Az MGYOSZ Recruit4Tomorrow című projektje keretében elvégzett kérdőíves felmérést 114 vállalat megkérdezésével arról, hogy milyenek a tapasztalataik a harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatása kapcsán. A felmérés eredményei szerint a vendégmunkások alkalmazásánál a kiszámíthatóság kiemelt szempont a vállalkozások döntéseiben, és ez a szempont várhatóan még fontosabbá válik a munkaerőhiány növekedésével. Ennek apropóján ez a jegyzet azt járja körbe, milyen szabályok alakítják a harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatását a különböző európai uniós tagállamokban, és mire számítanak a magyar munkaadók ezen a területen.
2023. május 17-én került kihirdetésre a 2023/970/EU irányelv, amely az egyenlő – vagy egyenlő értékű – munkáért járó egyenlő díjazás elvének megerősítését célozza a férfiak és a nők esetében. A bérek átláthatóságáról szóló irányelv új kötelezettségeket ír elő a munkáltatók számára, amely minden vállalatot érinteni fog. Az irányelvet a tagállamok 2026. június 7-ig kötelesek átültetni saját jogrendjükbe. Két kulcsfontosságú terület van, ahol ezek munkáltatóknak lépéseket kell tenniük: a bérek átláthatósága és a béregyenlőség.
A 2022 szeptemberében elfogadott, a tisztességes és megfelelő minimálbérekről szóló EU-irányelv célja, hogy biztosítsa a minimálbérek megfelelő szintjének megállapítását és a munkavállalók védelmét. Az irányelv előírja a tagállamok számára, hogy növeljék a kollektív megállapodások által lefedett minimálbérek arányát Magyarország esetében a hatékony átültetéshez szükséges a szociális partnerek szerepének erősítése a minimálbér meghatározásában és a kollektív tárgyalások jogi hátterének megteremtése. Az MGYOSZ szerint az irányelv céljai csak jól előkészített, átlátható és időszerű tárgyalásokkal érhetők el.
- Mit jelent és mi a jelentősége a klímaváltozásra való felkészülésben?
Az igazságos átmenet elve kulcsszerepet játszik a klímaváltozásra való felkészülésben és az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) gyakorlatokban. Az átmenet az egyenlőtlenségek kezelését célozza, biztosítva, hogy a klímaváltozás mérséklésének hatásai ne sújtsák aránytalanul a kiszolgáltatott közösségeket. A szakmai szervezetek és az üzleti szféra együttműködése kritikus fontosságú az átállás sikeréhez. Az Európai Unió Igazságos Átmenet Alapja jelentős támogatást nyújt a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentéséhez, biztosítva a gazdasági diverzifikációt és a munkaerő átképzését. A magyarországi MGYOSZ is aktívan dolgozik az igazságos átmenet elősegítésén, figyelembe véve a zöld átmenet társadalmi és munkaerőpiaci hatásait.
Az Európai Bizottság 2024 márciusában publikált Akcióterve célja a munkaerő- és készséghiány csökkentése Európában. A terv szoros együttműködést javasol a tagállamok és a szociális partnerek között, hogy kezeljék a munkaerőpiacon jelentkező kihívásokat. Az Akcióterv öt fő területre összpontosít: a munkaerőpiacon alulreprezentált csoportok támogatása, készségfejlesztés, munkafeltételek javítása, a munkaerő-áramlás javítása az EU-n belül és a tehetségek vonzása az EU-n kívülről. A terv megvalósítása érdekében a Bizottság számos új projektet és partnerséget indít, valamint a tagállamokat is felkéri, hogy reformokat hajtsanak végre a képzési és oktatási rendszerekben. Az MGYOSZ-BusinessEurope üdvözli az Akciótervet, és kiemeli a képzési rendszerek, munkaerőpiaci döntéshozatal és a munkaerővándorlás összehangolt kezelésének fontosságát az EU versenyképességének javítása érdekében.
