• „Az Európai Unióhoz való csatlakozásra történő felkészülést szolgáló program” (SZT-VE-4)
• „A versenyképes beruházások támogatása” (SZT-VE-12), „Az európai regionális vállalati központok kialakításának támogatása” (SZT-VE-13) és „A minőség- és környezetirányítási rendszerek bevezetésének és tanúsíttatásának támogatása” (SZT-VE-14) programok
• „A regionális klaszterek létrehozásának támogatása” (SZT-RE1), „Az innováció-orientált ipari parkok beruházásainak és szolgáltatásuk fejlesztésének támogatása” (SZT-RE4), A A logisztikai centrumok kialakításának és a logisztikai szolgáltatások fejlesztésének támogatása” (SZT-RE6), A technológiai inkubátorházak, innovációs központok és innovációs transzferközpontok kialakításának és a szolgáltatásai fejlesztésének támogatása (SZT-RE8) programok

• nem egy átfogó és konzisztens gazdaságpolitikai koncepció kidolgozása a cél;
• pártoktól független, a kormánycikluson túlnyúló követelményeket, javaslatokat kell összegyűjteni, azzal a céllal, hogy befolyásoljuk a mindenkori kormányt;
• a hazai tőke képviseletében kell gazdaságpolitikai elvárásokat megfogalmazni;
• reális képet kell adni az EU-csatlakozás várható hatásairól, javaslatokat kell tenni a magyar gazdaság lehetséges kitörési pontjaira, komparatív előnyeinek kihasználására, illetve – ahol ez szükséges – védelmi eszközök alkalmazására;
• foglalkozni kell a társadalmi hatásokkal is, amelyek gátolhatják vagy elősegíthetik a gazdaság fejlődését.
• A véglegesített anyagot széles körben (pártok, kormányzati szervek, sajtó, a gazdaság meghatározó szereplői) kell teríteni, sajtótájékoztatón, fórumokon ismertetni.

1. Az MGYOSZ tagsága már a csatlakozási tárgyalások megindulásakor támogatta és továbbra is támogatja Magyarország EU csatlakozását. Ennek érdekében az MGYOSZ kapcsolatot tart minden létező és alakuló hazai (Parlament EU Integrációs Bizottsága, Külügyminisztérium Integrációs Államtitkársága, a szociális partnereket tömörítő Integrációs Tanács, NGO-k, stb.), és külföldi szervezettel, amely az EU gazdaságpolitikáját érintő témákkal foglalkozik.
Ennek keretében részt veszünk GM által ez évben indított "A mikro-, kis- és középvállalkozások EU integrációs felkészítésének koordinációs tevékenységé"-ben.
3. Minden, a magyar gazdaságot érintő projektbe bekapcsolódunk: pl. a Gazdasági Minisztérium által menedzselt és dán szakértők által vezetett Phare projektbe is, ami a szociális párbeszéd rendszerében kialakítandó ágazati bizottságok létrejöttét segíti elő.
4. Szövetségünk folyamatosan szélesíti és erősíti kapcsolatait a munkaadói érdekeket képviselő nemzetközi szervezetekkel és fórumokkal, elsősorban az ILO-val és az európai szintű munkaadói szervezettel, a UNICE-vel. Tagságunk révén számos, EU szinten napirenden levő kérdésben, vitában, szabályozandó témakörben az európai munkaadók véleményét kifejtő anyagokat kapunk. Tagságunk felkészítése során ezeket is felhasználjuk.
5. EU-s kapcsolatainkat segíti, hogy ez év februárja óta állandó képviselőnk van Brüsszelben, aki nemcsak az első kézből származó információkat közvetíti, de támogatja tagszervezeteink, szövetségeink uniós és UNICE-beli kapcsolatait és több esetben nyújtott nekik segítséget az őket érintő szakmai ügyekben.
6. Részt veszünk az Európai Integrációs Tanács (EIT) munkájában, ahol a külügyminiszter nemcsak rendszeresen tájékoztatja a munkaadók képviselőit a csatlakozási tárgyalások napirenden levő témájára vonatkozó kormányzati álláspontról, hanem véleményüket is meghallgatja.
7. A csatlakozás közeledtével fokozottan szükséges az EU-s szabályozási rendszerek ismeretének bővítése. A tagság és az apparátus szakértői részt vesznek a "A szociális partnerek felkészítése az Európai Uniós csatlakozásra" programban. Itt a legfrissebb információkat kapják az Unió munkaügyi szabályozásáról, a szociális párbeszéd rendszeréről, a foglalkoztatáspolitikáról és az Európai Szociális Alap pályázati lehetőségeiről. A program gyakorlatilag harmadik éve folyik és magas szintű továbbképzést biztosít.
8. Európai Uniós információk megszerzését szolgálják az uniós témaköröket felölelő konferenciák. (Pl. a Strukturális Alapokról az EU TAIEX Iroda rendezett konferenciát.) Az itt szerzett információkat a tagság részére szervezett előadásokon továbbadjuk.

9. Környezetvédelem

Szervezetünk a beszámolási időszakban a korábbi évek gyakorlatának megfelelően aktív részt vállalt a környezetvédelmi problémák csökkentésében.

Az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága szakértői közreműködnek:

• az Országos Környezetvédelmi Tanács,
• a Környezetvédelmi Termékdíj Tárcaközi Bizottság:
• a Csomagolóanyag Környezetvédelmi Termékdíj Bizottság,
• a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat Tárcaközi Bizottság,
• a Fenntartható Fejlődés Tárcaközi Bizottság,
• a KöM Hulladékértékelő Bizottság,
• ICC Hungary Nemzeti Bizottság Környezetvédelmi és Biztosítási Szakbizottsága,
• a Környezetbarát Termék Közhasznú Társaság,
• a KöM Környezetünkért Díj Bizottság,
• a KöM Fejezeti Monitoring Bizottság,
• a KöM Környezetvédelmi Kutatás - Fejlesztési Bizottság,
• a KöM PRTR Bizottság munkájában.

1. a környezetvédelmi miniszterrel a termékdíj, hulladékgazdálkodás, környezetterhelési díj szabályozás, rendszeres működési támogatás (fent említett jogszabályok tervezetei) és az együttműködés aktuális kérdései tárgykörében,
2. a környezetvédelmi helyettes államtitkárral a környezetvédelmi harmonizációs feladatok és a csatlakozási tárgyalások kérdéskörében,
3. a környezetvédelmi közigazgatási államtitkárral a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat Tárcaközi Bizottsága munkájában szavazati joggal történő részvétel tárgykörében. (pályázatok értékelése, részvétel a döntéselőkészítésben stb.) A tárgyalásokon napirendre került a KAC pénzügyi helyzete is.

• A GM a Tárcaközi Bizottságokban képviselt állásfoglalásait az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága szakértőinek véleményére, észrevételeire és javaslataira alapozva alakítja ki.
• Az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága a jogszabály tervezetekkel kapcsolatban kialakított véleményét rendszeresen eljuttatja a Gazdasági Minisztérium érintett munkatársaihoz, valamint a fontosabb témák tárgyában tartandó egyeztetésekre az együttgondolkodás érdekében meghívja a GM érintett munkatársait.
• A KöM munkatársaival, vezetőivel kialakult jó együttműködésnek köszönhetően több esetben a szakmai koncepciók kidolgozása megkezdésekor konzultációt, egyeztetést folytat az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága szakértőivel.
• A KöM megkeresésére az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága a Sevilla-i székhelyű IPPC BAT Iroda élelmiszeripari munkacsoportja 2001. január 16.-i ülésére az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségével egyeztetve az ÉFOSZ elnökét és főtanácsosát delegálta.

