A SEC-CEE projekt célja, hogy jobban megértsük az ágazati kollektív tárgyalások és szociális párbeszéd szerepét a többszörös válságokkal sújtott Közép- és Kelet-Európában. A kezdeményezésben magyar, montenegrói, román, szerb, szlovák és szlovén partnerek működnek együtt, akik közösen keresik a választ arra, miként lehet erősíteni az intézményesített együttműködést a munkáltatók és a munkavállalók között egy gyorsan változó világban, az ágazati szociális párbeszéd eszközein keresztül.
2025 júniusában Budapesten került sor a projekt egyik kiemelt eseményére: az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán és az MGYOSZ társszervezésében megrendezett nemzetközi konferenciára. A rendezvény célja nem csupán az volt, hogy bemutassa a hat ország szakértőinek közös tanulmányát, hanem hogy lehetőséget adjon a társadalmi párbeszéd aktuális kérdéseinek nyílt megvitatására. A kerekasztal-beszélgetéseken a magyar és nemzetközi szakértők, munkáltatói és szakszervezeti képviselők osztották meg tapasztalataikat arról, hogyan befolyásolják a gazdasági, geopolitikai és társadalmi válságok az ágazati szociális párbeszédet, és miként lehetne fenntarthatóbbá és rugalmasabbá tenni a kollektív megállapodások rendszerét. A projekt kutatását az ELTE Munkajogi és Szociális Jogi tanszékének kutatói végezték.
A második mérföldkövet szeptemberben jelentette a Budapesten megrendezett szcenáriótervező workshop. A nemzetközi partnerek itt a jövő lehetséges forgatókönyveit vizsgálták: hogyan alakulhat az ágazati szociális párbeszéd 2030-ig, és milyen tényezők segíthetik vagy éppen akadályozhatják annak megerősödését. A közös gondolkodást független facilitátor vezette, aki segítette a résztvevőket abban, hogy az országonként eltérő helyzetekből kiindulva közös jövőképet alakítsanak ki. A gyakorlat célja az volt, hogy a projekt ne csak elemzéseket, hanem valódi gyakorlati eszközöket is adjon a döntéshozók és a szociális partnerek kezébe.
A két esemény jól mutatja, hogy a SEC-CEE projekt nem csupán tudományos kutatás, hanem valódi közös munka, amelyben különböző országok szakértői, munkáltatói szövetségei és szakszervezetei vesznek részt. Az együttműködés azért is különösen értékes, mert a régió országai sok tekintetben hasonló kihívásokkal néznek szembe: munkaerőhiánnyal, inflációval, digitalizációval és a geopolitikai bizonytalanságok következményeivel. A projekt során azt is megvizsgáltuk, melyek azok a trendek és hajtóerők, amelyek meghatározzák a munkaerőpiac jövőjét, és hogy az ágazati párbeszéd miként adhat ágazati specifikumokra épülő válaszokat a munkaerőpiaci problémák kezelésére.
A projekt partnerek üzenete világos: ágazati szociális párbeszéd akkor működik igazán jól, ha képes választ adni a legégetőbb munkaerőpiaci kihívásokra: ha hozzájárul a munkaerőhiány kezeléséhez, támogatja a zöld átmenetet, mérsékli a globális gazdasági tényezők ágazati versenyképességre gyakorolt hatásait, és erősíti a társadalmi igazságosságot. Ezzel segíti, hogy a gazdaság és a munkaerőpiac rugalmasan tudjon alkalmazkodni a globális külső tényezőkhöz. Bár a kihívások nagyon hasonlóak, az ágazati szociális párbeszéd és a munkaügyi kapcsolatok rendszere nagyon eltérő lehet országonként, és nincs mindenki számára egyáltalán alkalmazható jó megoldás. A régió országai szociális-párbeszéd rendszerük fejlesztésének különböző szakaszaiban járnak, így a projektben lehetőség nyílt arra, hogy megismerjék egymás gyakorlatait és ezzel erősítsék a közös tanulást. A projekt szorosan alapoz a szcenárió tervezés módszerére: a tárgyi ismeretek, tények megismerésén túl fontos az is, hogy a folyamatok alakításában részt vevő döntéshozók szemlélete, jövőről való gondolkodása formálódjon.
Az események az Európai Bizottság támogatásával valósultak meg a SEC-CEE – Az ágazati kollektív tárgyalások szerepének jobb megértése a többszörös válságok idején Közép- és Kelet-Európában című projekt keretében.
A tanulmány részleteit hamarosan Magyarországon is bemutatjuk, azzal a céllal, hogy a magyar munkaerőpiaci szereplők számára támpontokat adjon az ágazati szociális párbeszéd jövőjéről szóló aktuális vitákhoz.

