Projektek
Lezárult a SECCEE projekt
2025. november 10.
Lezárult a SECCEE projekt – új megállapítások az ágazati szociális párbeszédről Közép- és Kelet-Európában
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) koordinálásával lezárult a SEC-CEE projekt („The role of sectoral social dialogue in the era of multiple crises in Central and Eastern Europe”, projektazonosító: 101126461), amely két éven át vizsgálta, hogyan változik az ágazati szociális párbeszéd szerepe hat országban – Magyarországon, Szlovákiában, Szlovéniában, Romániában, Szerbiában és Montenegróban – a munkaerőpiaci válságok, az infláció, az energiaár-sokk, a munkaerőhiány, a digitalizáció és a zöld átállás közepette.
A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze, milyen témák válnak fontossá a munkáltatók és szakszervezetek számára, milyen trendek alakítják az ágazati megállapodásokat, és milyen mértékben alkalmazzák a párbeszédet válságkezelésre, béralkura, készségfejlesztésre vagy a tisztességes verseny biztosítására.
Mit mutattak a kutatási eredmények?
A vizsgált országokban az ágazati párbeszéd továbbra is széttagolt és reaktív, sok esetben csupán a bérekre korlátozódik.
Ugyanakkor a munkáltatók egyre inkább stratégiai eszközként tekintenek a szociális párbeszédre a munkaerőhiány, a készségfejlesztés, a bérnyomás vagy az infláció kezelésében.
Kiemelt tények a kutatásból
- Magyarországon továbbra is csupán 1 hatékony ágazati megállapodás működik.
- Montenegróban ezzel szemben 7 ágazati megállapodás van hatályban.
- Romániában a 2024-es bankszektori megállapodás a teljes munkaerő 100%-át lefedi.
- A projektben részt vevő 6 ország munkáltatói egyhangúan a munkaerőhiányt jelölték meg a legnagyobb nyomásként.
A munkáltatók érdekeltségének fő okai:
- munkaerő-stabilitás és a munkaerőhiány enyhítése,
- kiszámíthatóság az ágazati munkafeltételekben,
- megfelelés az EU-s elvárásoknak és irányelveknek,
- válságkezelés – különösen infláció és energiaárak mellett.
A projekt megállapítása: a munkáltatók ma már a béreken túl is eszközként tekintenek a párbeszédre, például a készségfejlesztés, tanulószerződéses képzések, továbbképzés, és a tisztességes verseny fenntartása érdekében.
Trendek és jövőformáló erők a régióban
A SEC-CEE kutatás tíz olyan meghatározó trendet és hajtóerőt azonosított, amelyek az elkövetkező években alakítani fogják a szociális párbeszédet:
- Növekvő bérnyomás – infláció, emelkedő üzleti költségek
- Gazdasági instabilitás – a háború, az energiaválság és a geopolitikai sokkok hatása
- Rugalmas foglalkoztatás – a távmunka és atipikus munkavégzés tartós térnyerése
- Digitalizáció és mesterséges intelligencia – növekvő igény digitális készségekre
- Kibervédelmi kockázatok – alacsony tudatosság, növekvő fenyegetések
- Munkajogi és szociális védelem bővülése – EU-s irányelvek és elvárások növekedése
- Jövedelmi különbségek – a KKV-k leszakadása a kollektív tárgyalásokból
- Klímaváltozás és munkakockázatok – a munkáltatók többsége ma még kevéssé tartja relevánsnak
- ESG napirend – marginális szerep a kollektív tárgyalásokban
- Munkaerő-mobilitás és demográfia – elvándorlás, elöregedő munkaerő
A projekt elemzése alapján a jövőbeli szociális párbeszéd akkor lesz hatékony, ha a béreken túl kiterjed:
- a digitális átállásra,
- a zöld gazdaságra,
- a szociális védelem modernizálására,
- a válságállóság és versenyképesség hosszú távú erősítésére.
A projekt konklúziója
A SEC-CEE világosan rámutatott: ha az ágazati párbeszéd csak bérekről szól, elveszíti stratégiai jelentőségét.
A munkáltatók – a régió egészében – a szociális párbeszédet a munkaerő-stabilitás, készségfejlesztés, tisztességes verseny és válságállóság eszközének tekintik.
