- a társadalmi párbeszéd rendszerének alapvető hiányossága, hogy hiányoznak belőle a rendszerszerű működés feltételei: a fórumok egymástól izoláltan működnek, nem kapcsolódnak egymáshoz.
Jelenleg folyik az OMT végleges alapszabályának kidolgozása, és az állandó bizottságok felállítása. Az a törekvésünk, hogy az MGYOSZ-ban működő szakmai munkacsoportok bekapcsolódhassanak ezek munkájába és valamennyi bizottságba delegálhassuk képviselőinket.
Részvétel a jogalkotási folyamatban
A törvényjavaslatok véleményezésénél a jogalkotásról szóló törvény és a kamarai törvény VII. fejezete megfelelően széles jogkört biztosít számunkra. E törvényi előírásoknak azonban az egyes minisztériumok nagyon eltérően tesznek eleget. Egyfelől nem minden, szervezetünk tagságát érintő törvényt kaptunk meg véleményezésre, másfelől pedig a véleményezésre adott idő - általában 1-2 nap - az esetek többségében nem tette lehetővé az érdemi véleményalkotást, és különösen nem azt, hogy a munkába az érintettek széles körét (tagszervezeteinket, tagvállalatainkat) be tudjuk kapcsolni. Észrevételeink fogadtatásáról, további sorsáról kevés visszajelzést kapunk.
Az érdekegyeztetési rendszer továbbfejlesztése során ezért egyik alapvető törekvésünk, hogy a törvény-előkészítés során a jogalkotók biztosítsák azokat a feltételeket, amelyek mellett véleményezési jogkörünknek nemcsak formálisan, hanem érdemben eleget tudunk tenni.
Képviselőink részt vállalnak a Közbeszerzések Tanácsa munkájában: Horváth István, az MGYOSZ alelnöke egyben a tanács alelnöke, Kreszán Albert alelnök és Kelemen Géza elnökségi tag pedig tagok a tanácsban. Tevékenységük elismerése, hogy – mandátumuk lejárta után – mindhármukat újraválasztották a következő ciklusra. Szervezetünk három képviselőjének munkája is szerepet játszott abban, hogy a közbeszerzési törvény az általunk képviselt javaslatok szerint módosult.
Az egyes szakterületeken az alábbi munkát végeztük:
1. Adózás
Sikerként könyvelhetjük el, hogy a régóta követelt vállalkozói tehercsökkentés keretében a TB járulék mértéke 1998-ban 39 %-ról 33%-ra csökkent és a foglalkoztatási törvény rendelkezései szerint befizetett munkaadói járulék mértéke 4 %-ról 3%-ra módosult.
Nem sikerült ugyanezt elérnünk az egészségügyi és a rehabilitációs hozzájárulás esetében, mert érveink ellenére az egészségügyi hozzájárulás 21oo forintról 36oo forintra emelkedett, a rehabilitációs hozzájárulás pedig 11ooo forintról 2o6oo forintra nőtt.
1999. elején bekapcsolódtunk az adóreform munkálataiba és javaslatokat alakítottunk ki a módosításokra. Ennek alapján szakértőink a számunkra legfontosabb kérdésekről a Gazdasági Minisztérium munkatársaival konzultáltak.
A Kormány 2000-re szóló adó- és járulékkoncepcióját véleményeztük, és erről - a munkaadói oldal többi szervezetével együtt - folyamatosan konzultáltunk a Pénzügyminisztérium képviselőivel.
Az adórendszer 2000-re meghirdetett reformjával kapcsolatban az MGYOSZ Elnöksége 1999 tavaszán a következő véleményt alakította ki: „Annak ellenére, hogy adórendszerünk átfogó reformra szorul, a gazdaság jelenlegi bizonytalanságait figyelembe véve nem időszerű gyökeres adórendszerbeli változásokkal fokozni a bizonytalanságot.”
A Parlamenthez beterjesztett adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslatokat szövetségünk a PM-től megkapta, de egyeztetésre hivatalos keretek között nem került sor.
2. Bérkérdések.
Az egészségügyi hozzájárulás növekedésének kompenzálására részt vettünk a nehéz helyzetben lévő munkáltatók részére nyújtandó támogatási rendszer kialakításában. A támogatás az előző évhez hasonlóan az átlagkereset figyelembevételével, sávosan került kialakításra. 1998-ban mintegy 1 milliárd Ft került felhasználásra. Kérésünk ellenére a MAT ülésen arról nem sikerült információt szerezni, hogy mely vállalkozási csoportok részesültek a támogatásból, csak területi megoszlásról kaptunk adatot.
Az 1999. évi szabályok szerint - a paraméterek változása miatt -, a kis és közepes méretű cégek, akik az előző évben részesülhettek a támogatásból, 1999-ben kiesnek ebből a lehetőségből. A kompenzáció igénylését előíró rendelet késve, csak 1999. június közepén jelent meg.
Az 1999. évi bértárgyalásokra való felkészülést 1998 júliusában megkezdtük, annak ellenére, hogy nem állt rendelkezésünkre a bértárgyalásokhoz a munkáltatóknak elengedhetetlenül szükséges konkrét kormányzati elképzelés a különböző alapokba történő befizetésekről .
Az MGYOSZ javaslatát a tagvállalatok véleménye alapján állítottuk össze. A javaslatok alapján az elnökség két ízben tárgyalta a kérdést és felhatalmazta tárgyalócsoportunkat, hogy a keresetek növelésére tett ajánlás középértéke 12-15 % között mozoghat, a minimálbér maximálisan 22.500 Ft lehet, továbbá minden fix összegű emelésre, vagy több lépcsős minimálbérre vonatkozó tárgyalási ajánlást utasítsunk vissza.
A december 22-ei megállapodás megegyezik az MGYOSZ elnöksége által jóváhagyott értékekkel.
Az év végi tárgyalásokon a tárgyaló felek vállalták, hogy a nemzetgazdasági folyamatok ismeretében 1999. év májusában újratárgyalják a minimálbér emelésének lehetőségét. Ennek megfelelően a szakszervezetek ez év májusának végén 25.500 Ft összegű minimálbér emelésre tettek javaslatot 1999. július 1-i határidővel.