• A Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat Tárcaközi Bizottsága új szervezetében az MGYOSZ környezetvédelmi alelnöke, mint az OKT társelnöke (szavazati joggal), valamint az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága titkára állandó meghívott szakértőként működik közre. (elért eredmények már a TKB döntéseiben láthatók)
• Az év folyamán hatásvizsgálatok készítése témakörében 7db pályázatot nyújtottunk be (melyekhez külön-külön munkacsoportokat szerveztünk) a KöM megkeresésére.

10. A közlekedési, kötelező gépjármű felelősségbiztosítási, valamint a vízügyi és hírközlési szabályozással kapcsolatos tevékenységünk

A közlekedési, vízügyi és hírközlési szabályozás területén az előző évek gyakorlatához hasonlóan az MGYOSZ részt vesz a KöViM által szervezett Tárcaközi Bizottságok munkájában.
Az eltelt időszak alatt 53 db rendelet és törvénytervezet véleményezésében vettünk részt.

A legjelentősebbek az alábbiak:
1.) A csatornabírságról és a vízgazdálkodással összefüggő egyes jogszabályok módosításáról készült tervezet.
2.) A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII.20.) MT rendelet módosításáról rendelkező kormány-előterjesztés tervezete, valamint az ehhez kapcsolódó, a belföldi és a nemzetközi közúti árufuvarozás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szóló KöVíM előterjesztés tervezete.
3.) Nemzeti Fejlesztési Terv Infrastruktúra -helyzetelemzés- fejezetének közlekedésről szóló alfejezete.
4.) A légi közlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárási díjakról szóló 34/1999. (X. 29.) KHVM rendelet módosításáról című KöViM által készített előterjesztés tervezete.
5.) Az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozásra vonatkozó vámegyezmény mellékletei módosításának kihirdetéséről című KöVíM előterjesztés tervezete.
6.) A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény módosításáról szóló előterjesztés tervezete.
7.) Nemzeti Fejlesztési Terv Közlekedési Infrastruktúra Fejlesztésének Stratégiája tárgyú fejezet.
8.) A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 287/1997.(XII.29.) Korm.rendelet módosításáról készült előterjesztés.


A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási üzletág vonatkozásában az üzletágat szabályozó 58/1991 törvény alapján működik az un. Gépjármű Felelősségbiztosítási Bizottság. A Bizottság Biztosítotti Oldalának szervezését, titkári feladatait megalakulásától kezdve a Magyar Gazdasági Kamara az MMSZ majd a jogutódként megalakult MGYOSZ látja el. A Bizottság üléseit az eredményelszámolás és a díjkalkuláció kidolgozása idején, valamint a kapcsolódó jogszabályok kidolgozása, átdolgozása során tartja.

A Biztosítotti Oldal feladata a gazdasági szervezetek érdekvédelme mellett a közúton közlekedők és a gépjárművet üzemeltető jogi és természetes személyek érdekének képviselete.

A Biztosítotti Oldal az év folyamán az előző évekhez hasonlóan kezdeményezte a biztosító intézetek által közel 300 ezer "kötelezőt" nemfizetők körének csökkentése érdekében:

• a fokozott közúti ellenőrzések során a díjfizetés tényének ellenőrzését,
• a megfelelő ORFK gépjármű és motorkerékpár nyilvántartási-ellenőrzési rendszer kiala - kítását, biztosító intézeti nyilvántartási rendszerrel való összekapcsolását. A meglevő adatok aktualizálását,
• a biztosítási díjat nem fizetők körének szigorú szankcionálását,
• a személygépkocsikon a "matrica" ellenőrző rendszer bevezetését,
• a bónus-malus rendszer kiterjesztését a tehergépjárművek körére,

1. Bértárgyalások

2001. évre vonatkozó bértárgyalások

Az elmúlt évtized gyakorlata alapján a szociális partnerek és a kormány minden évben megállapodnak a munkabér legkisebb összegéről és ajánlást tesznek a keresetek növelésének mértékére.
A 2001. évre vonatkozó minimálbért - a munkaadók tiltakozása ellenére - a kormány egyoldalúan 40.000 Ft-os összegben állapította meg.
A 2001. évre vonatkozó bérajánlási tárgyalásokat a kormány a szociális partnerekre hárította. A munkaadók és a szakszervezetek tárgyalásainak eredményeként 2001. január 15-én kétoldalú megállapodás született. Ennek értelmében azt javasolták a gazdálkodó szervezeteknek, hogy lehetőségeikhez képest a kereseteket 9.75-12.5 % közötti sávban növeljék. A kormány a megállapodáshoz csatlakozott.

2002. évre vonatkozó bértárgyalások

A több éves gyakorlatnak megfelelően a bértárgyalások előkészítéséhez kikértük az MGYOSZ szakmai és területi szövetségeinek, valamint tagvállalatainak a véleményét. Felmérésünk egyrészt a 2001. évben bevezetett 40 ezer Ft-os minimálbér hatásaira, másrészt a 2002. évre szóló bértárgyalásokra vonatkozott.

A felmérés szerint a 40 ezer forintos minimálbér bevezetésének legjellemzőbb következményei: előfordult létszámleépítés, illetve kényszerű átcsoportosítás, de ez nem volt általános. Ugyanez vonatkozik a részmunkaidős foglalkoztatásra is. Az élőmunka-igényes szakmákban a megemelt minimálbér szükségessé tette a teljesítményhez kötött bérezési rendszerek megváltoztatását. A kollektív szerződések minimálbérre épülő tarifa megállapodásait sok helyen felmondták. Jelezték a cégek, hogy ez a kényszer az 50 ezer forintos minimálbér bevezetésével általánossá válhat.
Ahol a 40 ezer forint minimálbérre „rá kellett állni”, tartós béraránytalanságok és bérfeszültségek keletkeztek, amelyek rontották a dolgozók közérzetét, az üzemi légkört, negatívan hatottak a teljesítményekre. A jobb bérhelyzetű cégeknél is az 50 ezer forintos minimálbér a bérskála erős összenyomódásával, a minőségi munka leértékelődésével jár.
A vállalkozások véleménye a 2001-ben működtetett, a minimálbér-emelés terheinek csökkentésére szánt kompenzációs rendszerről – a késői meghirdetés, a rövid határidők és a teljesíthetetlen feltételek miatt – egységesen nagyon negatív volt.

A 2002. évi lehetséges minimálbérrel kapcsolatos vélemények jelentős eltéréseket mutattak. A szakmai szövetségek kétharmada 50 ezer Ft-os minimálbért csak érzékelhető kompenzációval tudná elfogadni.
A szakmai szövetségek és a tagvállalatok véleményének kikérése mellett hatáselemző számításokat készítettünk a várható munkáltatói többletköltségekről. Ezek alapján alakult ki az a vélemény, hogy a munkáltatói többletterhek enyhítésére minimálisan 15-20 milliárd Ft összegű kompenzációra van szükség.
A kialakult véleményt az Országos Munkaügyi Tanács több menetben történő tárgyalásán eredménnyel képviseltük.
A tárgyalások a kölcsönös kompromisszumok eredményeként 2001. október 5-én háromoldalú megállapodással zárultak. A megállapodás rögzíti a kompenzációra fordítható összeget és elosztásának fő elveit is. (4.sz. melléklet) Az elért kompenzációs lehetőség többszöröse a 2001. évi lehetőségnél.

A keresetek növelésére tehető 2002. évi ajánlás a felmérésekben egységesebb képet mutatott. A legtöbb vélemény az infláció mértékét 2-3 százalékponttal meghaladó keresetnövelést tartalmazott.

