Közgyűlések
 MGYOSZ Közgyűlés



Az MGYOSZ
2002. évi munkaprogramja

TARTALOM
I. Érdekegyeztetési tevékenység
    1. Részvétel a Gazdasági Tanács munkájában
    2. Bér- és munkaügy
    3. Az adórendszerrel kapcsolatos tevékenységünk
    4. Környezetvédelem
    5. Közlekedési, kötelező gépjármű felelősségbiztosítási, hírközlési és vízügyi szabályozás
    6. Oktatás, képzés
    7. Szociálpolitika
    8. Munkavédelem
    9. Együttműködés a Gazdaságkutató Intézettel

II. Nemzetközi kapcsolatok

III. Az MGYOSZ kommunikációs és PR feladatai

Országos és szakmai szervezetek, amelyekben
az MGYOSZ képviselettel rendelkezik



A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége a korábbi évek gyakorlatát folytatva továbbra is elsődleges céljának tekinti a gazdálkodó szervezetek versenyképességének, gazdálkodói stabilitásának erősítését. Ennek érdekében a szövetség befolyásolni igyekszik a végrehajtó hatalom, a törvényhozás gazdasági jogszabályalkotó tevékenységét.

A Szövetség érdekképviseleti tevékenységének legfontosabb feladata az elkövetkező hónapokban, hogy a vállalkozói szféra érdekeit szem előtt tartva minél hatékonyabban befolyásolja a 2002-es parlamenti választásokra készülő pártok, majd a megalakuló kormány gazdasági programját.

Az Elnökség gazdasági konzultációkat kezdeményez a FIDESZ, az MDF, az MSZP és az SZDSZ vezetőivel, gazdasági szakértőivel. Az MGYOSZ - megismerve a pártok programtervezetét - észrevételeivel, javaslataival törekszik hatással lenni azok végleges tartalmára. Ehhez – meglévő javaslatainkhoz – folyamatosan gyűjtjük tagszervezeteink és tagvállalataink véleményét.

Országos gazdasági és munkaadói érdekképviseletként tovább kell szélesíteni a tagsági kört, megnyerve azokat a vállalkozásokat, amelyek szakmájuk elismert képviselői. Különös jelentőséggel bír a régiók szervezettsége annak ismeretében, hogy a megyei rendszer átalakulása most van folyamatban.

A közvetlen beleszólási lehetőség erősítésére és az információáramlás fokozására továbbra is biztosítani kell a tagszervezetek vezetőinek jelenlétét az elnökségi üléseken. Törekedni kell arra, hogy az elnökség havi rendszerességgel ülésezzen, mert ezzel lehetővé válik az azonnali reagálás a felmerülő kérdésekre.



I. Érdekegyeztetési tevékenység


1. Részvétel a Gazdasági Tanács munkájában


A Gazdasági Tanácsnak – hivatalos menetrendje szerint – ez év végén és 2002. elején, vagyis a választásokig még két alkalommal kell plenáris ülést tartania. Az üléseken, amelyeknek témája egyelőre ismeretlen, az MGYOSZ-nak javaslataival továbbra is kezdeményező szerepet kell vállalnia. Hasonlóan aktív szerepet kell vállalnunk a Gazdasági Tanács két szakértői előkészítő bizottságában, a Stratégiai és az Operatív bizottságokban. A Gazdasági Tanács illetve a bizottságok üléseinek előkészítéséhez, az MGYOSZ által képviselt vélemények, javaslatok kialakításához össze kell gyűjteni a tagszervezetek illetve a szakértők észrevételeit.

A Társadalmi párbeszéd rendszerének átalakítása óta az MGYOSZ javaslataival kezdeményező szerepet játszott – és bizonyos eredményeket el is ért - az újonnan kialakított fórumok hatékonyabbá tételét elősegítő eddigi munkában. A fórumok működése, a társadalmi szintű párbeszéd jelenlegi gyakorlata azonban még messze elmarad a szociális partnerek elvárásaitól. Ezért a társadalmi szintű érdekegyeztetés, illetve ennek részeként a munkáltatók gazdasági és munkaadói érdekérvényesítési lehetőségeinek javítása érdekében az MGYOSZ további javaslatokat dolgoz ki. Tárgyal ezekről a munkavállalók érdekképviseleti szervezeteivel, elsősorban az MGYOSZ-szal együttműködési megállapodást megkötött szakszervezetekkel. Törekszik a társadalmi párbeszéd javítására tett javaslatait beépíttetni a pártok választási programjaiba, illetve elfogadtatni a megalakuló kormánnyal.