A hivatalos tárgyalásokat megelőzően az MGYOSZ elnöksége úgy látta, hogy a gazdasági folyamatok alakulása nem indokolja a minimálbér évközi emelését.
Az Országos Munkaügyi Tanács tárgyalta a kérdést, ahol a szakszervezetek javaslatai annyiban változtak, hogy kisebb összegű emeléssel is megelégedtek volna, és az emelés legfőbb indokát az EU-hoz való felzárkózásban jelölték meg. A szakszervezetek javaslatát sem a Kormány, sem a munkaadók nem fogadták el, így a minimálbér változatlan maradt.
A tárgyaló partnerek megállapodtak abban, hogy július közepén szakbizottsági és OMT szinten tárgyalnak a vita tárgyát képező EU-ban kialakult bérekről, a minimálbér és az átlagkereset helyes arányáról, az EU elvárásairól a csatlakozni kívánó országok esetében.
3. Munka Törvénykönyve
Az 1992. óta hatályos és két ízben lényegesen változtatott (1995. és 97.) Munka Törvénykönyv gyakorlati alkalmazása során felmerült munkáltatói problémákat rendszeresen gyűjtöttük. Több ízben fordultunk a szakmai szövetségeken és tagvállalatokon keresztül szakértőinkhez, az általuk is fontosnak tartott változtatási igények összegyűjtésére.
A beérkezett véleményekből egy 86 problémakört feltáró "csomag" keletkezett. Ebből összeállítottuk az általunk elengedhetetlennek tartott módosítási javaslatokat, amelyeket szakértőinkkel megtárgyaltunk. A végleges téziseket fel kívánjuk használni a Szociális és Családügyi Minisztériumban megkezdett, a Munka Törvénykönyve átfogó felülvizsgálatát célzó munkában.
Az 1999. június 1-én az Országgyűlés által elfogadott új Munka Törvénykönyve a munkaadóknak kedvező változásokat tartalmaz.
Az egyeztetésekkel egyidőben elkészült az MGYOSZ új kiadványa, az egységes szerkezetbe foglalt, munkaadói értelmezéssel ellátott Munka Törvénykönyvének kézikönyve. Ebben a témában nagysikerű konferenciát tartottunk 1999. júniusában. A jelentkezők nagy száma miatt a rendezvényt júliusban megismételtük.
4. Szociálpolitika
1998-ban befejeződött a megváltozott munkaképességűek ellátó rendszerének átfogó átalakításával kapcsolatos koncepció kialakítása, amelyben a szociális partnerek is részt vettek.
A munkacsoport tevékenységét a Miniszterelnöki Hivatal koordinálta.
Megállapítható, hogy az intenzív munka eredményeként a szociális partnerek számára is egészében elfogadható koncepció készült azzal az általános megjegyzéssel, hogy a munkacsoportban részt vevő tárcák a megváltozott munkaképességűek ellátó rendszerének átalakítását elsősorban nem állami költségvetési forrásból, hanem a már létező Munkaerőpiaci Alap jelentős mértékű felhasználásával kívánták finanszírozni.
A tárcák nehezen fogadják el azt - az érdekképviseletek által folyamatosan hangoztatott - álláspontot, amely szerint a versenyszférában a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása csak szűk keretek között, igen korlátozott mértékben oldható meg, ezért véleményünk szerint a kormányzatnak aktív szerepet kellene vállalnia az illetékes civil szervezetek támogatásában ahhoz, hogy a munkaképes, megváltozott munkaképességű munkavállalók az un. második gazdaságban (különösen rokkantak, idősek, kisgyermekek házi gondozásában és ellátásában) vállaljanak feladatot.
A kormányzat többek között a korkedvezményes nyugellátás reformját is célul tűzte ki.
Annak ellenére azonban, hogy a koncepciót előkészítő munkacsoport összetételét a munkáltatói oldal még 1997. év végén elfogadta, ezen a területen az 1998. évben érdemi tevékenység nem folyt.
Az Érdekegyeztető Tanács megszüntetése után létrehozott OMT Ideiglenes Alapszabálya a Szociálpolitikai Bizottságot, mint albizottságot kezeli.
Az Európai Szociális Karta ratifikálása után képviselőnk változatlanul részt vesz a ratifikáció előkészítésében döntő fontosságú Tárcaközi Bizottságban, amelynek soron következő feladata a ratifikáció miatt szükségessé vált belső jogszabály-módosítások előkészítése és az első országjelentés elkészítése, megvitatása.
5. Munkavédelem
A munkavédelmi érdekegyeztetés keretében októberben részt vettünk az osztrák kormány és az Európai Unió közös szervezésében Bécsben lezajlott három napos konferencián, amelyre a tagállamok képviselői mellett a csatlakozási tárgyalásokat megkezdett közép-és kelet-európai országok tripartit delegációi is meghívást kaptak.
A konferencia tárgya a kockázatkezelés, mint munkáltatói kötelezettség teljesítésének helyzete volt.
A munkavédelmi törvénynek ez a már egy éve hatályos módosítása nem pusztán hazai vonatkozásban vet fel számos megoldandó kérdést.
A konferencián kialakult álláspont szerint a kérdés megoldásának első lépése az lehet, ha országos szinten megállapodás születik a szociális partnerek között a kockázatkezelés technikáját tartalmazó, valamennyi munkáltató számára alkalmazható módszer kialakításában.
A munkavédelmi törvény alapján a szociális partnerek elkészítették a Munkavédelem Országos Programját, amely országgyűlési határozat-tervezet formájában kerül a Parlament elé várhatóan még 1999. őszén.
A széleskörű társadalmi vita alapján remélhető, hogy a Munkavédelem Országos Programja, mint középtávú feladat széles társadalmi konszenzus alapján kerül megfogalmazásra.
Az ÉT megszüntetése a Munkavédelmi Bizottságot is érinti, mert a jelen helyzetben nincs összhang az OMT ideiglenes alapszabályának és a Munkavédelmi Bizottság ügyrendjének rendelkezései között a bizottsági hatáskörökkel kapcsolatban.