A tagságtól beérkezett vélemények alapján az MGYOSZ elnöksége a Szövetség tárgyalócsoportját az alábbiak képviseletére hatalmazta fel:

• hívja fel a figyelmet az árfolyamsáv szélesítése miatti veszteségekre,
• 2002-re a minimálbérben 45-46.000 Ft/fő/hó összeget tart elfogadhatónak,
• amennyiben a kormányzat kitart az 50 ezer forintos minimálbér javaslatánál, azt csak 15-20 mrd. Ft összegű kompenzációval lehet elfogadni,
• a keresetek növelésére ajánlott mérték a várható inflációt 2-3 %-al haladhatja meg, (az ajánlás középértéke azonban maximum 10-11 % lehet).

2. A Munka Törvénykönyvének módosítása

A Munka Törvénykönyve jogharmonizációjának előkészítése több lépésben történt. Egy éves szakértői, szakbizottsági, majd Országos Munkaügyi Tanácson történő tárgyalás alakította ki a 2001. július elsején hatályba lépő módosított törvényt.
A tárgyalások során a meghatározó véleményt az MGYOSZ szakértői képviselték. A tagsággal történő sok éves együttműködés biztosított egy olyan széleskörű információs bázist, amely felhasználható volt a sokszor kiszámíthatatlanul gyors kormányzati változtatásokra való munkáltatói reagálásoknál.
Már az 1992. július elsejétől hatályos Munka Törvénykönyve a munkaadók szempontjából jelentős változást jelentett a korábbi időszakhoz képest. Lényegesebb módosítások 1995. 1997. és 1999. években voltak. A különböző évek változtatásai eltérő célokat hordoztak, hol a szakszervezeti tisztségviselők védelmét konkrét jogszabályokban rögzítették, hol a munkaadók szempontjából a jogalkalmazás során felmerült nehézségeket korrigálták.
A 2001. évi módosítás az eddigiekhez képest a legnagyobb horderejű. Magyarország 2000. évre vállalta, hogy az EU jogharmonizációs kötelezettség végrehajtása érdekében kilenc közösségi irányelv rendelkezéseit beépíti a magyar jogrendbe.
Az Unió munkajoggal kapcsolatos logikája bizonyos kérdésekben eltér a magyar jogi gyakorlattól, ezért nem lehet az egyes kérdéseket csak önmagukban értelmezni és kiemelni a fogalomkörből, hanem azokat a fogalmaknak megfelelően összefüggésükben, komplexen lehet kezelni. Ezért a Munka Törvénykönyvének egyes fejezetei átértékelést, esetenként a jogalkalmazásnak, a gyakorlatnak megfelelő kiegészítést is igényeltek.
A változások az EU irányelvek logikájából következően a munkavállalók jogait és garanciáit kibővítették. Néhány olyan változtatásra került csak sor, amely e körülmények között is lehetőséget teremt a munkáltatóknak a hatékony működés megteremtésére. A munka világát szabályozó alaptörvényben végrehajtott változások elkerülhetetlenné teszik, hogy a munkaadók újragondolják, és szükség szerint módosítsák a munkahelyi kapcsolataikra vonatkozó helyi stratégiáikat.
Az MGYOSZ életében tradíciója van annak a kiadványnak, amit a jelentősebb törvényi változtatások alkalmával jelentetünk meg az MGYOSZ szerkesztésében és kiadásában. Ez évben készült el az ötödik könyv. „A Munka Törvénykönyve munkaadói értelmezése” segítséget kíván nyújtani azzal, hogy kifejezetten munkaadói megközelítésben a jogszabályok adta lehetőségek optimális kihasználására hívjuk fel a figyelmet, rámutatva a változtatásokra, összefüggésekre és a megállapodások kritikus területeire. A kiadvány egységes szerkezetbe foglalja az 1992. évi XXII. törvényben a megalkotása óta végrehajtott összes változtatást. A törvény szövegéhez kapcsolva, bekezdésekhez kötve adunk ajánlásokat. Célunk, hogy a mindennapi munkában gyakorlati segítséget adjunk a törvény alkalmazóinak, remélve, hogy ezzel is segítjük a munkáltatók tevékenységét.
Ezen túlmenően rendszeres az a szolgáltatásunk, hogy tagjainknak segítséget nyújtunk a jogalkotásban.

3. Munkaügyi kapcsolatok

A PHARE projekt keretében létrejött „Az autonóm társadalmi párbeszéd erősítése” című program. Célja a rendezett munkaügyi kapcsolatok kialakítása és működtetése a gazdaság egész területén.
A hazai rendszer legkevésbé kiépült szintje a középszint, azaz a szakmai, ágazati fórumrendszer. Történtek az elmúlt években törekvések a középszintű párbeszéd megerősítésére. Ebben élenjáró az MGYOSZ volt, az u.n. „Partner- listájának” a létrehozásával. Részben ennek tudható be és a meglévő tradícióknak, hogy a gazdaságban meglévő szakmai kollektív szerződések döntő többsége szakmai érdekkörünkből kerül ki.
Az Európai Uniós elvárásoknak azonban ez nem elegendő, ezért a program átfogó ágazati paritásos rendszert kíván létrehozni a szociális partnerekkel együttműködve. Az ágazati bizottságok működéséhez megfelelő szakmai, anyagi, technikai háttér is szükséges, amelyről a program gondoskodik.
A program megvalósítására tripartit Operatív Bizottság jött létre, e bizottság felügyeli, irányítja a projekt végrehajtását. A Bizottságban az Országos Munkaügyi Tanács valamennyi érdekképviselete jelen van. A munkaadók részéről egy 3 fős operatív csoport irányít, melynek egyik tagja az MGYOSZ képviselője.
Az Operatív bizottság döntése alapján dán szakértő segíti a program kidolgozását.
Paritásos Bizottság a versenyszférában 15 ágazatban (szakmában) került kijelölésre és elfogadásra. A projekt megkezdése előtt szükség van tényfeltáró ágazati (szakmai) tanulmányok elkészítésére munkaadói és szakszervezeti aspektusból egyaránt. A tanulmányokat a szakmát kiválóan ismerő és elismert szakemberek készítik. Az OMT munkaadói oldalának 9 szervezete „felosztotta” a területeket.
Az MGYOSZ 6 ágazatban (könnyűipar, vegyipar, gépipar, kohászat, élelmiszeripar, vízellátás és helyi közüzemi szolgáltatás) összefoglaló főfelelőse a tanulmányok elkészítésének. E feladatra a felsorolt szakmai szövetségek főtitkárait kértük fel. Egy indító megbeszéléssel a munka megkezdődött.
A többi ágazatban (szakmában), -mint a kereskedelem, vendéglátóipar-idegenforgalom, villamosenergia ipar-, energetika, építőipar, közlekedés, posta-távközlés-informatika – a főfelelősi feladatot 8 munkaadói érdekképviselet megosztva látja el, de mindegyik ágazatban az MGYOSZ szakértőinek a részvétele is biztosított.

