Közgyűlések
a gazdaságpolitika néhány időszerű kérdéséről
- Az MGYOSZ Elnöksége pozitívan értékeli, hogy sikerült
fenntartani a gazdaság 1997-ben megindult dinamikus növekedését és kedvezőnek
látja a növekedés jövőbeni rövid távú lehetőségeit is.
- A kedvező általános értékelés mellett az MGYOSZ több,
a gazdasági növekedés kiegyensúlyozatlanságára utaló folyamatot is lát. E
területeken az MGYOSZ gyorsabb előrelépést tart szükségesnek ahhoz, hogy a
növekedés dinamizmusa hosszabb távon fenntartható legyen:
- A gazdasági fellendülés még mindig erősen
koncentrálódik az ipar néhány területére, a
növekedési dinamika lassan terjed a gazdaságban, alig csökkentek egyes
ágazatok, tevékenységi fajták, tulajdoni formák, vállalati méretek,
értékesítési irányok szerinti különbségek. Az MGYOSZ szükségesnek tart
alapos elemzést az okok feltárására, és annak alapján kormányzati
intézkedéseket. Különösen fontosnak tartja az MGYOSZ a beszállítói
rendszerek fejlődésének elősegítését kormányzati eszközökkel.
- Nagyok és nem csökkennek az ország egyes területei, régiói közötti fejlődési különbségek. Az MGYOSZ Elnöksége szerint a dinamikus növekedés fenntartásához elengedhetetlen a további polarizálódás megállítása és a kiegyenlítődést elősegítő folyamatok erősítése: az infrastruktúra fejlesztése, beleértve a fizikai infrastruktúra mellett a technológiai, a távközlési és a humán infrastruktúrát is.
- A költségvetés egyensúlyára veszélyes bizonytalansági tényező a társadalombiztosítás, azon
belül elsősorban az egészségügyi rendszer finanszírozása. Az államháztartás átalakítási folyamata
megszakadt, a nyugdíjreform továbbvitelére, az egészségügy átalakítására
2001-ben sem kerül sor. Nem csökkennek a vállalkozások élő munkához kapcsolódó
közterhei Az MGYOSZ az egyik legsürgetőbb feladatnak tartja az egészségügyi
rendszer átalakítását, még annak tudatában is, hogy az átmenetileg
költségnövekedéssel járhat.
- Az MGYOSZ a készülő költségvetés alapvető
követelményének tartja, hogy a gazdaság javuló teljesítményéből keletkező
többletforrások, valamint a költségvetési előirányzatot meghaladóan keletkező
többletbevételek elosztásánál és felhasználásánál előnyt élvezzen a növekedést hosszabb távon veszélyeztető
fenti feszültségek oldása, továbbá a gazdaság felkészítése az EU
csatlakozásra: a válsághelyzetben lévő, vagy a csatlakozással várhatóan
válsághelyzetbe kerülő gazdasági területek helyzetének rendezése, az
ÁFA-kulcsok fokozatos mérséklése, az élőmunka terheinek csökkentése.
- Az MGYOSZ üdvözölte a kormány döntését egy
hosszabbtávú gazdaságfejlesztési terv – az ún. Széchenyi terv – kidolgozására.
Határozott véleménye, hogy a terv elkészítéséhez
érdemi párbeszédre van szükség a gazdaság képviselőivel. Az MGYOSZ
Elnöksége sajnálattal állapítja meg, hogy erre mindeddig nem került sor.
- A gazdaság teljesítményének alakulására az elmúlt években jótékony hatással volt a gazdaság autonómiájának erősödése, az egyre nagyobb arányban magántulajdonon alapuló gazdaság függetlenedése az állam közvetlen beavatkozásaitól. Az MGYOSZ elnöksége
aggodalommal vesz tudomást minden olyan kormányzati lépésről, a piaci folyamatokba történő közvetlen, adminisztratív beavatkozásról, amely e folyamat visszafordulásának veszélyét hordozza.
- Az MGYOSZ elnöksége elégtelennek tartja a társadalmi szintű párbeszéd
rendszerének működését. Az új rendszer eddigi tapasztalatai kedvezőtlenek:
a gazdasági és a munkaügyi egyeztetés merev, intézményes szétválasztásával
csökkent a vállalkozások véleménynyilvánítási, beleszólási lehetősége a
gazdaság működési feltételeinek alakításába, még az általuk közvetlenül
finanszírozott Alapok felhasználásába is.
Az MGYOSZ elnöksége szükségesnek tartja a Gazdasági Tanács mielőbbi, a bértárgyalásokat megelőző összehívását, előzetes szakértői tárgyalások alapján érdemi vita lefolytatását a költségvetés tervezetéről.
- Az adótörvények 2001.évre
szóló tervezett módosításai közül az MGYOSZ határozottan ellenzi:
- a részvények árfolyamnyereségének megadóztatását
- az üzleti reprezentáció adóköteles bevétellé minősítését
- a jövedéki adó-törvényben az üzemanyagok jövedéki adójának „valorizálását”
- az üzemanyag-megtakarítás adóköteles jövedelemmé minősítését
- a képzés- és konferencia célú idegenforgalom
adómentességének megszüntetését.
- A környezetvédelmi termékdíjakról szóló törvény
javasolt módosításában, amely szokásosan a költségvetési törvény
mellékleteként kerül benyújtásra, az MGYOSZ
elfogadhatatlannak tartja a környezetvédelmi termékdíjak inflációt meghaladó
mértékű emelését, és a kormányzati szándékot a jelenlegi
termékdíj-rendszer középtávú fenntartására.
- Az MGYOSZ Elnöksége a
minimálbér kormány által javasolt 40000 Ft-ra emelését abban az esetben
tudja elfogadni, ha a bekövetkező bérköltség-növekedést egyéb intézkedések
megfelelően kompenzálják, vagyis sem a vállalkozások összességénél, sem
jelentősebb vállalkozói csoportoknál nem következik be a gazdálkodást
veszélyeztető tehernövekedés.