A kérdés végleges megoldása a területen kialakult, hosszú ideje tartó bizonytalanságok feloldását jelentheti.
6. Oktatás-képzés
A szakképzés területén az alábbi jogszabály-tervezetek illetve szakmai anyagok véleményezésébe kapcsolódtunk be:
- Szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztéséről szóló törvénymódosítás koncepciója,
- A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló rendelet módosítása,
- OKJ módosításának alapelvei,
- Új szakképesítések Országos Képzési Jegyzékbe kerüléséhez szükséges egyeztetések,
- A fogyasztóvédelemről szóló törvény tervezete,
- A foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény,
- EU szakképzéssel kapcsolatos anyagok, tanulmányok.
Érdekképviseleti munkánk eredményének tartjuk a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztéséről szóló 1996. évi LXXVII. törvény ez évi módosításánál a munkáltatói érdekek érvényesítését, így a vállalati kötelezettségek saját munkavállalók képzésére fordítható részének 0,2 %-ról 0,5 %-ra való emelését, valamint a felsőfokú képzés keretében a vállalatnál folyó 8 hétnél hosszabb idejű gyakorlati képzések költségeinek a hozzájárulási kötelezettség terhére történő elszámolhatóságát.
Javaslatunkra a közoktatásról szóló 1993. évi törvény júniusi módosításába bekerült, hogy a munkaadói érdekképviseleti szervezetek 2 főt delegálhatnak a Köznevelési Tanácsba.
Az országos és regionális fórumok munkájába az MGYOSZ képviselői aktívan bekapcsolódtak. Az MGYOSZ rendszeresen meghívást kapott az Országgyűlés Oktatási Bizottságának ülésére.
Szervezetünk képviselője tagja a szakképzésért felelős miniszter tanácsadó testületeként működő, döntés-előkészítő jogosítvánnyal rendelkező Országos Szakképzési Tanácsnak /OSZT/. Az elmúlt év során e testület több jogszabály-tervezet véleményezése mellett elsősorban a Munkaerőpiaci Alap Szakképzési Alaprészben képződött közel 8 milliárd forint felosztásának elveivel, országos pályázatok meghirdetésével és értékelésével, a felhasznált források hatékonyságának és ellenőrzésének a kérdésével foglalkozott.
Eredménynek tartjuk, hogy az országos és megyei pályáztatásba, szakmai véleményezésbe egyre több MGYOSZ szakértő bekapcsolódott be, illetve azt is, hogy az MGYOSZ vagy tagszervezetei közvetlenül is egyre gyakrabban részt vesznek az oktatás-képzés területére vonatkozó hazai vagy nemzetközi pályázatokban koordinátorként vagy partnerként.
Közel 80 szakértőnk jelentkezett a szakképzés tárgyi normatíváit összeállító munkák elvégzésére, a szakmai- és vizsgakövetelmények felülvizsgálatára. Az 1998-ban megindult nagyarányú tankönyv - pályázatok elbírálásában az MGYOSZ szakértői bírálóként közreműködtek.
A beszámolási időszakban több alkalommal egyeztettünk megyei képviselőinkkel, a megyei munkaügyi tanácsokba, illetve a megyei szakképzési bizottságokba delegált MGYOSZ képviselőkkel.
1999. tavaszán - új törvényi szabályozás alapján - valamennyi megyében megalakultak a megyei szakképzési bizottságok, amelyek közül sajnos csak öt megyében és a fővárosban sikerült az MGYOSZ-nak, vagy megyei tagszervezetének képviseletet szerezni. /Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Pest, Veszprém, Zala, Budapest/ .
1998 nyarán nagy sikerrel rendeztük meg konzultációval egybekötött szemináriumunkat " Az üzemi gyakorlati képzés helyzete és kilátásai a megváltozott törvényi környezetben " címmel.
Az OTT tagjai 1998. szeptemberébeni német-magyar szakmai program keretében Drezdában szakmai tanulmányúton vettek részt, melyet "A munkaadói érdekképviseletek és kamarák munkatársainak szerepe, feladatai a szakmai továbbképzésben" címmel a Szász Menedzsment Akadémiával közösen szerveztünk.
Képviselőink számos, a szakképzés és a felsőoktatás területén működő szakmai állandó és ad hoc bizottságban képviselték tagjaink, vagy gyakran az ÉT munkaadói oldalának érdekeit is. /Leonardo Koordinációs Tanács, Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács, ECDL Akkreditációs Bizottság, Tempus Magyarországi Bizottsága, Felsőoktatási Tudományos Tanács, Országos Vezetőképző Tanács, Felsőoktatási Tudományos Tanács, Közoktatási Érdekegyeztető Tanács, FEFA Bizottság /
Az MGYOSZ 1998. decemberéig működött Oktatási Tanácsadó Testületének (OTT) ülésein a tagszervezetek szakértői az OSZT és más szakmai testületekben történt eseményekről, a szakképzésben a vállalatokat, képzőket közvetlenül érintő problémákról, a gyakorlati képzésről, annak ellenőrzéséről, az új rendszerű, 10 osztályos alapképzésre épülő Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzések bevezetésével járó gondokról, pályázati felhívásokról hallhattak és a fejthették ki észrevételeiket, véleményüket.
Az MGYOSZ Elnöksége az Oktatási Tanácsadó Testület átszervezésével létrehozta az Oktatási és Kutatás-fejlesztési Szakbizottságot, amelynek elnökeként Pakucs Jánost bízta meg. A Bizottság 1999. június 2- ai alakuló ülésén részt vett és előadást tartott Pokorni Zoltán oktatási miniszter .
A tagszövetségek és tagvállalatok képviselői a Bizottságon belül szakképzési és felsőoktatási albizottságot hoztak létre.
7. Környezetvédelem
Szervezetünk Környezetvédelmi Bizottságának szakértői az év folyamán 37 rendelet és törvény tervezetét véleményezték és 21 konferencián vettek részt.