4. Tevékenységünk a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületében (MAT)

A munkaadók és a munkavállalók által járulékként befizetett több mint 160 milliárd forintos éves költségvetéssel működő Munkaerőpiaci Alapot irányító 3 oldalú 18 fős testületbe szervezetünk egy főt delegálhatott, aki a szakértők és az apparátus háttérmunkájával tevékenykedik. Az Alap a munkaadók és a munkavállalók járulékfizetéséből táplálkozik. Kiadásainak kb. ötven százalékát a munkanélküli ellátások és a jövedelempótló támogatás törvényben előírt összegére fordították. A másik ötven százalékot a foglalkoztatási és képzési támogatásokra, a szakképzési célú kifizetésekre, munkahelyteremtő támogatásokra, a bérgarancia kifizetésekre és az országos munkaügyi szervezet fenntartására fordították.
A munkaügyi szervezet átalakítása körüli bizonytalanságok gyengítették a MAT tevékenységét. A testület keveset gondolkodik koncepcióban vagy stratégiai jellegű változtatásokban, így inkább operatív kérdésekkel foglalkozik. Egyre kisebb az esélye annak, hogy a kormányoldal átfogóbb, koncepcionális (nem szervezeti, pénzügyi) változtatásokat javasol, pedig a testületben többször felmerült az eddigi szemlélet és gyakorlat felülvizsgálatának gondolata. A MAT munkáját sikeresebbé lehetne tenni, ha az előzetes lobbizás, egyeztetés a munkaadó szervezetek első számú vezetőinek szintjén kezdődne a fontosabb, munkaadói érdekeket érintő kérdésekben. Az alapban lévő pénz hagyományos szemléletű osztogatása felett eljárt az idő. Szükség volna egy más szemléletű, a járulékot is érintő munkaadói álláspont kidolgozására, amelyben az MGYOSZ vezető szerepet vállalhatna. Az egyik alapvető probléma az, hogy az állandó forráshiányos megyék elviszik a pénzt, a problémák pedig megoldatlanok maradnak. Az új javaslatnak ki kellene térnie a prevencióra, a járulék helyben történő felhasználásának lehetőségére is. Megállapítható, hogy nincsen összefüggés a munkanélküliségi ráta csökkenése és a járulék csökkenése között. További problémaként jelentkezik, hogy az Aktív Foglalkoztatási Célelőirányzatból a multik több forrást hasítanak ki, ami arra enged következtetni, hogy a magyar tulajdonú munkaadók kevésbé ismerik a lehetőségeket. Ennek az ellentmondásnak a felszámolására a múlt évben meghívott előadókkal tájékoztatást tartottunk, sajnos a tagság érdeklődése nagyon csekély volt.


5. Szociálpolitika

Az Európai Szociális Karta ratifikációja utáni első nemzeti jelentés elkészítését az év végéig be kell fejezni.
Az első nemzeti jelentés különleges jelentősége az, hogy a részes államnak minden, a kartát érintő kérdésre válaszolnia kell függetlenül attól, hogy a kérdéshez kapcsolódó cikkelyt vagy számozott bekezdést ratifikálta-e vagy sem.
A végleges nemzeti jelentés társadalmi vitáját is még ebben az évben le kell folytatni arra tekintettel, hogy a beszámolót a kormányzat 2002. március 31-ig köteles elküldeni az Európa Tanácshoz.
Az első magyar nemzeti jelentés kialakításában és véglegesítésében az Európai Szociális Karta Tárcaközi Bizottság munkáltatói tagjai – így a MGYOSZ is – folyamatosan részt vettek és vesznek.

A nemzeti jelentéssel kapcsolatos tevékenység technikai lebonyolítása a következő volt: a nemzeti jelentéssel kapcsolatban véleményt adott minden, a kartával érintett szakterület referense. Az összegyűjtött szakmai észrevételeket a Tárcaközi Bizottság munkáltatói tagjai összesítették, majd az OMT munkáltatói oldalának képviselőivel ismertették. Az OMT plenáris munkaadói oldalának jóváhagyása után továbbítottuk az észrevételeket a szerkesztésért felelős SzCsM illetékes államtitkárának.
Az Európai Szociális Karta Tárcaközi Bizottságának további – jogszabályban meghatározott – kötelezettsége javaslattétel további cikkelyek illetve számozott bekezdések ratifikációjára.

Az ILO CEET szervezésében részt vettünk az uniós csatlakozásra váró államok társadalombiztosítási önkormányzatai munkáltatói képviselőinek szlovéniai találkozóján. Az ILO CEET annak ellenére hívta meg a magyar munkaadók képviselőit, hogy hazánkban a társadalombiztosítási alapok állami irányítás alatt vannak.

6. Munkavédelem

Az Országgyűlés elfogadta és a 20/2001 (III.31) OGY. határozattal kihirdette a Munkavédelem Országos Programját. Az országgyűlési határozat melléklete tételesen felsorolja mindazokat a feladatokat, amelyeket a szociális partnereknek az elkövetkező években végre kell hajtaniuk.
Tekintettel arra, hogy az országgyűlési határozat megfogalmazása szerint a felsorolt feladatokat a kormány a munkáltatók és munkavállalók képivselőivel együtt köteles végrehajtani, továbbá arra, hogy a határozat rendelkező része szerint a feladatok végrehajtására éves ütemterveket kell készíteni, a szociális partnerek részvételének jelentősége felértékelődik.
Az országgyűlési határozatban megfogalmazott legfontosabb feladat a harmadik un. balesetbiztosítási ágazat koncepciójának, rendszerének és jogszabályi normaszövegének kidolgozása. A feladat végrehajtása során a kormányzat számít a munkáltatói érdekképviseletek szakértőinek folyamatos közreműködésére is.
Tekintettel arra, hogy a balesetbiztosítás új intézmény lesz a társadalombiztosítás hazai rendszerében, az előkészítő tevékenységben minden, a munka világával kapcsolatos szakterület felelősei és szakértői érintettek.


A munkavédelemmel kapcsolatos uniós jogharmonizáció a közeljövőben befejeződik.
Ennek keretében terjesztette elő a kormányzati oldal a munkavédelmi törvénynek – egyebek között – a kiszabható bírságok alsó és felső határának emelésére vonatkozó javaslatát.
A javaslattal a Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldala nem értett egyet, ennek ellenére felkerült az Országgyűlés őszi ülésszakának napirendjére.

Az Mvt. módosítás következő sarkalatos kérdése a munkahelyi kockázat értékelés elkészítésének határideje. A törvényjavaslat szerint az újonnan létesülő gazdálkodó szervezeteknek tevékenységük megkezdését követő egy éven belül, a már működő gazdálkodó szervezeteknek pedig 2002. december 31-ig kell a munkahelyenkénti kockázat értékelést elkészíteni.
A harmonizált rendelkezések végrehajtásának folyamatát figyelemmel kell kísérni, és a tagságot tájékoztatni kell.

A munkavédelmet érintő nemzetközi kapcsolatok a 2001. évben az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelet közreműködésével zajlottak. Az MGYOSZ képviselői több olyan nemzetközi tanácskozáson vettek részt, amelynek tárgya a munkavédelemmel kapcsolatos társadalmi párbeszéd hazai tapasztalatainak összegzése és átadása volt.

7. Oktatás, képzés, kutatásfejlesztés

Az 1999-ben megalakult Oktatási és Kutatási Testület létrehozásával elindult, majd az azt követő években folytatódott az oktatás-képzés, kutatás-fejlesztés területén az érdekképviseleti rendszer, munkamódszer és kapcsolatépítés hatékonyságának javítása. A 2000. év második felétől észlelhető a változtatások pozitív hatása. Ezt bizonyítja fellépéseink eredményessége, a munkaadók és a felhasználói szféra érdekeinek jobb megjelenítését eredményező környezet javulása, az MGYOSZ mellett működő Oktatási Központ eredményességének növekedése, a szervezetek működési hatékonyságának javítását szolgáló nemzetközi programokban való aktív részvétel biztosítása.