A jövőorientált párbeszéd kulcsterületei:
- digitalizáció,
- zöld átállás,
- munkaerő-mobilitás,
- élethosszig tartó tanulás,
- biztonságos és fenntartható foglalkoztatás.
Projektpartnerek
Koordinátor:
BusinessHungary (MGYOSZ) – Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, Magyarország
Munkaadói / vállalkozói szervezetek:
- SAE – Szerbiai Munkaadók Szövetsége
- ZDS – Szlovéniai Munkaadók Szövetsége
- NUE – Szlovákiai Munkaadók Országos Szövetsége
- CONCORDIA – Romániai Munkaadók Konföderációja
- MEF – Montenegrói Munkaadói Szövetség
Szakszervezeti partnerek:
- SGS – Gorenjska Szakszervezeti Tanács (Szlovénia)
- NKOS – Független Keresztény Szakszervezetek Szlovákiája
- SINDIKAT – Szerbiai Független Szakszervezetek Konföderációja
- MASZSZ – Magyar Szakszervezeti Szövetség
- USSCG – Montenegrói Szabad Szakszervezetek Uniója
Kutató partner:
Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) – Állam- és Jogtudományi Kar, Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék
TOVÁBB >
SECCEE Közép- és Kelet-Európa együtt gondolkodik az ágazati szociális párbeszédről
2025. szeptember 3.
A SEC-CEE projekt célja, hogy jobban megértsük az ágazati kollektív tárgyalások és
szociális párbeszéd szerepét a többszörös válságokkal sújtott Közép- és Kelet-Európában. A
kezdeményezésben magyar, montenegrói, román, szerb, szlovák és szlovén partnerek
működnek együtt, akik közösen keresik a választ arra, miként lehet erősíteni az
intézményesített együttműködést a munkáltatók és a munkavállalók között egy gyorsan
változó világban, az ágazati szociális párbeszéd eszközein keresztül.
2025 júniusában Budapesten került sor a projekt egyik kiemelt eseményére: az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán és az MGYOSZ társszervezésében megrendezett nemzetközi konferenciára. A rendezvény célja nem csupán az volt, hogy bemutassa a hat ország szakértőinek közös tanulmányát, hanem hogy lehetőséget adjon a társadalmi párbeszéd aktuális kérdéseinek nyílt megvitatására. A kerekasztal-beszélgetéseken a magyar és nemzetközi szakértők, munkáltatói és szakszervezeti képviselők osztották meg tapasztalataikat arról, hogyan befolyásolják a gazdasági, geopolitikai és társadalmi válságok az ágazati szociális párbeszédet, és miként lehetne fenntarthatóbbá és rugalmasabbá tenni a kollektív megállapodások rendszerét. A projekt kutatását az ELTE Munkajogi és Szociális Jogi tanszékének kutatói végezték.
A második mérföldkövet szeptemberben jelentette a Budapesten megrendezett szcenáriótervező workshop. A nemzetközi partnerek itt a jövő lehetséges forgatókönyveit vizsgálták: hogyan alakulhat az ágazati szociális párbeszéd 2030-ig, és milyen tényezők segíthetik vagy éppen akadályozhatják annak megerősödését. A közös gondolkodást független facilitátor vezette, aki segítette a résztvevőket abban, hogy az országonként eltérő helyzetekből kiindulva közös jövőképet alakítsanak ki. A gyakorlat célja az volt, hogy a projekt ne csak elemzéseket, hanem valódi gyakorlati eszközöket is adjon a döntéshozók és a szociális partnerek kezébe.
A két esemény jól mutatja, hogy a SEC-CEE projekt nem csupán tudományos kutatás, hanem valódi közös munka, amelyben különböző országok szakértői, munkáltatói szövetségei és szakszervezetei vesznek részt. Az együttműködés azért is különösen értékes, mert a régió országai sok tekintetben hasonló kihívásokkal néznek szembe: munkaerőhiánnyal, inflációval, digitalizációval és a geopolitikai bizonytalanságok következményeivel. A projekt során azt is megvizsgáltuk, melyek azok a trendek és hajtóerők, amelyek meghatározzák a munkaerőpiac jövőjét, és hogy az ágazati párbeszéd miként adhat ágazati specifikumokra épülő válaszokat a munkaerőpiaci problémák kezelésére.