2. Bér- és munkaügy
A bér- és munkaügy területén feladataink az éves minimálbéremelés, a keresetnövelés mértével kapcsolatos bérajánlás és a Munka Törvénykönyve módosításával kapcsolatos problémák köré csoportosulnak. Részleteiban az alábbi feladatok megvalósítását tervezzük:
  • Bértárgyalások lefolytatása a 2002. évre ajánlható keresetek növeléséről.
  • Információk gyűjtése és elemzése az év során történő minimálbér-tárgyalásokhoz. Az MGYOSZ elnökségének felkészítése a döntéshozatalhoz.
  • A 2002. évre vonatkozó bérkompenzációs rendszer kidolgozásában való részvétel. Ennek során érvényre kell juttatni az MGYOSZ-hoz tartozó gazdálkodó szervezetek érdekeit.
  • A kormány elkészíti azt a programot, amely a magyarországi keresetek felzárkóztatását (közelítését) célozza az európai bérekhez. A tanulmány ismeretében meg kell határozni az MGYOSZ feladatait, beleértve a tagság bevonását és tájékoztatását.
  • A szakszervezetek a 2002. évben kidolgoznak egy országos egyszerűsített bértarifa rendszert. Ennek bevezetéséhez, elfogadásához előzetesen széleskörű felmérést kell végezni az MGYOSZ tagjai között.
  • A 2001. év júliusában érvénybe lépett Munka Törvénykönyvének jogalkalmazási problémái –az átmeneti rendelkezések november elsejei időpontját figyelembe véve- a 2002. év elején érzékelhetők. Egyrészt a problémák összegyűjtése jelent feladatot, másrészt konzultációs konferenciát tervezünk a munkáltatók megfelelő tájékoztatása érdekében.
  • Az „autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése” tárgyú PHARE projekt az MGYOSZ kiemelt szakmai szövetségeit érinti. Feladat az egész projekt felállításában és működtetésében való részvétel. Amint a program keretében világossá válik, hogy melyik szakma érintett, úgy az MGYOSZ-on belül meg kell szervezni a szakértői csoportot.
  • A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületébe delegált képviselő vezetésével alakuljon egy szakértői csoport, amely felülvizsgálja a Munkaerőpiaci Alap eddigi tevékenységét és koncepcionális javaslatot tesz az alap működtetésére.

3. Az adórendszerrel kapcsolatos tevékenységünk

A tagságunkat érintő adójogszabályok gyakorlati érvényesülését figyelemmel kísérjük, szükség esetén kezdeményezzük az illetékes gazdaságirányítási szerveknél azok korszerűsítését.

2002-ben is összegyűjtjük tagszervezeteink, tagvállalataink véleményét a 2001-es év tapasztalatairól, és javaslataikról. Az így összegyűjtött anyagot felhasználjuk a 2003-as adórendszer várható átalakításának véleményezéséhez. Emellett a tagság tapasztalatait MGYOSZ véleményként eljuttatjuk a PM illetékeseihez és a sajtóban is megjelentetjük.


4. Környezetvédelem


Szövetségünk Környezetvédelmi Bizottsága 2002-ben az alábbi előterjesztések megvitatását tervezi:
  • Előterjesztés a környezetterhelési díjról szóló törvényjavaslatról.
  • A hulladékgazdálkodásról szóló törvény végrehajtási rendeletei. 
  • A 102./1996(..) Korm. rendelet a veszélyes hulladékok gyűjtéséről, tárolásáról és lerakással történő ártalmatlanításáról és a veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításáról.
  • A biztosítékadási kötelezettség, valamint céltartalék képzési kötelezettség megállapításának szabályai a környezetvédelmi engedélyezési eljárás során.
  • A hulladékszállítás, export, import és tranzit szabályozása.
  • Az öko-címke odaítélésének rendjére vonatkozó 880/92/EGK rendelet és kapcsolódó határozatok átvételére szóló Korm. rendelet.
  • A környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszeréről szóló 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet.
  • A vegyi anyagok kockázatáról szóló KöM-EüM rendelet.
  • A csomagolásról és csomagolási hulladékokról szóló kormányrendelet szakmai előkészítése, a tervezet jogi kodifikációja és környezeti társadalmi hatásainak bemutatása és elemzése.
  • Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998.évi XXV. Törvény, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény alapján készítendő, a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezelését részletesen szabályozó miniszteri rendelethez szükséges alapozó tanulmány és vizsgálati elemzés és kiadvány elkészítése, valamint a vonatkozó rendelet-tervezet elkészítésében való részvétel.
A törvényelőkészítésbe való bekapcsolódás mellett az alábbi egyéb feladatok megvalósítását tűzzük ki:
  • Területenként az érintett környezetvédelmi felügyelőségek és a vállalkozások között találkozókat, fórumok szervezünk a jogszabály értelmezések kérdésében, tekintettel a hulladék, veszélyes-hulladék szabályozás egyes kérdéseire.
  • A környezetvédelmi miniszterrel történt megbeszélésnek megfelelően a már működő tárcaközi bizottságokban biztosítjuk szakértőink aktív működését és megerősítjük tevékenységüket.
  • Megújítjuk a KTM és az MMSZ együttműködési megállapodását az intézmények nevében és feladatkörében történt változások után a KöM és az MGYOSZ között.
  • A KöM megbízása esetén környezetvédelmi tanulmányokat, hatásvizsgálatokat készítünk az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottság szakértői bázisán.
  • Aktuális szabályozási kérdésekben egyeztető és tájékoztató rendezvényeket és fórumokat szervezünk.
Tervezett konferenciák:
  • 2001. november 22.-re a „víz keret direktíva” tárgyában az Országos Környezetvédelmi Tanács, MTA Környezettudományi Bizottság és a Magyar Természetvédők Szövetségével közösen konferenciát szervezünk.
  • 2002. március elején „Rió + 10” címmel az Országos Környezetvédelmi Tanács, MTA Környezettudományi Bizottság és a Magyar Természetvédők Szövetségével közösen konferenciát szervezünk.
  • A visegrádi környezetvédelmi miniszterek találkozója alkalmából „A környezet-védelmi szabályozás fejlődése vállalkozói szempontból” címmel nemzetközi szintű Hulladékgazdálkodási Üzleti Fórumot szerveztünk 2002. március végén.