Az MGYOSZ a beszámolási időszakban elsősorban az alábbi tevékenységekre koncentrált a megadott szakterületeken:

1. A jogalkotási folyamatban, az érdekképviseleti, partneri, szakmai munkában az eredményes részvétel elősegítése érdekében mindig az érintett szervezeteket vontuk be. A szervezeti véleményalkotáshoz és állásfoglalásokhoz szakmailag jól alátámasztott, széles kör észrevételeit magába foglaló anyagokat készítettünk. Ennek érdekében a szakmai bizottsági ülésekre meghívtunk minisztériumi vezetőket, valamint a szervezeti vélemény kialakításához nagymértékben felhasználtuk a tagszervezetek szakértőinek véleményét. A Parlament Oktatási Bizottságának ülésein való részvétel során közvetlenül megismerhettük a képviselők álláspontját, néhány esetben ennek ismeretében további észrevételeinkkel befolyásolhattuk a számunkra is kedvezőbb javaslatok elfogadását.
   

   
   Többszöri konzultációt igényelt az új szerkezetű OKJ-egyeztetés, a szakértői anyagok összegyűjtése, az Oktatási Minisztériumnak megküldött vélemények és észrevételek összeállítása. Ennek keretében 20 szakmai szervezet konkrétumokra vonatkozó részletes véleményét, érvelését küldtük meg az MGYOSZ általános állásfoglalása mellett az Oktatási Minisztériumnak Munkánk eredményének kiértékelése folyamatban van, várjuk a szakmai szervezetek visszajelzését.
   
   Az Oktatási és Képzési Bizottság szervezésében, a Felsőoktatási Bizottság tagjainak a bevonásával került sor egy összevont ülésre, amelyen elsőként az OM-től véleményezésre megkapott „ Memorandum az életen át tartó tanulásról” című EU anyagot vitatta meg a testület és konzultált az OM főosztályvezetőjével.
   
   „A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról” szóló törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek véleményezése a szakértők bevonásával és a különböző testületekben folytatott érdekérvényesítési lehetőségek maximális igénybevételével történt. Jelentősen javultak a munkaadók lehetőségei, de még mindig nem kielégítő a saját munkavállalók képzésére fordítható szakképzési hozzájárulás igénybevételének eljárási rendszere. A munkaadók választási igényeinek megfelelő képzések kiválasztásával, a cég szakembereinek továbbképzésére szolgáló forrásokkal jobban kell élni. Az elmúlt évben a munkaadók az erre a célra szolgáló 11 milliárdos keretnek csak nagyon kis részét, 1 Mrd forintot használtak fel.
   
   „A felnőttképzési törvény” tervezetéről több fórumon is kifejtettük észrevételeinket, álláspontunkat. Így például az Országos Szakképzési Tanácsban, az Országos Munkaügyi Tanács Szakképzési Bizottságában / a munkaadói oldal ügyvivője MGYOSZ képviselő /. Az MGYOSZ oktatásban érintett bizottságai az OM felnőttképzési főosztályvezetőjével folytathattak a készülő törvényről eszmecserét.
   
   A Kutatás Fejlesztési Bizottság ülésein a felhasználói szférát érintő legfontosabb témákról hangzottak el tájékoztatók és folytak eszmecserék.
   
   Az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára és a GM főosztályvezető helyettese tartottak rövid tájékoztatót a Széchenyi Tervről, elsősorban annak Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Programjáról, amelyet a K+F fejezetével kapcsolatos vita követett. A Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke tartott nagyon érdekfeszítő előadást – sajnálatos módon kevés résztvevő jelenlétében - a hazai iparjogvédelmi helyzet aktuális kérdéseiről és ellátta a megjelenteket számukra nagyon fontos információt tartalmazó anyagokkal, CD-kel.
   
   A nyár elején megtartott ülésen az OM helyettes államtitkára ismertette az EU csatlakozással kapcsolatosan a K+F területére vonatkozó helyzetet és a kilátásokat. Ezt követően a stratégiai célkitűzésnek megfelelően a bizottság más MGYOSZ testületek és szervezetek tevékenységével ismerkedett meg. Ezen az ülésen már szóba kerültek a Széchenyi Terv pályáztatási rendszerével kapcsolatos aktuális kérdések és problémák is.
   
   

2. Céljaink között szerepelt, hogy minél több fórumra, egyeztető, tanácsadó és értékelő szakmai testületbe jól felkészült, a tagok mind szélesebb körének véleményét és elvárásait ismerő képviselőket, gyakorlati szakembereket juttassunk. Tevékenységüket az MGYOSZ Oktatási és Kutatási Testületének elnökségi ülésein, illetve az egyes szakbizottságok ülésein hangoljuk össze az egységes MGYOSZ álláspont közvetítésének elősegítésére.
   

   
   Az elmúlt egy év során az alábbi területekre delegáltunk szakértőket:
   

   • A Magyar Akkreditációs Bizottságba /MAB/ a kormányrendelet alapján az MGYOSZ saját jogon és az OMT munkaadói oldalának döntése alapján is küldött két jelöltet.
     
   • A MAB Tudományági Szakbizottságaiba 21 szakértőt delegáltunk /8 szakmai szervezettől
     
   • Az Országos Képzési Jegyzékbe tartozó szakképesítések folyamatos karbantartására létrehozandó 21 szakcsoporti bizottságból 17 szakcsoportba jelöltünk szakértőket. /17 szakmai szervezet képviselőjét /
     
   • A Széchenyi Terv Nemzeti Kutatásfejlesztési Alprogramjaihoz beérkező pályázatok értékelési munkálataihoz 15 szakértőt delegáltunk.
     
   • A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvény értelmében a megszűnt megyei szakképzési bizottságok helyébe lépő 7 regionális bizottságba 19, elsősorban a megyei tagszervezeteink által megadott személyt javasoltunk. Közülük jelöli ki a miniszter a regionális bizottságok tagjait.
     
   • A szakképzési források felosztására szerveződő javaslattevő új országos testületbe, az Országos Fejlesztési és Képzési Tanácsba 3 főt jelöltünk. Közülük 1 főt kér fel a miniszter.
     

   
   

3. Nagy gondot fordítottunk az információra, az anyagok gyors eljuttatására, összegyűjtésére, valamint a gyorsabb véleménycserét biztosító, a hatékonyság javítását szolgáló informatikai eszközök igénybevételére, gyakorlatának szélesebb körű elterjesztésére.
   

   
   

4. Kiemelt feladatunk volt és jelentős erőfeszítéseket jelentett az év során az MGYOSZ részvételével lebonyolításra kerülő nemzetközi projektekkel kapcsolatos feladatok ellátása, a projektekben való eredményes közreműködés biztosítása.
   

   A legnagyobb volumenű nemzetközi szakképzési témájú projekt a Szász Menedzsment Akadémia koordinációjával és hat / illetve most már nyolcra bővült / közép-európai munkaadói szövetség részvételével lebonyolításra kerülő program volt. A munkaadói szövetségek támogatását és az EU csatlakozásra való felkészítését szolgáló 2 éves „PHARE Demokrácia Európai Kezdeményezés az Emberi Jogok érvényesüléséért” program keretében a végéhez közeledik.
   Az MGYOSZ-ból, mint az egyik EU-hoz csatlakozó ország munkaadói szövetségéből eddig a különböző programokon a projektszervezővel együtt 40 fő vett részt. Ebből szakmai továbbképzésen 27 fő, és az egyes partnerországokban megrendezett nemzetközi találkozókon 12 fő vett részt. A személyeket 8 szakmai szövetség és 7 regionális szervezet delegálta. A technikai segélynyújtás közel 2,5 millió forintos értékű informatikai és oktatási segédeszközök beszerzését biztosította, aminek 60 %-át a projekt megtéríti.
   2001-ben az MGYOSZ közreműködésével az alábbi programok valósultak meg:
   

   • Észtország: munkaadói szerepvállalás és feladatok az oktatásban, képzésben és foglalkoztatáspolitikában,
     
   • Magyarország: érdekképviselet és érdekérvényesítés a szervezetekben,
     
   • Szlovákia: a szervezetek szolgáltatásai és ebben az információ-technológia alkalmazásának jelentősége,
     
   • Szlovénia: a munkaadói szövetségek által szervezett hazai és nemzetközi projektek irányítása és lebonyolítása.
     