A digitalizáció a modern világ egyik legnagyobb hatású trendje és szélsebesen változtatja meg azt, ahogy dolgozunk, kommunikálunk és élünk. Ha meg akarják őrizni helyüket a vállalatok körében, akkor mind a munkavállalóknak, mind a vállalatoknak gyorsan kell alkalmazkodni ehhez a soha nem látott átalakulásokhoz.
A magyar szakképzés küldetése, feladata, hogy a XXI. század kihívásaival összhangban felkészítse a fiatalokat a tudás alapú társadalom és gazdaság által igényelt szakmai és transzverzális kompetenciák és tanulási eredmények megszerzésére és az egész életen át tartó megújítására.
This framework defines key principles and explains main concepts underlying the adoption of integrated reporting in accordance with the “Integrated Reporting Framework” of the IIRC but modified to the special needs and circumstances of SMEs.
Social partners and the European Commission organise a debate on the AGS and the Joint Employment Report in the Social Dialogue Committee. This consultation complement the exchange of views between the Committees (EMCO and SPC) and the European social partners, and help to prepare the tripartite social summit in March.
...This is where a holistic corporate reporting approach, called integrated reporting, comes in. It can help them to understand and display their whole value creation process and to secure the confidence of investors and stakeholders...
One of the most difficult experiences that any business confronts is a major change connected with moving from one generation of top management to the next. Such experience is even more challenging in a family firm, where the first entrepreneur with anxiety witnesses the process of transition while the whole family feel uneasy, worried or frustrated.
This teaching module links three interrelated topics: family business governance, human resources management and immigrant integration. All of these issues are vital in understand the evolution of the family firms and constitute key factors for the process of family business development.
Family businesses form the backbone of the SME sector in every country. Those founding a new business entity usually need sooner or later support from their family members let it be their knowledge, money, assets, time, or simply understanding and personal care.
Thus, it is vital that we enhance not only the survival but also the success rate of these firms. Our teaching material aims that by offering a detailed introduction into the financial issues related to family business.
These materials introduce the reader to key concepts, models, ideas and academic debate that are key to understanding the nature, management and workings of Small Medium Enterprises (SMEs).
Ez a dokumentum magába foglalja a legfontosabb kompetenciákat és készségeket, amelyekkel egy vállalati mentornak rendelkeznie kell szakmai feladatainak magas minőségű teljesítéséhez. A kompetenciát itt úgy határozzuk meg, mint következetes, megfigyelhető és mérhető képességet egy megtervezett feladat vagy a feladat egy elemének elvégzésére (Ackley és Gall 1992).
A kézikönyv célja, hogy támogassa a hivatásos oktatókat a mentorképzés során a személyes készségek moduljában végzett tevékenységükben. A jövőbeli mentorok képzése a mentorálási folyamat minden fontos aspektusára kiterjed, mégis, csak úgy tekinthetünk rá, mint kiindulópont a résztvevők személyes fejlődésének útján.
MOTTÓ
„Az utódlás szó önmagában gyakran válthat ki szélsőséges érzelmi reakciót, különösen az alapító vagy a vállalkozás élén álló tulajdonos-vezető részéről. Olyan nemkívánatos emlékeztető, ami a korra és a halandóságra hívja fel a figyelmet, és a szó legtágabb értelmében a befolyás elvesztése és a feleslegessé válás fenyegető üzenetét hordozza.”
(PwC, 2014:27)
Family businesses are at heart of the economy. Their function is not exclusively restricted to the contribution to economic wealth, but they play a significant role in employment creation and stabilisation as well as in intergenerational knowledge transfer.
A munkavállalók egészsége, közérzete hatással van a munkavégzésükre, mindez hosszú távon a vállalat teljesítményét is befolyásolhatja. Az előrelátó vállalatok felismerték, hogy a munkavállalók megfelelő tájékoztatása és segítése az egészséges életmód elérésében éppen olyan fontos eleme a sikernek, mint a pénzügyi és tőkeforrások menedzselése.