Az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke Dr.Biacs Péter az MGYOSZ alelnöke. A tanács gazdasági oldalának valamennyi tagját az MGYOSZ delegálta. (7fő)
Kiemelkedő fontossággal bír az a találkozó, amely az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága és Pepó Pál környezetvédelmi miniszter között zajlott december 16-án. A tárca olyan környezetpolitika kialakítására törekszik, ami EU konform, és amiben a gazdaság valamennyi szereplője közreműködik.
A bizottság tevékenységében kiemelt fontosságú a környezetterhelési díjak (KTD) bevezetésének kérdése.
A tervezet szerinti KTD teljes körű bevezetését a bizottság jelenleg nem tartja időszerűnek, megvalósíthatónak, betarthatónak, ezért a tervezetben foglaltakat nem támogatta.
Ismeretünk szerint a tervezethez hasonló valamennyi környezeti elemet adóztató rendszer az EU tagállamaiban sem működik.
Mérlegelést érdemel a bevezetés időpontjának megválasztása, az hogy az EU kikerülhetetlen normatív követelményeinek való megfelelés az elkövetkezendő években a magyar gazdaságtól egyébként is nagy anyagi erőfeszítéseket követel, a környezetterhelési díj javasolt formában való bevezetését pedig senki nem kéri tőlünk.
Az előterjesztésben szereplő minden környezeti elemre kiterjedő díjfizetés koncepciója a "csővégi" paraméterekkel való szabályozást helyezi középpontba, szemben az EU-ban érvényesített elvekkel.
A két megközelítés együttes alkalmazása a magyar gazdaság számára nyilvánvaló versenyhátránnyal jár.
Állásfoglalásainknak tudható be, hogy a Gazdasági Minisztérium elvetette a KTD jelenlegi tervezet szerinti bevezetésének lehetőségét
A bizottság szorgalmazta azt, hogy aktívan bekapcsolódhasson az EU csatlakozási tárgyalások előkészítésébe.
Ennek hatására a KöM megkeresésére a bizottság szakértői hátterére alapozva hatásvizsgálatokat készített:
1.) Az Európai Unió Tanácsa keret direktíváinak és a kapcsolódó EU jogi szabályozásnak történő megfelelés eléréséhez szükséges teendők a vizsgált iparágakban. Levegőtisztaság védelem.
2.) Az Európai Unió Tanácsa direktíváinak történő megfelelés feltételei a vizsgált iparágakban. Felszínalatti vizek.
3.) Veszélyes anyagok felszíni vízbe bocsátása kérdéskörében az EU által elvárt direktíváknak történő megfelelés feltételei a vizsgált iparágakban.
4.) Országos Hulladékgazdálkodási Terv rész-terve elkészítése. "75/442/EGK tanácsi irányelv előírja az EU tagországok számára, hogy a közigazgatás valamennyi szintjén hulladékgazdálkodási tervet készítsenek"
Az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága szakértői az alábbi bizottságok munkájában vettek részt:
- Országos Környezetvédelmi Tanács
- > Környezetvédelmi Termékdíj Tárcaközi Bizottság
- Központi Környezetvédelmi Alap Pályázatokat Értékelő Tárcaközi Bizottság
- Fenntartható Fejlődés Tárcaközi Bizottság
- > KTM Hulladékértékelő Bizottság
- ICC Hungary Nemzeti Bizottság Környezetvédelmi és Biztosítási Szakbiz.
- Környezetbarát Termék Közhasznú Társaság
- > KTM Környezetünkért Díj Bizottság
- KÖM Fejezeti Monitoring Bizottság
8. Közlekedés, hírközlés, vízügyi szabályozás
Az eltelt időszakban 82 rendelet és törvénytervezet véleményezésében vettünk részt.
9. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
Ezen biztosítási üzletág vonatkozásában az üzletágat szabályozó 58/1991 törvény alapján működik az un. Gépjármű Felelősségbiztosítási Bizottság. A Bizottság Biztosítotti Oldalának szervezését megalakulásától kezdve a Magyar Gazdasági Kamara, majd a jogutódként megalakult MMSZ, és most pedig az MGYOSZ látja el. A bizottság üléseit az eredményelszámolás és a díjkalkuláció kidolgozása idején, valamint a kapcsolódó jogszabályok kidolgozása, átdolgozása során tartja.
A Biztosítotti Oldal feladata a gazdasági szervezetek érdekvédelme mellett a közúton közlekedők, gépjárművet üzemeltető jogi és természetes személyek érdekének képviselete.
A Biztosítotti Oldal az év folyamán az előző évekhez hasonlóan kezdeményezte a közel 300 ezer "kötelezőt" nem fizetők körének csökkentése érdekében :
- a fokozott közúti ellenőrzések során a díjfizetés tényének ellenőrzését,
- megfelelő ORFK gépjármű és motorkerékpár nyilvántartási-ellenőrzési rendszer kialakítását, biztosító intézeti nyilvántartási rendszerrel való összekapcsolását. A meglevő adatok aktualizálását,
- a nem fizetők körének szigorú szankcionálását,
- a személygépkocsikon a "matrica" ellenőrző rendszer bevezetését,
- a bónus-malus rendszer kiterjesztését a tehergépjárművek körére,
- az üzletág liberalizálását.
Szövetségünk tevékenységében meghatározó szerepe van az uniós csatlakozásra való felkészülésnek. Ennek keretében számos intézkedésre került sor, konferenciákat szerveztünk, előadásokon vettünk részt:
- A vámok témakörének átvilágítása előtt az EU Integrációs Bizottság vezetője konzultációt folytatott a témában érintett szakmai szövetségeinkkel arról, milyen álláspontot képviseljen a kormány az átvilágítás során.
- A feldolgozóiparról szóló, a csatlakozási folyamat során képviselendő magyar álláspont koncepciójának kialakításába a Gazdasági Minisztérium szövetségünket is bevonta.
- Megállapodás született a Gazdasági Minisztériummal, hogy a csatlakozási tárgyalásokra készülő, szövetségünket érintő anyagokat eljuttatják és számítanak véleményünkre.