   Ezekre a találkozókra a 8 ország résztvevői írásos anyagot készítenek, amely a találkozók háttéranyagául szolgálnak.
   2001 szeptemberében Németországban megszervezett szakmai továbbképzésen 13 résztvevő ismerhette meg a Szász régió és a németországi szövetségi munkaadói- és gazdasági csúcsszervezetek főbb tevékenységét, működését, az EU bővítéséről alkotott véleményét. Fentieken kívül néhány, a szervezetek által megjelölt szakmai témát (tarifaszerződések, szervezetek finanszírozása, a szolgáltatásnyújtás módszerei) is sikerült napirendre tűzni. A program során kapcsolatok felvételére is lehetőség nyílt.
   
   A Leonardo Program részeként holland koordinálással, lengyel és magyar partnerekkel került lebonyolításra „ Az ágazati szakképzés” című projekt. Magyar részről a Gödöllői Egyetem Vezetőképző Intézete mellett a szociális partnerek képviseletében az MGYOSZ és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete vett részt.
   Ebben az évben kezdődött egy 3 éves portugál koordinációval lebonyolításra kerülő Leonardo projekt, „ A munka és tanulás integrációját” elősegítő egyénre szabott oktatási anyag elkészítési módszerének kidolgozására, kézikönyv készítésére, tanácsadók képzésére és az eredmények széleskörű elterjesztésére. Eddig közel 30 tagvállalat csatlakozott a projekthez, és a partnerországokból kapott anyagok alapján elkezdődött a módszertani anyagok kidolgozása, majd a tesztcsoportban a képzések lefolytatása.
   
   

Gazdasági Fórum.

2001. junius 12–én tartott az MGYOSZ – közel kétszáz résztvevővel - nagysikerű gazdasági fórumot a Széchenyi tervről. A vitaindító előadást a gazdasági miniszter tartotta. A fórumon részt vett több gazdaságkutató intézet és a társ munkaadói érdekképviseletek képviselője is.

Rendezvények a Munka Törvénykönyv változásairól

Az MT 2001.évi módosításának szakmai előkészítése a médiákban és a közhangulatban erős politikai hangvételt kapott. A szakmai tisztánlátás érdekében az MGYOSZ még a tárgyalások lezárása előtt, majd azt követően két ízben országos konferenciát rendezett a munkáltatók számára. A konferenciák nagy érdeklődést váltottak ki, lehetőség volt konzultációra magával a jogalkotóval, így egyes kérdések munkaadói szempontból való értelmezésére is.

Szakmai vita a nagyvállalatok helyzetéről

Az MGYOSZ közreműködésével a Miniszterelnöki Hivatal Stratégiai Elemző Központja mélyinterjúkon alapuló elemző-értékelő anyagot készíttetett a magyar nagyvállalatok piaci expanziójának feltételrendszeréről. Az anyag megvitatására, illetve az érintett vállalati kör és a kormányzati gazdasági stratégiáért felelős szervezet képviselője közötti közvetlen eszmecserére került sor. A résztvevők megállapodtak a munka folytatásában. 2001. októberében elkészült “A magyar nagyvállalatok növekedésének és piaci expanziójának stratégiai elemei; termelés- és fejlesztés finanszírozás” c. anyag.

Rendezvény a személyi jövedelemadó változásokról 2001-2002-ben

Sikeres adószemináriumot rendeztünk a tagságot jelentős mértékben érintő reprezentációs költség adórendszerbeli kezeléséről. A rendezvényen az MGYOSZ ismételten megerősítette azt a véleményét, hogy szükség van a bevezetett intézkedés módosítására.

Szakmai viták környezetvédelmi kérdésekről

Az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága az Országos Környezetvédelmi Tanács Üzleti képviselőinek és tagjainak részvételével megbeszéléseket szervezett:

• Kerekasztal megbeszélés az EU által létrehozott Sevilla-i IPPC BAT Iroda tevékenységéről, céljáról, valamint a tagállamokkal (társult országok is) és a gazdaság képviseletében a szakértői munkába bekapcsolódó szakemberekkel szemben támasztott elvárásokról, elvekről.
  
• Egyeztetés a KöM vezető munkatársaival az IPPC Korm. rendelet tervezete tárgyában, különös tekintettel a kialakuló új engedélyezési rendszerre és annak feltételeire. A felszíni vizek védelmével kapcsolatos kormány- és miniszteri rendeletek tárgyában egyeztetést szerveztünk az érintett kör bevonásával a KöM vezető munkatársaival.
  

Környezetvédelmi témájú konferenciák

1. Merre tart az Európai Unió Környezetpolitikája. A kérdéskörön belül az EU 6. Környezeti Akcióprogramja, valamint a Goteburgi Csúcson megvitatásra, és várhatóan elfogadásra kerülő EU Fenntartható Fejlődésért Stratágiája főbb kérdései és ezek hazai vonatkozásai kerültek megvitatásra.
2. Az Országos Környezetvédelmi Tanács, MTA Környezettudományi Bizottság és a Magyar Természetvédők Szövetségével közösen konferenciát szerveztünk a „Társadalmi fórum az Európai Unió bővítéséről: környezetvédelem és fenntartható fejlődés” címmel.

Szakmai vita a szakképzésről

Az MGYOSZ oktatási bizottságai összevont üléseken vitatták meg az új Országos Képzési Jegyzékről szóló OM rendelet-tervezetet. A meghívott vendégek között volt az OM miniszteri biztosa, az OM szakképzési főosztályvezetője és a Nemzeti Szakképzési Intézet igazgatója. Az egyeztetésekre más munkaadói szervezeteket és az MKIK szakképzési vezetőjét is meghívtuk.

Sajtótájékoztató „Ahogy a vállalkozások látják 2001-et” c. tanulmányról (2001. ápr.11.)

A sajtótájékoztatón az MGYOSZ elnöke és a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke ismertette a közös vállalati felmérés eredményeit.
A felmérés során 659 vállalkozás adott számot lehetőségeiről és szándékairól. A válaszadó gazdálkodó szervezetek foglalkoztatják a teljes gazdálkodói szféra alkalmazotti létszámának több mint 13 %-át.

Az MGYOSZ és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közös sajtótájékoztatója

2001. április 19: az MGYOSZ és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke közös sajtótájékoztatón ismertették és kommentálták a két szervezet közös állásfoglalását a munkaerő áramlás szabályozásának kérdéséről az uniós csatlakozás során. A közös álláspont szerint az EU munkaerőpiacát korlátozástól mentesen kell megnyitni a csatlakozó kelet-európai országok munkavállalói előtt. Az MGYOSZ és az MKIK fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság javaslatának megjelenése után és arra reagálva intenzív tárgyalások kezdődjenek egyrészről a magyar munkaadók és kamarák, másrészről az európai társszervezeteik között és a végleges álláspontok kialakításánál vegyék figyelembe a csatlakozó országok munkaadói szervezeteinek és kamaráinak véleményét. Az MGYOSZ és az MKIK álláspontját eljuttatta a UNICE-hez és az EUROCHAMBEREs-hez, valamint a csatlakozó országok gyáriparos szövetségeihez és kamaráihoz.

