A zöld átállás társadalmi elfogadottsága nagymértékben attól függ, hogy a vállalatok képesek-e munkahelyeket megőrizni és újakat létrehozni, különösen az ipari és energiaintenzív ágazatokban. Ehhez kiszámítható szabályozási környezetre, megfelelő finanszírozási eszközökre, valamint a készségfejlesztés és átképzés megerősítésére van szükség.
A zöld átállás és az igazságos átmenet kérdése azért bír különösen nagy jelentőséggel, mert az átalakulás nem egyenletesen érinti a gazdaság szereplőit. Azok, akik a legjobban ki vannak téve a változásnak - az alacsony képzettségű munkavállalók, a szén-intenzív régiók, a kis- és középvállalkozások -, sokszor a legkevésbé rendelkeznek azzal a kapacitással, amely az alkalmazkodáshoz szükséges lenne. Ha az átmenet nem tudatos szakpolitikai beavatkozással kísért folyamat, hanem pusztán a piaci erők által vezérelt szerkezetváltás, a társadalmi és területi egyenlőtlenségek nem csökkeni, hanem növekedni fognak.
Ugrás a kézikönyvre (HU)
Ugrás a kézikönyvre (EN)
Ez az elemzés összefoglaló jelentésként szolgál az MGYOSZ/Business Hungary CORE2 kapacitásépítő projekt "Kölcsönös tanulás" munkacsomagjáról, amely nagymértékben támaszkodik a projekt két és fél éves végrehajtása során felhalmozott tapasztalatokra és eredményekre.
Ugrás a kézikönyvre
A zöld átállás sikerének kulcsa nemcsak az új technológiákban, hanem a megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkaerőben rejlik. Az alábbi infovideó bemutatja, miért mondhatjuk, hogy a zöld készségek a vállalati versenyképesség meghatározó tényezőjévé váltak, és milyen szerepe van a munkaerő képzésének a gazdasági átállásban.
Ugrás az infovideóra
Hol húzódik a határ a munka és a magánélet között a digitális munkavégzés korában? Az alábbi infovideó a lekapcsolódás jogáról szóló európai szabályozási törekvéseket mutatja be - figyelembe véve a lehetséges munkaadói és munkavállalói hatásokat, illetve a gyakorlati megvalósíthatóság szempontjait is.
Ugrás az infovideóra
A bértranszparencia új uniós szabályai jelentős változásokat hozhatnak a vállalati bérezési gyakorlatban. Az alábbi infovideó áttekinti az irányelv céljait, a bevezetés legfontosabb kérdéseit, valamint azokat a szempontokat, amelyek az átláthatóság és a méltányos bérezés gyakorlati megvalósítását befolyásolják.
Ugrás az infovideóra
Mi jelent ma valódi akadályt a zöld átállás előtt Magyarországon? Az alábbi infovideó áttekinti a fenntartható gazdasági átmenet legfontosabb kihívásait - a termelékenység, a beruházások, az innováció és a munkaerő oldaláról egyaránt -, valamint bemutatja, milyen feltételek szükségesek a hosszú távon versenyképes és fenntartható növekedéshez.
Ugrás az infovideóra
A zöld átállás Magyarországon nem csupán technológiai és szabályozási kérdés, hanem alapvetően munkaerőpiaci és társadalmi alkalmazkodási folyamat. Az MGYOSZ 314 vállalat bevonásával készült felmérésének eredményei itt láthatók.
Ugrás a policy briefre
A belső piacon a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás egyik legjelentősebb adminisztratív akadálya, ha a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó munkavállalói kiküldetéshez bejelentés kapcsolódik. Ma 27 nemzeti honlap, széttagolt, nehezen átlátható, bonyolult alkalmazás jellemzi a kiküldetés notifikációját. A kiküldetési nyilatkozatok benyújtására irányuló eljárás egyszerűsítése céljából 2024. november 13-án az Európai Bizottság javaslatot (COM(2024) 531 final) terjesztett elő egy többnyelven elérhető portál bevezetésére, amely lehetővé teszi a vállalkozások, a munkáltatók számára, hogy elektronikusan jelentsék be az EU-n belüli munkavállalóik kiküldését.
Ugrás a policy briefre
2023. május 17-én hirdették ki a 2023/970/EU irányelvet, amely az egyenlő - vagy egyenlő értékű - munkáért járó egyenlő díjazás elvének megerősítését célozza a férfiak és a nők esetében. A bérek átláthatóságáról szóló irányelv új kötelezettségeket ír elő a munkáltatók számára. Az eredeti határidő szerint a tagállamok 2026. június 7-ig lettek volna kötelesek átültetni az irányelvet saját jogrendjükbe. Két kulcsfontosságú terület van, ahol a munkáltatóknak az irányelv miatt lépéseket kell tenniük: a bérek átláthatósága és a béregyenlőség.