A projekt partnerek üzenete világos: ágazati szociális párbeszéd akkor működik igazán jól, ha képes választ adni a legégetőbb munkaerőpiaci kihívásokra: ha hozzájárul a munkaerőhiány kezeléséhez, támogatja a zöld átmenetet, mérsékli a globális gazdasági tényezők ágazati versenyképességre gyakorolt hatásait, és erősíti a társadalmi igazságosságot. Ezzel segíti, hogy a gazdaság és a munkaerőpiac rugalmasan tudjon alkalmazkodni a globális külső tényezőkhöz. Bár a kihívások nagyon hasonlóak, az ágazati szociális párbeszéd és a munkaügyi kapcsolatok rendszere nagyon eltérő lehet országonként, és nincs mindenki számára egyáltalán alkalmazható jó megoldás. A régió országai szociális-párbeszéd rendszerük fejlesztésének különböző szakaszaiban járnak, így a projektben lehetőség nyílt arra, hogy megismerjék egymás gyakorlatait és ezzel erősítsék a közös tanulást. A projekt szorosan alapoz a szcenárió tervezés módszerére: a tárgyi ismeretek, tények megismerésén túl fontos az is, hogy a folyamatok alakításában részt vevő döntéshozók szemlélete, jövőről való gondolkodása formálódjon.
Az események az Európai Bizottság támogatásával valósultak meg a SEC-CEE – Az ágazati kollektív tárgyalások szerepének jobb megértése a többszörös válságok idején Közép- és Kelet-Európában című projekt keretében.
A tanulmány részleteit hamarosan Magyarországon is bemutatjuk, azzal a céllal, hogy a magyar munkaerőpiaci szereplők számára támpontokat adjon az ágazati szociális párbeszéd jövőjéről szóló aktuális vitákhoz.
2025 júniusában Budapesten került sor a projekt egyik kiemelt eseményére: az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán és az MGYOSZ társszervezésében megrendezett nemzetközi konferenciára. A rendezvény célja nem csupán az volt, hogy bemutassa a hat ország szakértőinek közös tanulmányát, hanem hogy lehetőséget adjon a társadalmi párbeszéd aktuális kérdéseinek nyílt megvitatására. A kerekasztal-beszélgetéseken a magyar és nemzetközi szakértők, munkáltatói és szakszervezeti képviselők osztották meg tapasztalataikat arról, hogyan befolyásolják a gazdasági, geopolitikai és társadalmi válságok az ágazati szociális párbeszédet, és miként lehetne fenntarthatóbbá és rugalmasabbá tenni a kollektív megállapodások rendszerét. A projekt kutatását az ELTE Munkajogi és Szociális Jogi tanszékének kutatói végezték.
A második mérföldkövet szeptemberben jelentette a Budapesten megrendezett szcenáriótervező workshop. A nemzetközi partnerek itt a jövő lehetséges forgatókönyveit vizsgálták: hogyan alakulhat az ágazati szociális párbeszéd 2030-ig, és milyen tényezők segíthetik vagy éppen akadályozhatják annak megerősödését. A közös gondolkodást független facilitátor vezette, aki segítette a résztvevőket abban, hogy az országonként eltérő helyzetekből kiindulva közös jövőképet alakítsanak ki. A gyakorlat célja az volt, hogy a projekt ne csak elemzéseket, hanem valódi gyakorlati eszközöket is adjon a döntéshozók és a szociális partnerek kezébe.
A két esemény jól mutatja, hogy a SEC-CEE projekt nem csupán tudományos kutatás, hanem valódi közös munka, amelyben különböző országok szakértői, munkáltatói szövetségei és szakszervezetei vesznek részt. Az együttműködés azért is különösen értékes, mert a régió országai sok tekintetben hasonló kihívásokkal néznek szembe: munkaerőhiánnyal, inflációval, digitalizációval és a geopolitikai bizonytalanságok következményeivel. A projekt során azt is megvizsgáltuk, melyek azok a trendek és hajtóerők, amelyek meghatározzák a munkaerőpiac jövőjét, és hogy az ágazati párbeszéd miként adhat ágazati specifikumokra épülő válaszokat a munkaerőpiaci problémák kezelésére.