Tekintettel a visegrádi környezetvédelmi miniszterek találkozójának jelentősségére az elhangzott előadásokat kiadvány formájában tervezzük megjelentetni.
(A kiadványt az érintett országok környezetvédelmi minisztereinek, résztvevőinek, a rendezvény támogatóinak, az MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottsága tagjainak tervezzük eljuttatni.)
5. Közlekedési, kötelező gépjármű felelősségbiztosítási, hírközlési és vízügyi szabályozás

Szövetségünk 2002-ben az alábbi előterjesztések megvitatását tervezi:
  • a magyar közlekedéspolitika és a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatok,
  • magyar igazolvánnyal, illetve magyar hozzátartozói igazolvánnyal történő utazási kedvezmények,
  • közlekedési közszolgáltatások alapellátásának kérdései,
  • vasúti közlekedés, közúti közlekedés szabályozása,
  • regionális légiközlekedés,
  • az ÁPV Rt kezelésében levő repülőterek tulajdonba adása,
  • a szállítmányozási tevékenység végzésének feltételei,
  • díj rendeletek,
  • a liberalizált felelősségbiztosítási „szabad díj” piac első éve mérlegének felülvizsgálata
6. Oktatás, képzés, kutatás
  • Az MGYOSZ-nak, mint meghatározó munkaadói és gazdasági érdekképviseleti szervezetnek továbbra is fokozni kell azt a tevékenységét, amellyel érvényre tudja juttatni, hogy a magyar társadalom és a gazdaság fejlődéséhez szükséges intézkedések között az oktatatás és képzés, valamint a kutatás és fejlesztés prioritást kapjon úgy, hogy a gazdálkodó szervezetek munkaadói és szakmai érdekei minél nagyobb mértékben érvényesülhessenek.
  • A 2002. évben folytatni kell az Oktatási és Kutatási Testület és a bizottságok stratégiájában meghatározott feladatok megvalósítását, az áthúzódó programok végrehajtását.
  • Az EU tagságra való szisztematikus felkészülés mellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni az MGYOSZ munkaadói, gazdasági érdekképviseleti, kapcsolatépítési feladataira, a szolgáltatási tevékenység összehangolt fejlesztésére.
  • A jogszabályalkotást és koncepciót véleményező tevékenység mellett egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni az elemző és kezdeményező tevékenységre. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a többi szociális partnerrel történő egyeztetési mechanizmusok a javítása, további érdemi munkán alapuló együttműködés is. Az OMT Szakképzési Bizottságában megfogalmazódott az erre vonatkozó elismerésre méltó kezdeményezés és igény. El kell érni, hogy a jogalkotási folyamatba már korábban is bekapcsolódhassunk.
  • A szakbizottsági feladatok között az aktuális feladatok mellett folytatni kell a korábban meghatározott, de még csak részben teljesített vagy elmaradt programok megszervezését. Ez elsősorban a felsőoktatással és általában az oktatási intézmények szakmai szervezeteivel való kapcsolatépítést, közös programok szervezését, információcsere fórumok megteremtését, valamint a munkáltatói, szakmai igények jobb közvetítéséhez szakmai vélemények összegyűjtését, és javaslatoknak a kidolgozását jelenti.