Sajtótájékoztató a minimálbér 2002. évi emelésének várható hatásairól

A 2002. évi bértárgyalások előkészítéseként az MGYOSZ felmérést végzett tagsága körében a 2001. évi minimálbér-emelés tapasztaltairól, hatásairól és összegyűjtötte a véleményeket a 2002. évi minimálbér-emelés feltételeiről, lehetőségeiről. A felmérés eredményeit és az azokból levonható következtetéseket az MGYOSZ munkaügyi kérdésekkel foglalkozó alelnöke, valamint a minimálbér-emelésben leginkább érintett szakmai szövetségeink (Könnyűipari Szövetség, Gépipari Szövetség, Kereskedelmi Szövetség, Víz- és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetsége) főtitkárai ismertették.

Sajtótájékoztató az MGYOSZ és az Egészségügyi Minisztérium közötti együttműködési megállapodás aláírásáról.

Az MGYOSZ elnöke és az egészségügyi miniszter egy megállapodást írt alá, amit az aláíró felek egy sajtótájékoztatón ismertettek. (5. sz. melléklet)

Az MGYOSZ nemzetközi tevékenysége központjába tagjai gazdasági és munkaadói érdekeinek az EU csatlakozási folyamatban való érvényre juttatását állítja. Ennek érdekében aktív kapcsolatot tart fent az egyes országok nemzeti gyáriparos, munkaadói és gazdasági érdekképviseleti szervezeteivel.
Fontos az európai és más nemzetközi szervezetekkel való további jó együttműködés kialakítása és fejlesztése. Ezen szervezetek közül az legfontosabb az UNICE, az Európai Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége, az ILO a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az OECD Üzleti és Ipari Tanácsadó Tanácsa, a BIAC , az európai fővárosok munkaadói és gyáriparos szövetségeit tömörítő OPCE és az ICC Nemzetközi Kereskedelmi Kamara.
A kétoldalú együttműködés és tapasztalatcsere valamint a kapcsolattartás networking fejlesztésére törekszik.
Külkapcsolataink fejlesztésének és intenzív bővítésének eredményeképpen bilaterális kapcsolataink folyamatosan bővülnek.

Az MGYOSZ és az Austrade (Ausztrália Kereskedelmi Kirendeltsége) közösen tájékoztatót tartott ausztráliai befektetési lehetőségekről és magyarországi befektetési elképzelésekről.

A rendszeresen megrendezésre kerülő EU nagykövetei és a magyar munkaadók közötti találkozó keretében az MGYOSZ képviselőjének is alkalma volt a nagyköveteket tájékoztatni a munkaadókat a csatlakozással kapcsolatosan érintő kérdésekről.

A Max-Planck Intézet kutatójával közösen az MGYOSZ aktívan közreműködött az Európai Bizottság megbízásából készített tanulmány kidolgozásában. A tanulmány a jelölt országok szociális partnereinek a szociális párbeszéd területén betöltött szerepükkel és feladataival foglalkozik.
Az Európai Bizottság konferenciát szervezett, „Szociális párbeszéd” címmel, amelyen a bevezető vitaindítóban a tanulmányban megfogalmazott kérdések hangzottak el. A konferencián részt vett valamennyi európai szociális partner (UNICE - Union of Industrial and Employers' Confederation of Europe, CEEP - European Centre of Entreprises with Public Participation and of Entreprises of General Interest, UEAPME - Union of European Craft and Small and Medium Size Entreprises, ETUC - European Trade Union) képviselője és megvitatták a szociális párbeszéd jelenlegi helyzetét a csatlakozásra váró országokban.
A konferencián résztvevő szociális partnerek célul tűzték ki, hogy együttműködést folytatnak a információcsere fejlesztésében, folyamatosan tájékoztatják egymást és kibővített bizottsági találkozókat tartanak a szociális párbeszéd témakörében.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Confindustria (Olasz Gyáriparos Szövetség) elnökei Együttműködési Megállapodást írtak alá.
A két szövetség kapcsolatainak elmélyítését szorgalmazó dokumentum az olasz és a magyar vállalatok közötti együttműködés szorosabbra fűzését irányozza elő.
A megállapodás az ipari együttműködés új formáinak alapjait hivatott lerakni az EU bővítési folyamatához kapcsolódva.
A felek a gyakorlati megvalósítás érdekében kétoldalú olasz - magyar üzleti klub (business council ) létrehozását tervezik, amelyben a két szervezet, a különféle ipari egyesületek, valamint a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében érdekelt vállalatok képviselői foglalnak helyet.
Az együttműködési megállapodás aláírását követően az éves igazgatói értekezletét Budapesten tartotta az olasz partnerszövetség. Olaszország valamennyi tartományának gyáriparos igazgatója részt vett a találkozón, ahol az „Európai Unió bővítése” című előadás sorozat keretében az MGYOSZ főtitkára tartott előadást a magyar gazdasági helyzetről és az MGYOSZ feladatairól és a magyar gazdaságban betöltött szerepéről.

Spanyolország Andalúzia tartományának elnöke üzletember delegáció kíséretében hazánkba tett látogatást. Az üzletembereket előadások keretében tájékoztatták a magyar gazdasági helyzetről. Az MGYOSZ alelnöke előadásában beszámolt a magyar gazdasági, kereskedelmi, befektetési lehetőségekről.
A látogatás keretében spanyol küldöttségben résztvevő Andalúz Gyáriparos Szövetség (CEA) elnöke és az MGYOSZ nemzetközi alelnöke Együttműködési Megállapodást írt alá.

Az MGYOSZ főtitkára találkozott az Osztrák Gyáriparos Szövetség (IV) vezető képviselőivel. A rövid megbeszélés keretében tájékoztatást adtak a Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatos osztrák álláspontról, felajánlva e téren szövetségük együttműködését mind a kétoldalú, mind pedig a brüsszeli kapcsolataikon keresztül.

Az MGYOSZ szervezésében találkozóra került sor Losoncon (Szlovákia) a Szlovák - Magyar Kamara elnökével. A találkozó célja a két szervezet közötti kapcsolatfelvétel, valamint a regionális együttműködési lehetőségek fejlesztése.

Az MGYOSZ főtitkára Bécsben részt vett az Osztrák Gyáriparosok Szövetségének jubileumi közgyűlésén.
A közgyűlésen az MGYOSZ főtitkára megbeszélést folytatott az osztrák partnerszervezet főtitkárával. A találkozón, az évek során kialakult partneri kapcsolat továbbfejlesztésének lehetőségeit elsősorban az Uniós csatlakozással kapcsolatos kérdésekben történő konzultációban, a két szövetség brüsszeli képviseletei közti szorosabb együttműködésben, az MGYOSZ információs rendszerének korszerűsítésében, rendszeres információcserében, esetenkénti közös programok szervezésében állapodtak meg.

Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) idén megtartott 89. Konferenciáján a magyar munkaadói delegációt az MGYOSZ alelnöke és a Nemzeti ILO Tanács munkaadói alelnöke vezette. Munkaadói beszédében „a decent work - az emberhez méltó munka világának megteremtése” magyarországi alakulásáról tájékoztatta a Konferencia résztvevőit.

Az IMF (International Monetary Fund) magyarországi konzultációk során szakértői vezetésével látogatást tettek az MGYOSZ-ban. A munkaügyekért felelős alelnök fogadta a delegációt és válaszolt a feltett kérdésekre. A megvizsgálandó kérdések között szerepelt az árfolyamsáv kiszélesítése és ennek hatásai, az inflációs célkitűzések megvalósítása, a minimálbér emelésének hatásai, a fizetési mérleg tőkeszámlájának teljes liberalizálása, valamint Magyarország gazdasági növekedése.

A CERN (European Laboratory for Particle Physics) a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumát 1953-ban 12 ország alapította, Magyarország 1992 óta tagja a szervezetnek.
A CERN-ben elvégzendő építési és üzemeltetési munkákra tendereket írnak ki, melyeken a tagországok pályázati feltételeknek eleget tevő vállalatai versenyezhetnek. Az MGYOSZ CERN képviselőjén keresztül elektronikus úton tájékoztatja tagvállalatait a legújabb tenderekről.