- 1998. október 5-én az Osztrák Iparszövetség "Dialógus az Európai Unió kibővítéséről, Kelet- és Nyugat-Európa előtt álló kihívások" címmel Bécsben konferenciát rendezett. Magyarországot szövetségünk, a MGYOSZ képviselte teljes jogú résztvevőként. Négy szakmai szövetség (Joint Venture Sz., Magyarországi Gyógyszergyártók Sz. SZ., Magyar Vegyipari Sz. Vaskohászati Vállalatok Sz. Sz.), ill. a szövetség munkatársai vettek részt a konferencián. A rendezvényen jelentős számban vettek részt az EU Bizottságának tisztviselői (I.A, III. főigazgatóságok), brüsszeli székhelyű európai szintű szakmai (CEFIC), ill. lobbyszervezetek (UNICE), valamint a kelet- és nyugat-európai országok munkaadói és gyáriparos szervezetei is megjelentek.
- 1998. december 1-2-án a csatlakozásra való felkészülés jegyében megtartottuk a már hagyományos, kétnapos konferenciánkat Pécsett. A konferencián részt vett Hannes Porias, Ausztria budapesti nagykövete, Ralph Land, a UNICE képviselője, valamint Ilse Rein, az Osztrák Gyáriparosok szövetségének képviselője, akik szervezeteik véleményét ismertették Magyarország csatlakozásával kapcsolatban. A rendezvényen tájékoztatót tartottak a gazdaságstratégia, a vámok, a versenyjog, a szociális politika és foglalkoztatás munkacsoportok vezetői a lezajlott átvilágításról.
- Összefoglalót készítettünk az elnökség számára az Európai Integrációs Tárcaközi Bizottságok valamint a Kopint-Datorg által készített, a magyar kormány tárgyalási stratégiáját megalapozó összefoglaló tanulmányokban a tárgyalási stratégiára és a derogációs igényekre tett javaslatokról és ennek alapján az általunk támogatott derogációs listát eljuttattuk a kormánynak.
- Több alkalommal megvitattuk az Európai Szociális Kartából adódó magyar, ezen belül munkaadói feladatokat. Az ÉT nemzetközi Bizottságának ülésein javaslatokat is megfogalmaztunk, amelyek egy része információ hiányok pótlására, másik része munkabizottságokban végzendő elemzésekre irányult.
- Az Európai Integrációs Tárcaközi Bizottságok vezetői közül többen beszámoltak a munkacsoportjukban kialakult véleményekről és válaszoltak tagságunk kérdéseire (az állami támogatások, külkapcsolatok).
- A Külügyminisztériumtól megkaptuk és az érdeklődőkkel megismertettük a csatlakozás kapcsán tagságunkat érintő ú.n. horizontális témakörökben kialakult álláspontokat.
Az MGYOSZ szervezésében dr.Szabó Sándor, a Gazdasági Minisztérium EU Főosztályának főcsoportfőnöke tartott tájékoztatót 2 héttel az utolsó, külkapcsolatok és vámügyekben történt tárgyalási forduló után. Részletesen ismertette a GM területéhez tartozó témák tárgyalásain elért pozícióinkat.
Elnökségi ülések
Az elnökség rendszeres megtartott ülésein többek között az alábbi legfontosabb témákat tárgyalta:
- tájékoztató az EU Szociális Karta ratifikálását előkészítő tárgyalásokról,
- az ÉT továbbfejlesztése, javaslatok a reprezentativitás mérésére,
- prioritások meghatározása az EU csatlakozási folyamatban,
- kormányzati kapcsolatokat irányító munkacsoportok kialakítása,
- az MGYOSZ tevékenységének főbb irányai,
- az MGYOSZ nemzetközi kapcsolatainak helyzete,
- konzultáció a kamarai rendszer továbbfejlesztéséről,
- állásfoglalás kialakítása az 1999. évi bértárgyalásokra,
- a Munka Törvénykönyve módosítása
- az MGYOSZ kormányzati kapcsolatai
- állásfoglalás a kamarai törvény módosításáról
- az MGYOSZ gazdasági helyzetértékelése és javaslatai (1998. február, október 1999. április)
- az MGYOSZ és a szakszervezetek kapcsolata
Az elnökség márciusi ülésén részt vett Dr.Bogár László a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, aki értékelte a kormány első kilenc hónapjának tevékenységét. Az elnökség átadta az MGYOSZ gazdasági helyzetértékelését és javaslatait.
A Pénzügyminisztérium államtitkára tájékoztatót tartott az elnökség részére az adórendszer tervezett változtatásairól.
Az elnökség lényeges kérdésekben kialakított állásfoglalásait a 1. sz. melléklet tartalmazza.
Az elnökség feladatmegosztás alapján szakértői bizottságokat hozott létre, ahová a tagok és tagszervezetek delegáltak szakértőket. A gazdasági miniszterrel történt megállapodás alapján szakmai munkacsoportok alakultak a GM és az MGYOSZ képviselői részvételével. Az elnökség a korábban létező szakértői bizottságok mellett több új munkacsoportot hozott létre.
A munkacsoportok vezetését az elnökség tagjai végzik. (2. sz. melléklet)
Rendszeresen megtartottuk a tagszervezetek főtitkárai részére a "főtitkári értekezleteket", ahol a résztvevők tájékoztatást kaptak az elnökség határozatairól és aktuális kérdésekben kikértük a tagszervezetek véleményét. (az érdekegyeztetés rendszerének továbbfejlesztése, etikai kódex véleményezése, munkatervjavaslatok stb.)
1998 novemberében került sor az üzemi tanácsok választására. A munkaadói magatartás, feladatok, stb. tekintetében konzultációs lehetőséget biztosítottunk a munkáltatók számára.
1998-ban is folytatódott az a konferenciasorozat, melyet a Munkaügyi Kutató Intézet és a Munkaügyi Kapcsolatok Társasága szervezett. Februárban került sor az Európai Unióhoz történő csatlakozás foglalkoztatáspolitikai kérdéseinek a tárgyalására, melynek aktív részesei voltunk.