  • Erősíteni kell mind a három területen a vertikális és horizontális információcserét, a szakmai és a regionális szakértői háttér biztosítását, a területek közötti szorosabb kapcsolat kiépítését, az együttműködés elősegítését és a tagvállalatok hatékonyabb tájékoztatását. Ezzel nemcsak a szövetség hatékonyabb működését, hanem az EU-s pályázatokhoz kívánatos partnerségek kiépülését, több anyagi forrás megszerzésének lehetőségét tudjuk elősegíteni.
7. Szociálpolitika
  • Az Európai Szociális Karta első nemzeti jelentésének véglegesítése után a munkáltatókat érintő legfontosabb megállapításokat, további tennivalókat konferencián és írott formában fogjuk terjeszteni.
  • Az esélyegyenlőség komplex vizsgálata – különös tekintettel Magyarország közelgő uniós tagságára – folyamatos feladat. Ennek érdekében további belföldi és hazai pályázatok felkutatásával és elkészítésével kell anyagi eszközöket biztosítani.
  • Együttműködési megállapodás jött létre az MGYOSZ és az Egészségügyi Minisztérium között, amelynek végrehajtása folyamatos feladatokat jelent a következő évben is.
8. Munkavédelem
  • A munkahelyi kockázat értékelés alapelveinek kidolgozásában fontos feladatot vállal az MGYOSZ Munkavédelmi Bizottsága azzal, hogy az alapelvek meghatározását bizottsági állásfoglalásban adja ki.
  • Ehhez kapcsolódóan széleskörű tájékoztatást adunk a tagszervezeteknek és egyéni tagjainknak a feladat elvégzéséhez.
  • A tájékoztatás formái: konferenciák és írásos tájékoztatás – egyebek között – a MGYOSZ honlapján is.
  • A Munkavédelem Országos Programjából adódó 2002. évi feladatok meghatározása és végrehajtása szintén bizottsági kötelezettség.
  • Változatlanul kiemelt feladat a balesetbiztosítási ágazat koncepciójának és rendszerének kialakításában való közreműködés. Ehhez további segítséget jelent az Egészségügyi Minisztériummal létrejött együttműködési megállapodás.
  • A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága részéről megkeresés érkezett szövetségünkhöz együttműködési megállapodás kidolgozására.
  • Tekintettel arra, hogy a létrehozandó együttműködésnek munkabiztonsági kérdései is vannak, részt veszünk az együttműködés kidolgozásában és végrehajtásában.
9. Együttműködés a Gazdaságkutató Intézettel

Folytatjuk az évenként kétszeri felmérést a vállalkozások helyzetéről, a várható konjuntúra megítéléséről.

II. Nemzetközi kapcsolatok


Magyarországnak az egységesülő Európához, az Európai Unióhoz való csatlakozása az új évezredben az ország jövendő sorsát alapvetően meghatározó történelmi jelentőségű feladat. Az Európai Uniós teljes jogú tagság elérése számos, az ún. tagsági kritériumokon túlmutató, a politikai közéletet, a gazdasági, a társadalmi, az intellektuális, valamint a szociális és infrastrukturális szférát egyaránt alapvetően érintő kihívásokat fogalmaz meg valamennyi magyar állampolgár és intézmény, így az MGYOSZ tagsága számára is. Ezen kihívásoknak akkor leszünk képesek megfelelni, ha a szövetség kellően képes lesz elsajátítani és tagszervezetei irányába továbbítani azokat az ismereteket, amelyek az EU szervezeti-intézményi rendszerét és annak működési mechanizmusát jellemzik.