Ugrás a policy briefre
Az EU tagállamai - 19 uniós elnökség és 2 ideiglenes megállapodás után - 2026. április 29-én jóváhagyták a Tanács elnöksége és az Európai Parlament között létrejött társadalombiztosítási, szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004 és 987/2009 rendeletek felülvizsgálatáról szóló megállapodást. A 2016 óta tartó tárgyalások eredménye az Európai Parlament és az EU Tanács jóváhagyása után léphet hatályba. A rendeletek módosításának elfogadása különösen fontos a tervezett "tisztességes munkaerő-mobilitási csomag" előkészítése érdekében, amelyet az Európai Bizottság ez év második felében tervez közzétenni.
Ugrás a policy briefre
A zöld gazdaságra való átállás nemcsak technológiai és szabályozási kérdés, hanem mindenekelőtt emberi erőforrás kihívás is. Az uniós klímacélok teljesítése elképzelhetetlen a megfelelő készségekkel rendelkező munkaerő nélkül - legyen szó megújuló energiáról, körforgásos gazdaságról vagy fenntartható vállalatirányításról. Ez az állásfoglalás áttekinti, milyen készségekre van szükség a zöld gazdaságra való átálláshoz Magyarországon, eltérképezi a legfőbb kihívásokat, és ajánlásokat fogalmaz meg a munkaadók, szakpolitikai döntéshozók és képzési intézmények számára a zöld készségek fejlesztésére.
Ugrás a policy briefre
A digitális munkavégzés elterjedése új kihívásokat jelent a munka és a magánélet közötti határok kijelölésében. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) 2025-ben, a BusinessEurope tagjaként, az Európai Bizottság által előkészített új jogszabályi javaslat társadalmi vitájára készült. A "lekapcsolódás joga" témában készült háttéranyag összefoglalja az eddigi uniós szociális párbeszéd fejleményeit, bemutat néhány tagállami és vállalati gyakorlatot, valamint a magyar helyzetképet.
Ugrás a policy briefre
Az Európai Unióban a kelet-nyugati irányú munkaerőmozgás tartós strukturális kihívást jelent: miközben a fogadó országok gazdaságát erősíti, a kibocsátó tagállamok humán tőkéjét gyengíti. A dokumentum a demográfiai és gazdasági háttér bemutatásával, valamint az MGYOSZ javaslatai alapján vizsgálja, hogyan alakítható ki egy olyan uniós és nemzeti szakpolitikai keret, amely egyszerre támogatja a munkaerő mobilitását és a régiók versenyképességének megőrzését.
Ugrás a policy briefre
Elérhető a HOPE4AI projektben készült teljes kutatási anyagunk. A kutatás a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatásait vizsgálja a magyar gépiparban és kereskedelemben. A tanulmány e két szektor gyakorlatát feltérképezve járja körül az MI által kínált lehetőségeket, a felmerülő kihívásokat és a szükséges alkalmazkodási stratégiákat.
Ugrás a tanulmányra
2026. március 19-én lezárult a HOPE4AI (Helping Organizations Prepare Employees for AI) projekt. A kezdeményezés célja az volt, hogy feltérképezze, milyen hatással lehet a mesterséges intelligencia elterjedése a vállalatok működésére és a munkaerőpiacra, valamint milyen készségek és szervezeti megoldások segíthetik az alkalmazkodást. A román és magyar partnerek együttműködésében megvalósult kutatás tapasztalatait és legfontosabb megállapításait az alábbi rövid infóvideó foglalja össze.
Ugrás a videóra
Az uniós szabályozások (CSRD, CSDDD) új feladatokat jelentenek a vállalatoknak, miközben Magyarországon a társadalmi és munkaügyi fenntarthatóság még kevéssé jelenik meg a mindennapi gyakorlatban. Ez a kiadvány azt mutatja be, miért fontos bevonni a munkáltatókat és a munkavállalókat a fenntarthatósági döntésekbe, és hogyan teheti a szociális párbeszéd sikeressé az átmenetet. Nemzetközi és hazai adatokra, valamint vállalati példákra építve hangsúlyozza: a fenntarthatóság valódi hatása az embereken és a munka világán keresztül érvényesül. Az MGYOSZ célja, hogy mindezzel hozzájáruljon egy versenyképes és széles körben elfogadott zöld átmenethez.