Szemináriumokon, továbbképzéseken való részvétel:

A nemzetközi szervezetekkel, a nemzeti gyáriparos, és munkaadói szövetségekkel kialakított együttműködés révén folyamatosan részt vesznek tagszövetségeink képviselői külföldi és hazai szakképzéseken és továbbképzéseken.
Szakértőink aktívan részt vesznek a „Szociális partnerek EU-s felkészülési program”-ban, az Országos Foglakoztatási Közalapítvány szervezésében
ILO Nemzeti Tanács szervezésében „az ILO egyezményekkel kapcsolatos eljárásokról” szóló szemináriumon való részvétel, hasznos információt nyújtott a résztvevőknek az ILO működéséről, felépítéséről valamint az egyezmények, ajánlások labirintusáról.
ILO Nemzeti Tanács a „Kollektív megállapodások elősegítésének magyarországi lehetőségei és a reprezentativitás kérdései az európai tapasztalatok fényében” című konferencián részvétel betekintést nyújtott hat európai ország: Belgium, Franciaország, Portugália, Egyesült Királyság, Németország, Finnország szakértői beszámolói alapján, országaik rendszeréről, a jogi háttérről, a gyakorlatról, és intézményeikről. Külön előadásban ismertették az EU struktúrát, az EU csatlakozás során a magyar szociális partnerek előtt álló követelményeket.
A német Szász Menedzsment Akadémiával (MAS) közösen a „Szociálispartnerség és a demokratikus szövetségirányítás” elnevezésű PHARE program keretében részt vettünk további 7 közép-európai országgal közösen az egyes országok munkaadói szövetségek támogatására, megerősítésére és az EU csatlakozásra való felkészítésre irányuló programban.

A két közgyűlés közötti időszakban az elnökség többek között az alábbi fontosabb témákat tárgyalta:

Az elnökség jóváhagyta, hogy az MGYOSZ különdíjat adományozzon a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség által „Pro Typographia” néven rendezett nyomdatermékek minőségi versenyének kategória győztes termékére. A különdíjat a Gyomai Kner Nyomda Rt. nyerte el a magas színvonalú nagyüzemi könyvgyártásért.
Az elnökség döntött arról, hogy különdíjat ajánl fel a PACKPRINT 2001 Csomagolási Versenyre, és felkérte az MGYOSZ egyik alelnökét, hogy vegyen részt a verseny bírálóbizottságában.
Szervezetünk a Közbeszerzések Tanácsába három főt, az MGYOSZ két alelnökét és egy elnökségi tagját delegálta. Az év során lejárt az MGYOSZ alelnökének mandátuma a Közbeszerzések Tanácsa alelnöki posztján. A testület új alelnökének a Tanács korábbi tagját, az MGYOSZ másik alelnökét választotta meg.

A bizottság az év során figyelemmel kísérte az MGYOSZ és tagjainak tevékenységét. A beszámolási időszakban az Etikai Kódex normáit sértő magatartást nem tapasztalt és a tagoktól a Kódexet érintő megkeresés nem érkezett.

Az MGYOSZ törekszik kihasználni a hazai és a nemzetközi pályázási lehetőségeket. Célunk az, hogy fejlődjön a tagok informatikai rendszerekkel való ellátottsága, minél több hazai és EU-s információ jusson el a tagokhoz. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy kis- és közepes vállalkozások továbbképzési igényeit a lehtőségek keretei között kielégítsük.

A beszámolási időszakban több pályázatot nyújtottunk be a kiíró állami és alapítványi szervezetekhez.
Pályázataink két esetben jártak sikerrel, így ezen a módon az MGYOSZ 12,5 millió forint támogatáshoz jutott. A pályázati kiírások döntő többsége megkövetelte a saját erő hozzáadását, aminek meglétét hivatalos okmányokkal kellett igazolnunk. A pályázatok komolyságát hangsúlyozandó, szinte valamennyi részvételünknél pályázati díjat kellett fizetnünk. Erőfeszítéseink eredménye mellett megállapíthatjuk, hogy az elutasításokat valamennyi esetben a kiíró által biztosított támogatási összeg kimerülése okozta.

Benyújtott pályázataink az alábbiak voltak:

1. Kiíró: Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybizottsága
A Széchenyi Terv Információs Társadalom- és Gazdaságfejlesztési Programja keretében pályáztunk az információs társadalom megvalósításában közreműködő civil szervezetek között. Célunk az volt, hogy 15 számítógépes konfiguráció pályázati úton történő beszerzésével 6 regionális és 4 szakmai szövetséget juttassunk modern berendezésekhez, és egy 5 géppel üzemelő oktató kabinetet hozzunk létre a tagok számítógépes és internetes oktatására.
Kérésünket a keret kimerülése miatt elutasították.

2. Kiíró: Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybizottsága
Az információs társadalom megalapozását és fejlesztését célzó pályázat keretében támogatást kértünk 5 regionális szövetségünknél munkaállomás létesítésére, öt egységes oktatókabinet létrehozására és távoktatási rendszerben történő számítógépes oktatására. A távoktatási anyagokat a Magyar Adatbázisforgalmazók Szövetsége ingyen bocsátotta volna rendelkezésünkre.
Kérésünket a keret kimerülése miatt elutasították.

3. Kiíró: APERTUS Közalapítvány a Nyitott Képzésért és Távoktatásért
A Szent István Egyetem Vezető- és Továbbképző Intézetével közösen nyújtottunk be pályázatot a magyar munkaadók képzési gyakorlatának, a képzéssel kapcsolatos jövőbeni igényeinek felmérésére és elemzésére, különös tekintettel az Európai Unióhoz történő csatlakozással egyre inkább felértékelődő távoktatásban rejlő lehetőségekre.
Kérésünket a keret kimerülése miatt elutasították.

4. Kiíró: Országos Foglalkoztatási Közalapítvány
Zártkörű pályázat keretében a szociális partnerek munkaügyi, foglalkoztatási érdekegyeztetésben való részvételének megerősítését szolgáló támogatást nyertünk el 6,6 millió forint értékben. A pályázati összegből a Magyar Gyáripar c. MGYOSZ kiadvány éves költségeinek 70 %-át tudjuk fedezni.

5. Kiíró: Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács
A régió tudásbázisának fejlesztésére kiírt tükörrégiós program keretében tervezünk a régió ágazataiban működő vállalkozások számára olyan továbbképzési sorozatot, amely korszerű és konkrét módon képes segíteni a vállalkozásokat exporttevékenységük fokozásában. Terveink szerint a továbbképzést együttműködő partnerként a Hitesy, Bartucz és Hollai Üzleti Tanácsadó Kft. Végezné.
A pályázat jelenleg elbírálás alatt van.

6. Kiíró: Gazdasági Minisztérium
Pályázatot nyújtottunk be a Széchenyi Terv Vállalkozáserősítő Programjának „Az Európai Unióhoz való csatlakozásra történő felkészülést szolgáló program”-jára (SZT-VE-4). A pályázat témája: – elsősorban kis- és középvállalkozóknak szóló – Európai Uniós csatlakozásra felkészítő információs brosúra kiadása. A pályázat keretében 6 millió Ft támogatást megnyertük és ez év végével beindítjuk a tematikus kiadványsorozatot.

7. Kiíró: Európai Bizottság
Sikertelen pályázatot nyújtottunk be az Európai Bizottsághoz kb. 200.000 Euro értékben a női esélyegyenlőség a munka világában tárgyú oktatás és kutatás támogatására.