  • Továbbra is figyelemmel kísérjük szakmai és területi szervezeteink EU csatlakozásra való felkészültségét. A felkészültség előrehaladását időről időre felmérjük és eljuttatjuk a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságára, hogy a tárgyaló delegációk megismerhessék az MGYOSZ szakmai szervezeteinek álláspontját, véleményét és ezzel befolyást gyakorolhassunk a tárgyalások menetére.
  • A közelmúltban az Európai Unió vezetői 2004-et jelölték meg a bővítés első hullámának kitűzött időpontjául. Ez természetesen nem ígéret, az uniós csatlakozásra való felkészülési munka folyamán azonban elfogadható feltételezésül szolgál. Az uniós csatlakozásig Magyarország a Phare, az ISPA és a Sapard program révén évi 230 millió eurós támogatáshoz juthat. Ezekhez a programokhoz benyújtható pályázatok elkészítése felkészülést jelent a csatlakozás után hozzáférhető Strukturális Alapok fogadására is. A programok biztosította támogatások elnyerése speciális EU ismereteket igényel. Az ilyen típusú továbbképzésekben tagjaink is részt vesznek, illetve a részvételi lehetőségeket minél szélesebb körben terjesztjük.
  • Folytatódik „A szociális partnerek felkészülése az EU csatlakozásra” című program az Országos Foglalkoztatási Közlapítvány menedzselésével. A képzésre delegált szakértőink a legfrissebb uniós munkaügyi ismeretekhez jutnak hozzá ezeken a tanfolyamokon, melyeket munkájuk során hasznosítani tudnak.
  • Az MGYOSZ számos EU-val kapcsolatos információt kap, gyűjt és rendszerez. A Széchenyi Terv sikeres pályázatának támogatásával új csatornán keresztül tudjuk ezeket továbbítani a tagság részére. Erre szolgálnak a pályázati támogatással kiadásra kerülő és minden tagunkhoz eljutó Uniós füzetek, melyek segítségével és – elsősorban a vidéki szervezeteink részére - előadások tartásával fogjuk fejleszteni tagságunk ismereteit.
  • UNICE-beli tagságunk révén számos, EU szinten napirenden levő, szabályozandó témakörben az európai munkaadók véleményét kifejtő anyagokat kapunk. A csatlakozásra történő felkészülésünk során ezeket az anyagokat felhasználjuk tagságunk informálására.
  • Az Európai Integrációs Tanácsban továbbra is képviseljük az MGYOSZ-t. Szakmai javaslatainkkal befolyásoljuk a Kormány Tanácsban hozott döntéseit.


Az MGYOSZ nemzetközi kapcsolatainak alakítását az elmúlt években és a csatlakozásig előttünk álló időszakban az elvárásokra és kihívásokra való felkészülés és felkészítés hatja át.
A szövetség tagjai érdekében felelősséggel kutatja és szorgalmazza a magyar vállalkozói igények számára leginkább megfelelő tapasztalatok megszerzését és az elvárásaikhoz igazodó nemzetközi kapcsolati rendszer kialakítását. Ennek érdekében a jövőben is kiemelt gondot fordítunk a kétoldalú nemzetközi partner szervezeteinkkel való kapcsolat további bővítésére és elmélyítésére, valamint a meghatározó munkaadói nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatra. Ezen cél eléréséhez állandó brüsszeli képviselőnkkel is erősíteni kívánjuk jelenlétünket az Európai Unió és intézményei irányába.

Kétoldalú kapcsolataink bővítésében új lehetőségeket teremt tagszervezeteink számára az az együttműködési megállapodás, amelyet az MGYOSZ elnöke írt alá olasz partnerével. A megállapodás értelmében Magyar-olasz Üzleti Tanácsot hozunk létre, amelynek munkájában számítunk a térségben érdekelt tagszervezeteink és tagvállalataink érdeklődésére és tevőleges részvételére. Törekszünk arra, hogy a Tanács munkájában minél inkább érvényesíteni tudjuk a magyar érdekeket és igényeket.

Az osztrák gyáriparos szövetséggel a már kialakult jó kapcsolatot továbbfejlesztve egy ausztriai tanulmányút megszervezését tervezzük a Vienna Conference Centre-be. A tanulmányút lehetőséget nyújt a résztvevőknek az osztrák befektetési piac jobb megismerésére, valamint az osztrák szövetség tagjaival való kapcsolatfelvételre, illetve elmélyítésére. Ausztria mint közvetlen és mindeddig egyetlen EU tagország szomszédunk fontos szerepet tölt be felkészülésünkben és fogadtatásunkban az Unió tagjai sorában.

A német és a francia munkaadói és gyáriparos szövetségekkel tovább erősítjük a kétoldalú együttműködést, ezzel is támogatva tagságunk gazdasági és érdekképviseleti törekvéseit. A két ország gazdasági súlya és politikai befolyása, a magyar külgazdasági kapcsolatokban betöltött szerepük ezen törekvéseinket kellően alátámasztják. Kezdeményezzük ezen szervezetek és az MGYOSZ vezetőinek találkozóját.

2002 márciusában tervezzük a magyar vállatokat bemutató látogatást a CERN-be (European Laboratory for Particle Physics). A genfi székhelyű CERN a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, melyet 1953-ban alapított 12 európai ország. Magyarország 1992-óta tagja az intézetnek. A bemutatkozó látogatáson résztvevő vállatok számára kiváló alkalom nyílik az intézet megismerésére, a vezető európai tudományos intézetben való bemutatkozásra, valamint kellő együttműködési feltételek és tapasztalatok (kutatási és beszállítási ismeretek) megszerzésére.