Az MSZOSZ és Autonóm Szakszervezetek egy konferenciasorozattal akciót kezdeményeztek a kollektív szerződésekért. Csatlakoztunk a nyitó konferenciához és vállaltuk, hogy a regionálisan vagy szakmai érdekkörök szerint szervezett további konferenciák szervezésében segítséget nyújtunk.
Az MSZOSZ-el, a társadalmi kapcsolatok megerősítésére, különös tekintettel a közép és munkahelyi szintekre, tézis rendszert dolgoztunk ki. Ennek lényegesebb területei: a bértárgyalások előkészítése, bérelemzések elvégzése, a kollektív megállapodások megkötésének elősegítése, az élőmunka terheit befolyásoló adók és járulékok kialakításában való részvétel.
Az Európai Üzemi Tanácsok helyzetével és szerepével foglalkozó francia-magyar szakmai konferencia szervezői voltunk.
Aktív részesei voltunk az ILO Iroda és a volt Munkaügyi Minisztériumban működő Esélyegyenlőség Iroda szervezésében történő valamennyi rendezvény és kiadvány szervezésében, ill. szerkesztésében, ami a nők munkavállalói esélyegyenlőségével foglalkozott.
Szakértői szinten részt vettünk a Vendéglátó és Idegenforgalmi Szövetség kollektív szerződésének ágazati megkötésében és a kiterjesztési feladatok munkálataiban.
Képviselőnk részt vesz a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületében (MAT)
Az MGYOSZ elnöksége nevében egy munkacsoport folytatott párbeszédet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetőségével. Az MGYOSZ azt az álláspontot képviselte, hogy a kamarában a gazdasági súlynak megfelelő szavazást kell biztosítani, radikálisan csökkenteni kell a tagdíjat, a tagdíj egy részéből alapot kell létrehozni, amiből a szakmai és munkaadói szövetségek projektjei finanszírozhatók, át kell alakítani a választási rendszert, és a fenti feltételek megvalósulását törvénynek kell garantálnia.
AZ MGYOSZ Nemzetközi tevékenysége
Meghatározó szempont az MGYOSZ tevékenységének alakításában, az egyes országok nemzeti munkaadói szövetségei tevékenységének megismerése, együttműködés és tapasztalatcsere kialakítása.
Ennek értelmében külkapcsolataink fejlesztésének és intenzív bővítésének eredményeként előrehaladott és konkrét tárgyalásaink vannak, illetve megállapodásokat írtunk alá vagy készítettünk elő többek között a belga, a bolgár a brit, a cseh, az ír, az izraeli, a japán a katalán valamint a német, az olasz, az orosz, az osztrák, a román, a spanyol, portugál és az ukrán gyáriparos szervezetekkel. Kapcsolatfelvételi találkozóra került sor a kanadai, a maláj, a mexikói, valamint a portugál, a svéd és a thai partnerszervezetekkel. Fontos annak a kapcsolatrendszernek feltérképezése - és esetenkénti igénybevétele, amellyel ezek a partner szövetségek az európai és más nemzetközi szervezetek irányába rendelkeznek.
Ezen szervezetek közül az egyik legfontosabb az UNICE, az Európai Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége, valamint az OECD Üzleti és Ipari Tanácsadó Tanácsa a BIAC valamint az európai fővárosok munkaadói és gyáriparos szövetségeit tömörítő OPCE. Ezek a szervezetek kivétel nélkül fontos, az EU bővítése küszöbén nem megkerülhető kérdésekben hallatják a munkaadók és az üzleti élet hangját, számos esetben befolyásolják a döntések előkészítését, esetenként magát a megszülető döntést is.
Nemzetközi Szervezetek:
Több éves előkészület eredményeképpen a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége illetve elődszervezetei által létrehozott Magyar Munkaadók Nemzetközi Együttműködési Szövetsége ( MMNESZ ), ezen keresztül az MGYOSZ 1998 december 4-én felvételt nyert az UNICE-be. A mára szinte valamennyi meghatározó magyar munkaadói szövetséget tömörítő szervezet tagjai működésének első évére egyhangúlag az MGYOSZ alelnökét választotta meg az MMNSZ elnökének.
Az OECD Üzleti és Ipari Tanácsadó Tanácsa (BIAC) több képviselői több felmérő látogatást tettek az MGYOSZ-ban. A legutóbbi 1998-as látogatás alkalmával jelezték, hogy immár nincs akadálya annak, hogy a hosszú évek óta hiányolt magyar képviselet kérdése is megoldódjon. Ennek megfelelően 1999 áprilisában a közös szervezetet az MMNESZ-t felvették a BIAC tagjai közé.
Az MMNSZ 1998 első félévétől állandó tagja az OPCE-nek (Európai Fővárosok Munkaadói Szövetségei Szervezete) Budapesten tárgyalások folytak az OPCE főtitkárával. A szervezet meghívására a magyar munkaadók képviseletében az MGYOSZ alelnöke, az MMNSZ elnöke és a szövetség főtitkára részt vett az 1999. június2-5 között Párizsban tartott jubileumi kongresszuson. Meghívásunkat elfogadva az OPCE ez év őszén, Budapesten tartja Igazgató Tanácsa ülését.
Az MGYOSZ alapítása óta tagja a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Magyar Nemzeti Bizottságának. az ICC Hungary egyik alelnöki tisztét Szövetségünk alelnöke tölti be.
Az MGYOSZ képviselői részt vettek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet az ILO 87. Ülésszakán Genfben, ahol aktívan részt vettünk az ülésszak munkájában és a konferenciát kapcsolatápolásra és kapcsolatépítésre is sikerrel felhasználtuk.
Bilaterális Kapcsolatok
1998 végén az MGYOSZ kezdeményezésére és szervezésében, Hannes Porias Ausztria budapesti nagykövetének közreműködésével találkozóra került sor a kilenc meghatározó magyar munkaadói szövetség első számú vezetői valamint az Európai Unió országai budapesti nagykövetei között. A megbeszélésen első számú téma az érdekegyeztetés helyzete és jövője volt. Az uniós nagyköveteknek két dologban igen markáns és egységes véleményük volt: egyrészt nagy fontosságot tulajdonítanak az egységes munkaadói fellépésnek, másrészt a szociális béke elengedhetetlen intézményrendszerének tekintik a társadalmi párbeszédet, az érdekegyeztetést.