Hogyan segítheti a szociális párbeszéd az Eu-n kívülről érkező munkavállalók foglalkoztatását? Milyen nehézségekkel és lehetőségekkel szembesülnek a munkáltatók Kelet-és Közép Európabán amikor vendégmunkásokat foglalkoztatnak? Erről szól az 5 ország munkaadói szövetségének együttműködésében megvalósuló Recruit4Tomorrow projekt.

Immár a második olyan projektjének megvalósítását kezdi az MGYOSZ, amely a digitalizációval összefüggő munkahelyi átmenetet vizsgálja.
Ahogy korábban arról hírt adtunk, a Hope4AI célja, hogy felkészítse a munkavállalókat és a munkáltatókat a munkaerőpiac mesterséges intelligencia (AI) és automatizálás által vezérelt átalakulására. Az Európai Bizottság által társfinanszírozott együttműködési projekt a román és a magyar szociális partnereket fogja össze, hogy felmérjék a mesterséges intelligencia hatásait, azonosítsák a szükséges készségeket, és biztosítsák a zökkenőmentes, méltányos átmenetet az automatizált jövőbe. A WorkTransitionCEE projekt eredményeire építve a Hope4AI elkötelezett amellett, hogy végigvezesse az iparágakat ezen a jelentős változáson.
A projekt legfontosabb eleme egy, a munkavállalók készségeit érintő kutatás, ún. skillscape kutatás, amelyet az MGYOSZ a KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Zrt.-vel együttműködésben valósít meg. A kutatás a gépiparban és a kereskedelemben méri a mesterséges intelligencia hatását a munka végzésre: hogyan alakítja a mesterséges intelligencia a munkahelyeket, milyen készségekre és képességekre van szükség ahhoz, hogy az MI előretörése valóban hozzájáruljon a hatékonyság és a termelékenység javításához és az egész életpályán át tartó munkaerőpiaci aktivitáshoz.
A projekt három kulcsfontosságú területre összpontosít: az ellenálló képességre, azáltal, hogy az iparágakat felkészíti a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatásának kezelésére; az együttműködésre, a szakszervezetek és a munkáltatók közötti együttműködés előmozdítására az új technológiákból eredő kihívások kezelése érdekében; és a folyamatosságra, a WorkTransitionCEE projektből nyert ismeretek felhasználásával a szociális partnerek sikeres átmenetre való felkészítésére.
A skillscape kutatás eredményei 2025 szeptemberére várhatóak.

A MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE /MGYOSZ/ projektjének célja a munkaadói oldal érdekérvényesítésének erősítése. Részcélok: MGYOSZ tagjai érdekképviseletének erősítése
1. uniós fórumokon (Nemzetközi tagság fenntartása, képviselet erősítése)

Az érdekképviseleti hatékonyság növelése európai szinten. A projekt hozzájárul az MGYOSZ BusinessEurope tagságához, aminek a célja, hogy segítse a magyar vállalkozások bekapcsolódását az európai szakpolitikai döntéshozatalban. A szervezeti kapacitások fejlesztésével a cél a BusinessEurope munkacsoportokban való részvétel élénkítése.

2. hazai fórumokon

Az érdekképviseleti hatékonyság növelése Magyarországon.

3. régiók szintjén

A projekt lehetővé teszi az első regionális képviselet megteremtését Debrecenben, az észak-alföldi régióban, amellyel hozzájárul az egyik leghátrányosabb helyzetű, de gyorsan fejlődő gazdasággal bíró térség vállalkozásainak hatékonyabb képviseletéhez

A projekt az Európai Unió támogatásával, a magyar állam társfinanszírozásával valósult meg.
A szerződött támogatás összege: 499 999 248 Ft.