Részt veszünk az ACEON Applicant Countries Employers' Organisations Network (jelölt országok munkaadói szervezetének hálózata) munkájában. Ezzel is erősítjük a tagjelölt országok munkaadói szervezetei közötti tapasztalatcserét és kapcsolati rendszert.

Az MGYOSZ nemzetközi kapcsolatainak további bővítése érdekében tervezzük a spanyolországi Valencia tartomány regionális munkaadói szövetségével, valamint a dél- koreai gyáriparos szövetséggel való kapcsolatfelvételt.

Szakértőinkkel aktívan részt veszünk a meghatározó munkaadói nemzetközi szervezetek munkájában, így az ILO által évente megtartott konferencián, ahol az ILO Nemzeti Tanács munkaadói alelnöke és az MGYOSZ alelnöke szakértők bevonásával rendszeresen képviselik a magyar munkaadók álláspontját a nemzetközi fórumon.

Tovább bővítjük szakértőink jelenlétét a UNICE-ben, a BIAC-ban , az OPCE- ben és az ICC-ben is, hogy rendszeresen képviselhessék tagságunk szakmai véleményét és érdekeit a csatlakozási folyamatban.





III. AZ MGYOSZ KOMMUNIKÁCIÓS ÉS PR FELADATAI

HELYZETÉRTÉKELÉS

A jövőre megalapításának 100. évfordulójának megünneplésére készülő Szövetség jelenlegi kommunikációs helyzetét sajátos ellentmondások jellemzik.

1.)
Az utóbbi évek kedvező gazdasági körülményei között erősödött a magyar gazdaság, és ezen belül a magyar vállalatok helyzete is jelentősen javult. Ugyanakkor a párbeszéd a kormányzat és az érdekképviseleti szervek között – enyhén fogalmazva is – akadozott.

2.) Az MGYOSZ különböző állandó és időszakos bizottságai szakmailag alapos, átgondolt munkaanyagokat, előterjesztéseket készítettek, de megfelelő fórumok hiányában ez a tevékenység nem, ill. nem megfelelő hatékonysággal érvényesülhetett a törvény-előkészítésben. (A belső kommunikáció hiányosságai miatt erről a tevékenységről egyébként a szövetség tagjai sem szerezhettek igazán tudomást.)

3.) Valószínűleg a kormányzati politika következménye, hogy feszültség alakult ki a munkaadói szervezetek és a kamarák között. Mivel sok esetben ugyanazok a szervezetek, ill. képviselőik a tagok mindkét térfélen, ez sajátos feszültségeket teremthet, csökkentheti az érdekérvényesítési képességeket, és ez közvetve tovább csökkentheti e szövetségek presztízsét.

4.) Az MGYOSZ ismertsége, elismertsége erősödött, ugyanakkor nehéz új tagvállalatok megnyerése a szövetség számára. Ez a nehézség részben az előzőekből következik, részben pedig abból, hogy a vállalkozók egyéni stratégiákat kénytelenek követni, amikor érdekeiket érvényesíteni próbálják.

A 2002. év legfontosabb kommunikációs feladatának tekintjük ezeknek az ellentéteknek, ellentmondásoknak a feloldását, az MGYOSZ pozitív arculatának erősítését.



CÉLOK

Amennyiben helyes a helyzetértékelés, az alábbi rövidtávú kommunikációs célok tűzhetők ki:

  1. Az MGYOSZ alapításának 100. évfordulóját fel kell használni arra, hogy növekedjék a szövetség ismertsége, elismertsége, nagyobb társadalmi megbecsülést nyerjenek az MGYOSZ által képviselt értékek, erősödjön a tagszervezetek szolidaritása, növekedjen a tagvállalatok száma.
  2. Kiemelt hangsúlyt kell adni az MGYOSZ közeljövőre érvényes kommunikációjában azoknak az elképzeléseknek, elemzéseknek, amelyek az érdekképviseletek és a kormányzat viszonyát újrarendeznék, új szervezeti kereteket jelentenének.
  3. Az MGYOSZ által készített gazdaságpolitikai elemzést és a jövőre vonatkozó ajánlásokat meg kell ismertetni a különböző – mértékadó - pártokkal, a munkaadói társszervezetekkel, a munkavállalói szervezetekkel, ill. a szélesebb - a gazdaságpolitika iránt érdeklődő - közvéleménnyel.
  4. Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy a 2002-es választásokig is párbeszédet lehessen folytatni a jelenlegi kormányzattal, és ezeket a lehetőségeket a kormányzati álláspont megváltoztatására célszerű kihasználni.

