A multinacionális cégek évek óta kihasználják nemzetközi struktúrájukat, hogy így csökkentsék adóterheiket. Mindez teljesen legális, ugyanakkor elég rossz fényt vet az adott vállalatra. Hasonló ügyek tépázták e közelmúltban a Starbucks, a Google, az Amazon éf a Facebook hírnevét is.

1. A digitális gazdaság elterjedéséből eredő kihívások kezelése (1. akciópont): Az interneten keresztül megvalósuló ügyletek esetében a több évtizede kialakított, nemzetek közötti megállapodások egy más kor gazdasági kapcsolatainak kezelésére voltak alkalmasak, a digitális kor azonban új problémákat vet fel. A facebook és az amazon például hazánkban nincs jelen fizikailag, mégis a magyar hirdetési, illetve online kereskedelem jelentős résztvevői. A meglévő szabályok alapján hazánkban gyakorlatilag nem fizetnek semmilyen adót, pedig jelentős nyereségük származhat innen és más, hasonló helyzetben lévő országból.

2. A társasági adóztatásban koherencia megteremtése (2-5. akciópontok): Az OECD elismeri az országok adójogi önrendelkezését, mégis fontos a különbségek csökkentése annak érdekében, hogy a nemzetközi cégek ne tudják kihasználni a saját érdekeiknek megfelelően ezeket a különbségeket. a) Előfordulhat, hogy egy-egy gazdasági eseményt különbözőképpen ítélnek meg két országban, és így mindkét országban adómentes lehet egy határokon átívelő ügylet, ami nem célja egyik kormányzatnak sem, de a szemfüles cégek jelentősen csökkenthetik adókötelezettségüket a különbségek kihasználásával (2. akciópont). b) Az offshore környezetben működő cégekkel folytatott ügyletekkel szemben egyes országok elnézőbbek másoknál, amit a leleményes adózók kihasználhatnak, így a koherencia megteremtése ebben az esetben is közös érdek (3. akciópont). c) A cégek finanszírozása és pénzügyi ügyletei is lehetőséget adnak arra, hogy alacsony adóterhű országba tegyék át nyereségüket a vállalkozások. Az OECD javasolja ezzel kapcsolatosan is általános iránymutatások kidolgozását, amely így a kiskapuk bezárásához vezethet (4. akciópont). d) A különböző kedvezményekkel kapcsolatosan országok közötti információcserét sürget az OECD, ami lehetővé tenné, hogy a cégek csak valós, létező tevékenység után vehessenek igénybe kedvezményeket (5. akciópont).

3. A nemzetközi egyezmények és adózási elvek betartatása: A nemzetközi ügyletek adózásával kapcsolatosan jelentős számú, kétoldalú egyezményt kötött a legtöbb ország (Magyarország kiemelkedő számú kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezménnyel bír). Mivel a hatályos egyezmények között jelentős különbségek lehetnek, illetve legtöbbször a két fél érdekeit veszik csak tekintetbe, ezért számos kiskapu nyílhat, akár a szerződést aláíró felek szándékával ellentétesen is. a) A szerződések tökéletlenségeiből, összehangolatlanságából adódóan előfordulhat, hogy nem csak azt kerülhetik el a társaságok (ami megegyezne az egyezmények céljával), hogy duplán adózzanak, hanem akár az is előfordulhat, hogy sehol sem kell adót fizetniük (6. akciópont). b) Ha egy társaság önmaga nincs is jelen egy országban, de például ügynökökön keresztül értékesíti termékeit, előfordulhat, hogy saját országa és a terméket vásárlók országa is meg akarja adóztatni. A vonatkozó egyezmények alapján részletes szabályok léteznek ennek a helyzetnek a kezelésére, amelyek azonban kellő odafigyeléssel – legalábbis papíron – kikerülhetőek. Az OECD a szabályok átdolgozását javasolja az egyértelműség érdekében (7. akciópont).

4. Vállalatközi elszámolóárak kérdése (8-10. akciópontok): A vállalatcsoportokon belüli beszerzések, értékesítések, szolgáltatások esetében nem a piaci viszonyok, áralkuk határozzák meg az árakat, hanem a vállalatcsoport stratégiája vagy az a cél, hogy az alacsony adókulcsú országban csapódjon le a nyereség. A „kis kockázat, kis haszon, nagy kockázat, nagy haszon” elvnek a vállaltközi ügyletekben is működnie kell, így meg kell vizsgálni, hogy összhangban van-e egy-egy vállalkozás tevékenysége és nyereségessége. Az OECD kiemeli annak fontosságát, hogy a nagy nyereséget elérő cégeknél felmerülő kockázatok mértéke, illetve az általuk birtokolt tudás (pl. K+F vagy akár márkanév) indokolja-e a magas nyereséget, vagy fordítva, az alacsony eredményt jelentő cégek valóban nem végeznek-e üzleti szempontból kockázatos tevékenységet.

5. Információgyűjtés: A cégek által alkalmazott adóelkerülési technikák jelentős része legális, kisebb része a szürke zóna határán helyezkedik el, ami megnehezíti a kérdéskör jelentőségének felmérését és kezelését. Az OECD ezért javasolja a következőket: a) Globális adatgyűjtés és a megfelelő módszertan kialakítása az adóoptimalizálás hatásairól, illetve a megtett lépések hatásairól annak érdekében, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak az érintettek (11. akciópont). b) A nemzetközi, adózást érintő vállalatstruktúrák bejelentési kötelezettsége (12. akciópont). c) A vállalatközi ügyletek során alkalmazott árakat és a piacon szokásos mértéküket bemutató úgynevezett transzferár nyilvántartásokra vonatkozó szabályok átdolgozása az átláthatóság érdekében. A nemzetközi együttműködés eredményeként elkerülhető lenne, hogy a vállalatcsoportok a különböző országokban működő adóhatóságoknak eltérően mutassák be tevékenységüket (13. akciópont). d) A nemzetközi viták rendezésének meglévő eljárásai nem hatékonyak, az egyes adóhatóságok vonakodnak minden szükséges információt átadni más országok hatóságainak. A kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó, nemzetközi szerződések átdolgozásával fel lehetne gyorsítani ezeknek a vitáknak a megoldását (14. akciópont). e) További innovatív eljárások megalkotását is támogatja az OECD, amelyek lehetővé tennék a gyors választ a rohamosan változó nemzetközi üzleti környezet kihívásaira. Ennek érdekében tanulmányozni kellene az adózással és nemzetközi joggal kapcsolatos jogeseteket, mert az azokból levonható következtetések közelebb vihetnek a szükséges megoldások azonosításához.