Az Olasz Köztársaság budapesti nagykövetségével több éve kialakult együttműködés keretében részt vettünk az olasz miniszterelnök delegációjában Budapestre érkező üzletemberek részére rendezett találkozó szervezésében. Az MGYOSZ közreműködik az olasz kormány által finanszírozott vállalati tanácsadói program magyarországi lebonyolításának előkészítésében.
Szövetségünk a budapesti nagykövetségek megkeresésére illetve esetenként a Külügyminisztérium felkérésének eleget téve részt vett a Magyarországra látogató portugál államfő illetve a spanyol kormányfő programjának kialakításában, szervezésében. Ez alkalommal a spanyol gyáriparos szövetség a CEOE Budapesten tartózkodó alelnökével megerősítésre került a korábban megkötött együttműködési megállapodás és tárgyaltunk az együttműködés további lehetőségeiről.
Megbeszélésekre került sor a Mexikóból érkező üzleti delegáció valamint a Közép-Amerikai Gazdasági Társulás a SELA vezetőivel, tagjaival. Tárgyalásokat folytattunk Budapesten a Tunéziai államminiszterrel és együttműködési megállapodást készítettünk elő a kíséretében lévő tunéziai vállalkozók szövetsége, az UTICA alelnökével. A Litván államelnök budapesti látogatása alkalmával az MKIK-val közösen Magyar-litván Üzleti Fórumot szerveztünk, nagyszámú magyar vállalat részvételével.
Tárgyalásokat folytattunk a Dán Gyáriparosok Szövetségének főigazgató-helyettesével, a Finn Munkaadók Szövetsége képviselőivel, az Osztrák Gyáriparos Szövetség főtitkárával továbbá a francia MEDEF, az olasz CONFINDUSTRIA a cseh, a szlovák partnerszervezetek továbbá más európai szövetségek képviselőivel.
Az MGYOSZ rendszeresen képviselteti magát a Köztársasági elnököt kísérő üzletember delegációban. Az MGYOSZ elnökségének tagjai és a szövetség munkatársai az elmúlt időszakban számos külföldi látogatáson vettek részt, nemzetközi konferenciákon és szemináriumokon tartottak előadásokat erősítve ezzel szövetségünknek a nemzetközi szervezetekkel és a nemzeti gyáriparos és munkaadó szövetségekkel való kapcsolatát.
INFORMATIKAI TEVÉKENYSÉG
Megkezdődött az MGYOSZ informatikai rendszerének korszerűsítése. A beruházási folyamat első fázisában strukturált kábelhálózatot kiépítésére került sor. A MATÁV Rt kedvezményes árajánlatát elfogadva 4 db ISDN 2. végpontot üzemeltünk be, amely a SIEMENS digitális telefon alközpont és rendszerkészülékek beállítása révén lehetővé tette nagyszámú analóg fővonal kiváltását, költségtakarékosabb és minden műszaki követelménynek megfelelő korszerű kommunikációs rendszer működtetését.
Az ugyancsak ezen új beruházás részeként rendszerbe állított routeren keresztül megvalósíthatóvá vált a lokális számítógép hálózat kapcsolódása az internetre, illetve mindezek révén valamennyi szükséges hazai és nemzetközi információs adatbázis elérhetővé vált.
Az MGYOSZ adatforgalma ma még 60%-ban hagyományos papíralapú adathordozón, 20-20%-a számítógépes faxrendszeren illetve elektronikus levelezés útján valósul meg. A számítógéppark teljes felújítását követően terveink szerint tovább csökken a papírfelhasználás, gyorsul és hatékonyabbá válik a belső, illetve a szövetség és a tagok tagszervezetek közötti információáramlás. Az e-mail aránya eléri, sőt meghaladja az 50%-ot.
Az új tartalmi és formai követelményeknek eleget téve kialakításra került az MGYOSZ Internetes honlapja, gyakoribbá vált az adattartalom frissítése.
| 1998. 07. 23 |
Közgyűlés sajtótájékoztatója, amelyen egyesült az MMSZ és
az MGYOSZ.
Létrejött az új szervezet : Munkaadók és Gyáriparosok
Országos Szövetsége. A sajtó kiemelte, hogy a több hónapos előkészület
után létrejött érdekképviselet a versenyszféra hatezer munkaadóját és
egyben 1,2 millió munkavállalóját jelenti. |
| 1998. 08. 31. |
Chikán Attila gazdasági miniszter megállapodása az
MGYOSZ-szal.
Közös sajtótájékoztató a Gazdasági
Minisztériummal.