CÉLCSOPORTOKNAK SZÓLÓ KOMMUNIKÁCIÓS MÓDSZEREK

  1. Kommunikáció az elnökség és a kormányzat között:

    • Meghívások elnökségi ülésekre;
    • Együttműködési megállapodások előkészítése és megkötése az illetékes szaktárcákkal;
    • Vitafórumokra szakértők meghívása, publicitás biztosítása;
    • Média interjúkon keresztül „üzenetek küldése”.

  2. Kommunikáció a társzervezetekkel, tagvállalatokkal, munkavállalói szervezetekkel

    • A Magyar Gyáriparon keresztül;
    • Regionális szakmai találkozókon;
    • Országos médiában vitafórumok kezdeményezése;
    • Direkt mail akciók.
  3. Általános ismertség, elismertség növelése a szélesebb közvéleményben

    • Közvélemény formálókkal folytatott közvetlen kommunikáció (főszerkesztők, rovatvezetők, vezető publicisták, közéleti személyiségek, stb.);
    • Sajtóesemények generálása;
    • Évfordulós rendezvény, fogadás.


LEGFONTOSABB KOMMUNIKÁLANDÓ ÜZENETEK

  1. 100 év szervezeti tapasztalatát, felhalmozott értékeit (a történelmi hagyományokon nyugvó, nemzetközileg is érvényes polgári értékeket) képviseljük. (Értékek: törvénytisztelet, átláthatóság, tiszta verseny, közteherviselés, tolerancia, humanizmus, stb.)
  2. Az MGYOSZ álláspontját nem politikai motívumok határozzák meg.
  3. Az MGYOSZ támogatja az érdekképviselet, érdekérvényesítés új, hatékonyabb formájának a kialakítását.


KIEMELT AKCIÓK, RENDEZVÉNYEK

  1. MGYOSZ Gazdasági Fórumok

    2002. február

    Azonosságok-különbségek
    A gazdaságpolitikai választási programok összehasonlítása



    Előadók: Dr. Matolcsy György (FIDESZ)  - Akar László MSZP
    vagy
    Pongrácz Tibor (MDF)  - Békessy László (SZDSZ)


    2002. május /június

    Az Új kormány gazdasági programja
    Felkért előadó
    : az új miniszterelnök


    2002. szeptember

    Az EU csatlakozás és a magyar vállalatok
    Előadó:
    az EU magyarországi képviselője és dr. Vadász Péter

    2002. november

    Új érdekegyeztető fórum
    Előadó
    : a gazdasági miniszter


  2. MGYOSZ Klub

    Vissza a hagyományokhoz – új hagyományok megalapozása!
    – talán ez lehetne a gyáriparos klub újraindításának mottója. Szeretnénk lehetőséget teremteni tagjainknak, hogy ne csak az üzleti, gazdasági élet napi aktuális kérdéseiről cserélhessenek eszmét, hanem közvetlen-kötetlen formában jobban megismerjék egymást, lehetőségük nyíljon arra is, hogy az élet más területeiről (kultúra, művészet, irodalom, újságok, stb.) is véleményt nyilváníthassanak.

    A klub hozzájárulhatna a különböző pólusok (ideológiák, politikai álláspontok) közötti megértés, megbékélés elősegítéséhez, egymás jobb megértéséhez.

    Egy klub működtetéséhez három dolog szükséges: rendszeresség, érdekes programok, megfelelő számú tagság (avagy pénz, pénz, pénz!).

    Javaslatunk, hogy havonta egyszer, csütörtökön (az adott hónap harmadik hetében) találkozzunk rendszeresen egy később kijelölendő állandó helyszínen.
    Az összejöveteleket esténként 6 és 9 óra között tartanánk, melyeknek állandó eleme lenne 7 és 8 óra között egy előre meghatározott témához felkért előadó előadásának megtartása és a témához kapcsolódó beszélgetés. Ahhoz, hogy ez működőképes lehessen, minimum 20-30 tag rendszeres jelenlétére, érdeklődésére számítunk. Az első klub összejövetelt január 24-én tartjuk.

    Az első hónapok témái:


    1. Választási prognózisok – ahogy a politológusok látják
      Előadó:
      Kéri László és Elek István
    2. A kereskedelmi televíziók és a politika
      Előadó:
      Pintér Dezső TV2 és Kolosi Péter RTL Klub
    3. Merre tart a magyar színházművészet
      Előadó:
      Kerényi Imre (Madách Színház) és Verebes István
    4. Mi újság a …………?
      Előadó:
      a Népszabadság főszerkesztője és helyettese
      (Eötvös Pál és Tamás Ervin)


  3. Centenárium

    2002. szeptemberére időzítenénk a 100 éves évforduló megünneplését.
    Az adott napon délelőtt emlékülést tartanánk. Azt követően pedig fogadás lenne. Az MGYOSZ tagjain kívül meghívnánk a hazai politikai, gazdasági élet vezetőit, a közélet kiemelkedő képviselőit, a hazai és nemzetközi társszervezetek vezetőit, partnerszervezeteinket, a média képviselőit.