Az MGYOSZ által vezetett SECCEE projekt 6 országban kereste arra a választ, hogyan befolyásolják a közelmúlt globális trendjei az ágazati szociális párbeszéd rendszerét és változik-e mögötte a munkaadói érdekeltség. A kutatás az ELTE-ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék vezetésével valósult meg.
Tanulmány (angol)
Tanulmány (magyar)
Az Európai Bizottság által finanszírozott Recruit4Tomorrow projekt kutatási eredményei elérhetőek az alábbi összegzésben.
Az MGYOSZ Recruit4Tomorrow című projektje keretében elvégzett kérdőíves felmérést 114 vállalat megkérdezésével arról, hogy milyenek a tapasztalataik a harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatása kapcsán. A felmérés eredményei szerint a vendégmunkások alkalmazásánál a kiszámíthatóság kiemelt szempont a vállalkozások döntéseiben, és ez a szempont várhatóan még fontosabbá válik a munkaerőhiány növekedésével. Ennek apropóján ez a jegyzet azt járja körbe, milyen szabályok alakítják a harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatását a különböző európai uniós tagállamokban, és mire számítanak a magyar munkaadók ezen a területen.
2023. május 17-én került kihirdetésre a 2023/970/EU irányelv, amely az egyenlő – vagy egyenlő értékű – munkáért járó egyenlő díjazás elvének megerősítését célozza a férfiak és a nők esetében. A bérek átláthatóságáról szóló irányelv új kötelezettségeket ír elő a munkáltatók számára, amely minden vállalatot érinteni fog. Az irányelvet a tagállamok 2026. június 7-ig kötelesek átültetni saját jogrendjükbe. Két kulcsfontosságú terület van, ahol ezek munkáltatóknak lépéseket kell tenniük: a bérek átláthatósága és a béregyenlőség.
A 2022 szeptemberében elfogadott, a tisztességes és megfelelő minimálbérekről szóló EU-irányelv célja, hogy biztosítsa a minimálbérek megfelelő szintjének megállapítását és a munkavállalók védelmét. Az irányelv előírja a tagállamok számára, hogy növeljék a kollektív megállapodások által lefedett minimálbérek arányát Magyarország esetében a hatékony átültetéshez szükséges a szociális partnerek szerepének erősítése a minimálbér meghatározásában és a kollektív tárgyalások jogi hátterének megteremtése. Az MGYOSZ szerint az irányelv céljai csak jól előkészített, átlátható és időszerű tárgyalásokkal érhetők el.
- Mit jelent és mi a jelentősége a klímaváltozásra való felkészülésben?
Az igazságos átmenet elve kulcsszerepet játszik a klímaváltozásra való felkészülésben és az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) gyakorlatokban. Az átmenet az egyenlőtlenségek kezelését célozza, biztosítva, hogy a klímaváltozás mérséklésének hatásai ne sújtsák aránytalanul a kiszolgáltatott közösségeket. A szakmai szervezetek és az üzleti szféra együttműködése kritikus fontosságú az átállás sikeréhez. Az Európai Unió Igazságos Átmenet Alapja jelentős támogatást nyújt a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentéséhez, biztosítva a gazdasági diverzifikációt és a munkaerő átképzését. A magyarországi MGYOSZ is aktívan dolgozik az igazságos átmenet elősegítésén, figyelembe véve a zöld átmenet társadalmi és munkaerőpiaci hatásait.
Az Európai Bizottság 2024 márciusában publikált Akcióterve célja a munkaerő- és készséghiány csökkentése Európában. A terv szoros együttműködést javasol a tagállamok és a szociális partnerek között, hogy kezeljék a munkaerőpiacon jelentkező kihívásokat. Az Akcióterv öt fő területre összpontosít: a munkaerőpiacon alulreprezentált csoportok támogatása, készségfejlesztés, munkafeltételek javítása, a munkaerő-áramlás javítása az EU-n belül és a tehetségek vonzása az EU-n kívülről. A terv megvalósítása érdekében a Bizottság számos új projektet és partnerséget indít, valamint a tagállamokat is felkéri, hogy reformokat hajtsanak végre a képzési és oktatási rendszerekben. Az MGYOSZ-BusinessEurope üdvözli az Akciótervet, és kiemeli a képzési rendszerek, munkaerőpiaci döntéshozatal és a munkaerővándorlás összehangolt kezelésének fontosságát az EU versenyképességének javítása érdekében.