A sajtó közzétette, hogy több munkabizottság is alakult az MGYOSZ
és a minisztérium között. |
| 1998. 09. 04. | SZATMÁREXPO: a Kelet-magyarországi
Munkaadói Szövetség szervezésében előadássorozat az EU csatlakozás és a
régiók szerepe témakörben. |
| 1998. 09. 18. |
Sajtótájékoztató: MGYOSZ állásfoglalás a kötelező kamarai
tagság kérdésében
A sajtó kiemelte, hogy az összes kamarai tagdíj 90-95 százalékát a
tagok 3 százaléka fizeti, ugyanakkor az egy tag egy szavazat elve miatt
gyakorlatilag nincs beleszólásuk a kamarai ügyekbe. Természetesen a
szervezet nem szorgalmazza a kamarai rendszer felszámolását, csupán annak
átalakítását tartja szükségesnek. |
| 1998.10.15. | Regionális tagszervezetek elnökeinek
találkozója. |
| 1998. 11.12. |
Az MGYOSZ arculatának megpályáztatása
Pelles Róbert festőművész logoját fogadta el a bizottság a régi
arculati elemek felhasználásával. |
| 1998. 11. 12. | Sajtótájékoztató: GKI, az MGYOSZ és a MKIK által közösen
készített “ Ahogy a vállalkozók látják az 1998-99 évet” című
tanulmányról. A sajtó kiemelte: - noha a magyar vállalatok nem
számítanak a belső piac érdemleges bővülésére, mégis optimisták a gazdaság
jövő évi fejlődését illetően. A legtöbben az export lehetőségek romlására
számítanak, elsősorban a világgazdaság negatív változása miatt. |
| 1998. 11. 24. | Chikán Attila gazdasági miniszter a vendége a Duna
Palotában rendezett fórumnak, amelynek témája: "A magyar gazdaság és a
nemzetközi kihívások". Sajtómeghívás. A sajtó kiemelte azt a miniszteri kijelentést, hogy a tárca a tavaszra készíti el a gazdaság stratégiáját, amelynek elsődleges célkitűzése, hogy a magyar gazdaság "befektetési alapú versenyképességi" fázisba kerüljön. |
| 1998. 12. 01-02. |
Az MGYOSZ által szervezett pécsi Európai Uniós csatlakozással
kapcsolatos felkészítő szeminárium sajtótájékoztatója A megyei sajtó adott hírt regionális szinten a kétnapos rendezvényről. |
| 1998. 12. 09. |
Az MGYOSZ és az Európai Unió nagyköveteinek találkozója
kapcsán a Hotel Intercontinentalban tartott
sajtótájékoztató.
A sajtótájékoztatón az MMNSZ bejelentette, hogy a Munkaadói és
Ipari Szövetségek Európai Konföderációja (UNICE) felvette tagjai sorába a
szervezetet. A sajtó kiemelte, hogy az Európai Uniós csatalakozás szempontjából a magyar munkaadói szervezetek tárgyalási pozíciói ezáltal javultak. |
| 1998. 12. 15. |
MGYOSZ Regionális Konferencia kapcsán Miskolcon tartott
sajtótájékoztató.
A helyi sajtó és a Magyar Gyáripar számolt be az
Eseményről |
| 1998.12.16. | Pepó Pál környezetvédelmi miniszter előadása a
minisztérium új környezetvédelmi politikájáról. |
| 1999. február 1. |
MMNSZ-MGYOSZ sajtótájékoztató,
amelyen bejelentették, hogy az eredetileg két magyar munkaadói
szövetség által létrehozott MMNSZ-hez, az 1999. január 28-án tartott
közgyűlésen valamennyi munkaadói szervezet csatlakozott. Szó volt még az
MMNSZ külföldi tevékenységéről, terveiről és
szerepéről. |
| 1999.02.09. | Regionális tagszervezetek elnökeinek
találkozója. |
| 1999. április 12. |
Az MGYOSZ sajtótájékoztató a tripartit tárgyalások
folytatásának kezdeményezéséről.
Az MGYOSZ, mint a legnagyobb országos munkaadói és gazdasági
érdekképviselet érdekelt a kormány és a szociális partnerek közötti
folyamatos társadalmi párbeszéd fenntartásában. |
| 1999. április 22. |
Sajtótájékoztató az MGYOSZ gazdasági
helyzetértékeléséről.
"A gazdasággal kapcsolatos kormányzati feladatok
ellátása csak a gazdasági szféra szereplőinek aktív közreműködésével
lehetséges. Az MGYOSZ kész és képes is erre az együttműködésre"- hangzott
el a tájékoztatón. |
| 1999. május 7. | A Borsod Industria Szakvásár megnyitója
Miskolcon, utána a - helyi sajtó részvételével - az "Ezredvégi
beszélgetések" keretében dr. Orbán István volt a meghívott beszélgetések"
keretében dr. Orbán István volt a meghívott vendég. |
| 1999. június 2. |
Az MGYOSZ Oktatási-Kutatásfejlesztési szakbizottság alakuló
ülésén sajtó részvétele.
Meghívott vendég : Pokorni Zoltán oktatási miniszter |
| 1999. június 16. | " A Munka Törvénykönyve ˘99"
konferencia kapcsán sajtó meghívása |
| 1999. június 25. |
Gundel Fórum,
dr. Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tartott vitaindító
előadást " Egyensúly és monetáris politika" címmel. A fórumon a szövetség
tagjai, valamint a gazdasági szféra, média más prominens szereplői vettek
részt. |
Elkészült az MGYOSZ kis arculata logo, névjegy, levélpapír, boríték, tábla
A parlamenti döntést követően, a témakörben szervezett konferenciával egyidejűleg kiadtuk Munka Törvénykönyve egységes szerkezetbe foglalt szövegét. A kiadványhoz a jövőbeni MGYOSZ publikációk arculatát követő borító design készült.
Elkészült az MGYOSZ prospektus szövege, a design
folyamatban van.
Folytatódik A Magyar Gyáripar című kiadvány szerkesztése és rendszeres megjelentetése- Az elmúlt egy évben összesen négy számmal jelentkezett a Szövetség tagjaihoz, a gazdasági élet döntéshozóihoz szóló újságunk. Valamennyi számmal egyidejűleg a Magyar Gyáripar mellékleteként jelent meg az EURÓPAI UNIÓ című tájékoztató kiadvány.
Folyamatosan végezzük az MGYOSZ sajtójának monitoringjét, a sajtó vágatok összegyűjtését, elemzését. A szövetség által szervezett rendezvényekről, eseményekről fotóalbumok készülnek.
Folytatódik A Magyar Gyáripar című kiadvány szerkesztése és rendszeres megjelentetése- Az elmúlt egy évben összesen négy számmal jelentkezett a Szövetség tagjaihoz, a gazdasági élet döntéshozóihoz szóló újságunk. Valamennyi számmal egyidejűleg a Magyar Gyáripar mellékleteként jelent meg az EURÓPAI UNIÓ című tájékoztató kiadvány.
Folyamatosan végezzük az MGYOSZ sajtójának monitoringjét, a sajtó vágatok összegyűjtését, elemzését. A szövetség által szervezett rendezvényekről, eseményekről fotóalbumok készülnek.