  4. Regionális rendezvények
    A hét régió egy-egy kiemelt eseményein való részvétel. (MUOSZ-bálok!)

  5. Szakminisztériumok, társszervezetek együttműködési megállapodások megkötése és ezekről sajtótájékoztatókon keresztül híradás.




Országos és szakmai szervezetek,
amelyekben az MGYOSZ képviselettel rendelkezik


Országos hatáskörű szervezetek

  • Gazdasági Tanács
  • Országos Munkaügyi Tanács
  • Nemzeti ILO Tanács
  • Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete
  • Közbeszerzések Tanácsa
  • UNICE Ipari Bizottság
  • UNICE Közép Kelet-európai Bizottság
  • ECOSOC Paritásos Konzultatív Bizottság
  • EU Integrációs Tanács
  • Európai Szociális Karta Tárcaközi Bizottság
  • Országos Környezetvédelmi Tanács
  • Magyar CERN Bizottság

Széchenyi Terv pályázati bíráló bizottságok
3. sz. bizottság
  • EU-hoz való csatlakozásra történő felkészülést szolgáló program támogatása (VE-4)

7. sz. bizottság
  • Versenyképes beruházások támogatása (VE-12)
  • Az európai regionális vállalati központok kialakításának támogatása (VE-13)
  • A minőség- és környezetirányítási rendszerek bevezetésének és tanúsíttatásának támogatása (VE-14)

15. sz. bizottság
  • A regionális klaszterek létrehozásának támogatása (RE1)
  • Az innováció-orientált ipari parkok beruházásainak és szolgáltatásuk fejlesztésének támogatása (RE4)
  • A logisztikai centrumok kialakításának és a logisztikai szolgáltatások fejlesztésének támogatása (RE6)
  • A technológiai inkubátorházak, innovációs központok és innovációs transzferközpontok kialakításának és szolgáltatásai fejlesztésének támogatása (RE8)


Környezetvédelem:

  • Környezetvédelmi Termékdíj Tárcaközi Bizottság:
    • Csomagolóanyag Környezetvédelmi Termékdíj Bizottság (3 fő),
  • Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat Tárcaközi Bizottság,
  • Fenntartható Fejlődés Tárcaközi Bizottság,
  • KöM Hulladékértékelő Bizottság,
  • Környezetbarát Termék Közhasznú Társaság,
  • KöM Környezetünkért Díj Bizottság,
  • KöM Fejezeti Monitoring Bizottság,
  • KöM Környezetvédelmi Kutatás - Fejlesztési Bizottság,
  • KöM PRTR Bizottság,
  • MMNSZ Környezetvédelmi EU Bizottsága,
  • UNICE Környezetvédelemi Bizottsága,
  • ICC Hungary Nemzeti Bizottság Környezetvédelmi és Biztosítási Szakbizottsága,

Közlekedési, vízügyi és hírközlési szabályozás területén a KöViM által szervezett Tárcaközi Bizottságok

  • Közlekedési Konzultatív Tárcaközi Bizottságok
  • Távközlési Érdekegyeztető Fórum (TÉF)
Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás

  • Gépjármű-felelősségbiztosítási Bizottság Biztosítotti Oldal (5fő)
Oktatás képzés

Országos testületek
  • Országos Szakképzési Tanács
  • Országos Fejlesztési és Képzési Tanács
  • OMT Szakképzési Bizottság
  • Szakképzési Tankönyvi és Taneszköz Tanács
  • Magyar Akkreditációs Bizottság /MAB/ (2 fő)
  • MAB Tudományági Szakbizottságai (21 fő)
Szakmai és regionális testületek
  • Az Országos Képzési Jegyzékbe tartozó szakképesítések folyamatos karbantartására létrehozott 21 szakcsoporti bizottság (17 fő)
  • Széchenyi Terv Nemzeti Kutatásfejlesztési Alprogramja pályázati értékelési munkacsoport (15 fő)
  • 7 regionális szakképzési bizottság (19, elsősorban a megyei tagszervezeteink által megadott személyt javasoltunk. Közülük jelöli ki a miniszter a regionális bizottságok tagjait.)
  • ECDL Akkreditációs Bizottság