A projekt partnerek üzenete világos: ágazati szociális párbeszéd akkor működik igazán jól, ha képes választ adni a legégetőbb munkaerőpiaci kihívásokra: ha hozzájárul a munkaerőhiány kezeléséhez, támogatja a zöld átmenetet, mérsékli a globális gazdasági tényezők ágazati versenyképességre gyakorolt hatásait, és erősíti a társadalmi igazságosságot. Ezzel segíti, hogy a gazdaság és a munkaerőpiac rugalmasan tudjon alkalmazkodni a globális külső tényezőkhöz. Bár a kihívások nagyon hasonlóak, az ágazati szociális párbeszéd és a munkaügyi kapcsolatok rendszere nagyon eltérő lehet országonként, és nincs mindenki számára egyáltalán alkalmazható jó megoldás. A régió országai szociális-párbeszéd rendszerük fejlesztésének különböző szakaszaiban járnak, így a projektben lehetőség nyílt arra, hogy megismerjék egymás gyakorlatait és ezzel erősítsék a közös tanulást. A projekt szorosan alapoz a szcenárió tervezés módszerére: a tárgyi ismeretek, tények megismerésén túl fontos az is, hogy a folyamatok alakításában részt vevő döntéshozók szemlélete, jövőről való gondolkodása formálódjon.
Az események az Európai Bizottság támogatásával valósultak meg a SEC-CEE – Az ágazati kollektív tárgyalások szerepének jobb megértése a többszörös válságok idején Közép- és Kelet-Európában című projekt keretében.
A tanulmány részleteit hamarosan Magyarországon is bemutatjuk, azzal a céllal, hogy a magyar munkaerőpiaci szereplők számára támpontokat adjon az ágazati szociális párbeszéd jövőjéről szóló aktuális vitákhoz.
TOVÁBB >
Szociális párbeszéddel a harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatásának összegzéséért
2025.05.27
Hogyan segítheti a szociális párbeszéd az Eu-n kívülről érkező munkavállalók foglalkoztatását? Milyen nehézségekkel és lehetőségekkel szembesülnek a munkáltatók Kelet-és Közép Európabán amikor vendégmunkásokat foglalkoztatnak? Erről szól az 5 ország munkaadói szövetségének együttműködésében megvalósuló Recruit4Tomorrow projekt.
TOVÁBB >
Elindult az MGYOSZ kutatása, amely a mesterséges intelligencia munkávallalók készségeivel szemben támasztott kihívásaira keresi a választ - HOPE4AI
2025. 03.01
Immár a második olyan projektjének megvalósítását kezdi az MGYOSZ, amely a digitalizációval összefüggő munkahelyi átmenetet vizsgálja.
Ahogy korábban arról hírt adtunk, a Hope4AI célja, hogy felkészítse a munkavállalókat és a munkáltatókat a munkaerőpiac mesterséges intelligencia (AI) és automatizálás által vezérelt átalakulására. Az Európai Bizottság által társfinanszírozott együttműködési projekt a román és a magyar szociális partnereket fogja össze, hogy felmérjék a mesterséges intelligencia hatásait, azonosítsák a szükséges készségeket, és biztosítsák a zökkenőmentes, méltányos átmenetet az automatizált jövőbe. A WorkTransitionCEE projekt eredményeire építve a Hope4AI elkötelezett amellett, hogy végigvezesse az iparágakat ezen a jelentős változáson.
A projekt legfontosabb eleme egy, a munkavállalók készségeit érintő kutatás, ún. skillscape kutatás, amelyet az MGYOSZ a KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Zrt.-vel együttműködésben valósít meg. A kutatás a gépiparban és a kereskedelemben méri a mesterséges intelligencia hatását a munka végzésre: hogyan alakítja a mesterséges intelligencia a munkahelyeket, milyen készségekre és képességekre van szükség ahhoz, hogy az MI előretörése valóban hozzájáruljon a hatékonyság és a termelékenység javításához és az egész életpályán át tartó munkaerőpiaci aktivitáshoz.