A lekapcsolódás joga (right to disconnect/R2D) munkavállalói jog, ami lehetővé teszi, hogy a munkavállaló abbahagyja a munkát, illetve távol maradhasson a munkával kapcsolatos elektronikus kommunikációtól a munkaidőn kívül. Annak ellenére, hogy a nemzeti és európai munkaidő szabályok szabályozzák a munkaidő kezdetét és végét, a kötelezően biztosítandó pihenőidőre vonatkozó szabályokat, a felgyorsulttechnológiai fejlődés és a COVID-19 járvány alatt megváltozott munkaszervezési szokások szükségszerűvé teszik pihenőidő és az online térről lekapcsolódva töltött idő tudatosabb kezelését mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról. Az Európai Bizottság megkezdte az európai szintű szabályozás előkészítését, ennek kapcsán vesszük elő egy korábbi, a témában készült MGYOSZ Jegyzetünket.
A digitalizáció a modern világ egyik legnagyobb hatású trendje és szélsebesen változtatja meg azt, ahogy dolgozunk, kommunikálunk és élünk. Ha meg akarják őrizni helyüket a vállalatok körében, akkor mind a munkavállalóknak, mind a vállalatoknak gyorsan kell alkalmazkodni ehhez a soha nem látott átalakulásokhoz.
A magyar szakképzés küldetése, feladata, hogy a XXI. század kihívásaival összhangban felkészítse a fiatalokat a tudás alapú társadalom és gazdaság által igényelt szakmai és transzverzális kompetenciák és tanulási eredmények megszerzésére és az egész életen át tartó megújítására.
This framework defines key principles and explains main concepts underlying the adoption of integrated reporting in accordance with the “Integrated Reporting Framework” of the IIRC but modified to the special needs and circumstances of SMEs.
Social partners and the European Commission organise a debate on the AGS and the Joint Employment Report in the Social Dialogue Committee. This consultation complement the exchange of views between the Committees (EMCO and SPC) and the European social partners, and help to prepare the tripartite social summit in March.
...This is where a holistic corporate reporting approach, called integrated reporting, comes in. It can help them to understand and display their whole value creation process and to secure the confidence of investors and stakeholders...
One of the most difficult experiences that any business confronts is a major change connected with moving from one generation of top management to the next. Such experience is even more challenging in a family firm, where the first entrepreneur with anxiety witnesses the process of transition while the whole family feel uneasy, worried or frustrated.
This teaching module links three interrelated topics: family business governance, human resources management and immigrant integration. All of these issues are vital in understand the evolution of the family firms and constitute key factors for the process of family business development.
Family businesses form the backbone of the SME sector in every country. Those founding a new business entity usually need sooner or later support from their family members let it be their knowledge, money, assets, time, or simply understanding and personal care.
Thus, it is vital that we enhance not only the survival but also the success rate of these firms. Our teaching material aims that by offering a detailed introduction into the financial issues related to family business.
These materials introduce the reader to key concepts, models, ideas and academic debate that are key to understanding the nature, management and workings of Small Medium Enterprises (SMEs).
Ez a dokumentum magába foglalja a legfontosabb kompetenciákat és készségeket, amelyekkel egy vállalati mentornak rendelkeznie kell szakmai feladatainak magas minőségű teljesítéséhez. A kompetenciát itt úgy határozzuk meg, mint következetes, megfigyelhető és mérhető képességet egy megtervezett feladat vagy a feladat egy elemének elvégzésére (Ackley és Gall 1992).
A kézikönyv célja, hogy támogassa a hivatásos oktatókat a mentorképzés során a személyes készségek moduljában végzett tevékenységükben. A jövőbeli mentorok képzése a mentorálási folyamat minden fontos aspektusára kiterjed, mégis, csak úgy tekinthetünk rá, mint kiindulópont a résztvevők személyes fejlődésének útján.
MOTTÓ
„Az utódlás szó önmagában gyakran válthat ki szélsőséges érzelmi reakciót, különösen az alapító vagy a vállalkozás élén álló tulajdonos-vezető részéről. Olyan nemkívánatos emlékeztető, ami a korra és a halandóságra hívja fel a figyelmet, és a szó legtágabb értelmében a befolyás elvesztése és a feleslegessé válás fenyegető üzenetét hordozza.”
(PwC, 2014:27)
Family businesses are at heart of the economy. Their function is not exclusively restricted to the contribution to economic wealth, but they play a significant role in employment creation and stabilisation as well as in intergenerational knowledge transfer.
A munkavállalók egészsége, közérzete hatással van a munkavégzésükre, mindez hosszú távon a vállalat teljesítményét is befolyásolhatja. Az előrelátó vállalatok felismerték, hogy a munkavállalók megfelelő tájékoztatása és segítése az egészséges életmód elérésében éppen olyan fontos eleme a sikernek, mint a pénzügyi és tőkeforrások menedzselése.