Közös
ülést tartott 2000. április 18-án MMNSZ
Elnökség és az MGYOSZ környezetvédelmi
bizottsága. Az ülést Biacs
Péter, az MGYOSZ környezetvédelmi bizottság
elnöke, az MGYOSZ alelnöke nyitotta meg. Röviden bemutatta az
MGYOSZ környezetvédelmi bizottságának
tevékenységét, majd Székely
Péter MMNSZ elnök, az MGYOSZ nemzetközi alelnöke
beszélt az MMNSZ tevékenységéről. Megjelent
Osváth György rendkívüli és meghatalmazott
nagykövet, az MMNSZ állandó képviselője a
brüsszeli UNICE mellett.
Dr. Zoltai
Nándor, a Környezetvédelmi Minisztérium
főosztályvezetője, a 22. sz.
Környezetvédelem című EU tárgyalási fejezet
állásáról tartott előadást.
Az előadó
áttekintést adott az 1999 elején folyt
"screening"-ről, amikoris tisztázódott, hogy az
ország mit tud vállalni a feltételezett
csatlakozásig és mire kér átmeneti
mentességet. Lásd a KüM honlapján ANP ("Az EU
Közösségi Vívmányai
átvételének Nemzeti Programja"), illetve a
környezetvédelmi "Tárgyalási
Álláspont"!
Az EU 1999. őszi Magyarország
jelentése (Regular Report) az eredmények elismerése mellett
felhívta a figyelmet, hogy
-
lényeges erőfeszítések szükségesek a hulladékgazdálkodással, a vizek és a levegő védelmével kapcsolatban;
-
gyorsítani kell a jogharmonizációt;
-
gyorsítandók a beruházások a környezetvédelmi technológiákkal és infrastruktúrával kapcsolatban;
-
az ANP prioritásainak meg kell jelenni az éves költségvetésben.
1999 december 7-én miniszteri
forduló keretében megnyitották a tárgyalások
második, érdemi szakaszát. Deklarálták, hogy
a bővítésre legkorábban 2003-tól kerülhet
sor.
2000. január
26-án a KÖM elkészítette az ANP 1999. évi
teljesítéséről szóló
beszámolót. Eszerint elmaradás volt tapasztalható az
intézményfejlesztés és jogharmonizáció
terén, a beruházások viszont lényegében
teljesültek. Februárban megszületett az EU tagállamok
Common Position-je, amelynek alapján a magyar
adatszolgáltatás beindult.
Mivel az EU egy
ún. mozgó célpont, szükség van az 1999-ben
megjelent közösségi jogszabályokra is reagálni
(Felfrissített Screening List).
Május 1-i határidővel kell Brüsszelbe küldeni a
Progress Monitoring anyagokat (jogszabály tükrök és a
jogalkalmazási intézményi feltételeinek
állása).
Legkorábban szeptember második felében kezdődnek a
további magyar érdemi csatlakozási
tárgyalások a Környezetvédelem fejezet
témájában.
Az előadó ezek után a vállalkozói
szférát érintő kérdésekről beszélt.
Azt tanácsolta a vállalkozóknak, hogy
tanulmányozzák az ANP-t (KüM Internet honlap!) és a
közösségi jogszabályokat tartalmazó CD-ROM-ot.
Jelezte, hogy a tárgyalások során több korábbi
mentességi kérést visszavontunk. Jelenleg 9 témakörben 15 direktíva egyes
rendelkezései kapcsán van átmeneti mentességi
kérelmünk a levegőtisztaság védelem,
hulladékgazdálkodás, vízminőség
védelem, ipari szennyezés ellenőrzés, zaj és
rezgés elleni védelem területén.
Bejelentettünk három "pozitív
derogációs" igényt a természetvédelem
területén. A vállalkozói szférával a
környezetvédelmi hatóságoknak önkéntes
megállapodásokat kell előkészíteni a
közösségi vívmányok
átvételére.
O'sváth György felhívta a
figyelmet arra, hogy a magyar csatlakozás akadálya nem a
kért derogációk száma, hanem az EU
intézményi reformjának,
befogadóképességének
elhúzódása, a lengyel mezőgazdaság és
környezetvédelem problematikája (egyedül a
vízminőség védelem terén Lengyelországnak 10
Mrd euro értékű beruházást kell
megvalósítania!). Biacs Péter a
helyi öko adó bevezetésének
szükségességéről beszélt és
jónak, folyamatosnak ítélte a KÖM és az MGYOSZ
környezetvédelmi bizottságának
munkakapcsolatát. Solti Gábor a KKV-k
problémáit ecsetelte a Környezetvédelmi Alap
pályázatok terén. Felmerült, hogy Pepó
miniszter korábbi ígérete, miszerint a KAC
pályázatokat elbíráló bizottságban
ismét képviselve lesz az MGYOSZ környezetvédelmi
bizottsága, sajnos nem teljesült! Székely Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy
nem a KÖM, de nem is a KüM, hanem az egész ország
valamennyi cégével együtt csatlakozik az EU-hoz, ezért
szükséges a gazdasági élet képviselőinek,
szakmai szövetségeinek fokozottabb bevonása a
tárgyalásokba! Hangsúlyozta, hogy az EU elmélet (a
közösségi vívmányok) és azok gyakorlati
alkalmazása között kitapintható
különbség van, a mindenkori magyar kormány
túlságosan betű szerint veszi a kötelezettségeket,
miközben az EU tagországok sok apró trükkel
enyhítik a gyakorlati alkalmazást.
Korompay Győző
főtitkár
Bővebben: www.cehic.hu