A projekt három kulcsfontosságú területre összpontosít: az ellenálló képességre, azáltal, hogy az iparágakat felkészíti a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatásának kezelésére; az együttműködésre, a szakszervezetek és a munkáltatók közötti együttműködés előmozdítására az új technológiákból eredő kihívások kezelése érdekében; és a folyamatosságra, a WorkTransitionCEE projektből nyert ismeretek felhasználásával a szociális partnerek sikeres átmenetre való felkészítésére.
A skillscape kutatás eredményei 2025 szeptemberére várhatóak.
Ahogy korábban arról hírt adtunk, a Hope4AI célja, hogy felkészítse a munkavállalókat és a munkáltatókat a munkaerőpiac mesterséges intelligencia (AI) és automatizálás által vezérelt átalakulására. Az Európai Bizottság által társfinanszírozott együttműködési projekt a román és a magyar szociális partnereket fogja össze, hogy felmérjék a mesterséges intelligencia hatásait, azonosítsák a szükséges készségeket, és biztosítsák a zökkenőmentes, méltányos átmenetet az automatizált jövőbe. A WorkTransitionCEE projekt eredményeire építve a Hope4AI elkötelezett amellett, hogy végigvezesse az iparágakat ezen a jelentős változáson.
A projekt legfontosabb eleme egy, a munkavállalók készségeit érintő kutatás, ún. skillscape kutatás, amelyet az MGYOSZ a KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Zrt.-vel együttműködésben valósít meg. A kutatás a gépiparban és a kereskedelemben méri a mesterséges intelligencia hatását a munka végzésre: hogyan alakítja a mesterséges intelligencia a munkahelyeket, milyen készségekre és képességekre van szükség ahhoz, hogy az MI előretörése valóban hozzájáruljon a hatékonyság és a termelékenység javításához és az egész életpályán át tartó munkaerőpiaci aktivitáshoz.
A projekt három kulcsfontosságú területre összpontosít: az ellenálló képességre, azáltal, hogy az iparágakat felkészíti a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatásának kezelésére; az együttműködésre, a szakszervezetek és a munkáltatók közötti együttműködés előmozdítására az új technológiákból eredő kihívások kezelése érdekében; és a folyamatosságra, a WorkTransitionCEE projektből nyert ismeretek felhasználásával a szociális partnerek sikeres átmenetre való felkészítésére.
A skillscape kutatás eredményei 2025 szeptemberére várhatóak.
TOVÁBB >
GINOP_PLUSZ-3.2.3-24-2024-00081 - MGYOSZ kapacitásbővítése az érdekképviseleti hatékonyság javítása érdekében
2024. december 1.
A MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE /MGYOSZ/ projektjének célja a munkaadói oldal érdekérvényesítésének erősítése.
Részcélok:
MGYOSZ tagjai érdekképviseletének erősítése
1. uniós fórumokon (Nemzetközi tagság fenntartása, képviselet erősítése)
3. régiók szintjén
A szerződött támogatás összege: 499 999 248 Ft.
1. uniós fórumokon (Nemzetközi tagság fenntartása, képviselet erősítése)
Az érdekképviseleti hatékonyság növelése európai szinten. A projekt hozzájárul az MGYOSZ BusinessEurope tagságához, aminek a célja, hogy segítse a magyar vállalkozások bekapcsolódását az európai szakpolitikai döntéshozatalban. A szervezeti kapacitások fejlesztésével a cél a BusinessEurope munkacsoportokban való részvétel élénkítése.2. hazai fórumokon
Az érdekképviseleti hatékonyság növelése Magyarországon.
3. régiók szintjén
A projekt lehetővé teszi az első regionális képviselet megteremtését Debrecenben, az észak-alföldi régióban, amellyel hozzájárul az egyik leghátrányosabb helyzetű, de gyorsan fejlődő gazdasággal bíró térség vállalkozásainak hatékonyabb képviseletéhezA projekt az Európai Unió támogatásával, a magyar állam társfinanszírozásával valósult meg.
A szerződött támogatás összege: 499 999 248 Ft.
TOVÁBB >